OkosHír: A több mint 300 éves Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója kiemelte az intézmény szerepét a történelmi dokumentumok megőrzésében és hozzáférhetővé tételében, valamint az informatikai fejlesztések bevezetését a levéltári munkában.
Az MNL már az 1980-as évek végén vizsgálta az informatikai eszközök levéltári felhasználását, első lépésként mikrofilmes eljárásokat alkalmazva a dokumentumok rögzítésére és számítógépre mentésére. Az 1990-es évek elejére az intézmény nemzetközi szinten az elsők között kezdte alkalmazni a digitalizációt a levéltárakban.
A levéltár jelentős mennyiségű anyagot őriz, például a magyar középkorból származó 130 ezer oklevélből 110 ezer az MNL-ben található, további 10 ezer a megyei levéltárakban, és újabb 10 ezer egyházi vagy más gyűjteményekben. Ezt az anyagot az 1990-es évek közepéig digitalizálták, először DVD-n, majd online is közzétették.
Bár a levéltár nyitott volt az új technológiákra, a mesterséges intelligencia megjelenése kezdetben idegenkedést váltott ki a kollégák körében. Szabó Csaba kinevezése után, 2017-től azonban az MNL kiemelten foglalkozik az MI bevezetésével.
Az együttműködés az orosz féllel, amely 2010 és 2017 között szünetelt, újraindult az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság felállításával. Ennek eredményeként a magyar kormány 2019-ben megvásárolta 682 ezer, a Szovjetunióba elhurcolt magyar fogoly, letartóztatott és elítélt személy kartonját. Ez az anyag 17 millió, kézzel és cirill betűkkel írt adatsort tartalmaz. A feldolgozást mesterséges intelligencia segítségével tíz hónap alatt végezték el, az adatokat latin betűs változatra írták át és publikálták. A feldolgozás során kihívást jelentett, hogy például a „Hódmezővásárhely” településnév 47 különböző formában szerepelt az anyagban.
Az MNL digitalizációs és MI-s tapasztalatai iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozott. A német Bundesarchiv, Európa legnagyobb levéltára, tanácsokat és segítséget kért a náci párt (NSDAP) négymilliós kartonállományának feldolgozásához.
A levéltár története a legkorábbi magyar királyságokig nyúlik vissza. III. Béla király 1181-ben törvényben mondta ki, hogy minden jogi ügyletet írásba kell foglalni, ezzel megszüntetve a birtokhatárok szóbeli átadásának korábbi gyakorlatát. A Mohács előtt keletkezett mintegy egymillió oklevélből mára 130 ezer maradt fenn. Az 1222-es Aranybulla hét példánya is eltűnt, csak átírt változatai ismertek.
Az 1723-ban elfogadott pragmatica sanctio kapcsán kérték a rendek egy állami levéltár létrehozását. Batthyány Lajos nádor 1756-ban győzte meg Mária Teréziát az intézmény fontosságáról, így az országos levéltár megkezdte működését Pozsonyban. Az MNL az ország legrégebbi és legnagyobb közgyűjteménye, 700 munkatárssal és 78 telephelyen működik.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA levéltár alapvető funkciója a jogok biztosítása az iratok által, amelyek idővel történelmi jelentőségűvé válnak. A legrégebbi oklevél 1109-ből származik, a veszprémi apácák alapító oklevele.
A 2010-es években az MSZP által őrzött, pártállami időszakban keletkezett levéltári anyagok (Politikatörténeti Intézet anyagai) átadásáról vita zajlott, amely végül a strasbourgi nemzetközi bíróságon hozott ítélet nyomán zárult le, és az anyagokat átadták az MNL-nek.
A Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiben, az országos és a vármegyei levéltárakban összesen 300 kilométernyi anyagot őriznek. Eddig közel százmillió oldalt digitalizáltak, melynek több mint a fele nyilvánosan és ingyenesen elérhető. Digitalizálták például a párttörténeti anyagokat és minisztertanácsi dokumentumok 1867-től 1979-ig terjedő részét, figyelembe véve a személyiségi jogok védelmét (120 év a születéstől számítva).
A 682 ezer oroszországi fogolykarton 2020-ban vált hozzáférhetővé, és egy év alatt 370 ezer látogató tekintette meg őket, 9 millió oldalt letöltve. Ezek a dokumentumok fontosak a határon túli kárpótlási folyamatok szempontjából is, például Romániában mintegy százezer forint nyugdíj-kiegészítést kaphatnak azok, akik igazolni tudják, hogy a Szovjetunióba hurcolt egykori magyar állampolgár leszármazottai.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja:
Az eredeti cikk egy interjú keretében mutatja be a Magyar Nemzeti Levéltár tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a digitalizációs és mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekre, valamint az oroszországi fogolykartonok feldolgozásának projektjére. A narratíva célja az intézmény fontosságának, modernizációs törekvéseinek és nemzetközi elismertségének bemutatása, ezzel erősítve a nemzeti identitás és a történelmi emlékezet megőrzésének jelentőségét. A cikk arra törekszik, hogy az olvasó számára világossá tegye a levéltár relevanciáját a 21. században, és büszkeséget keltsen annak eredményei iránt. - Főbb manipulatív eszközök: Bár az interjú formátum alapvetően tényközlő, az eredeti szövegben több helyen is megjelennek olyan kifejezések, amelyek érzelmi töltetűek, szubjektívek, vagy az intézmény pozitív önképét erősítik:
- Az első mondatban az „Megbecsült, mondhatni a nemzet lelkét őrző intézményünk” fordulat érzelmileg túlfűtött, és azonnal egy magasztos, szinte szakrális képet fest a levéltárról, ami túlmutat egy objektív leíráson.
- Az „végtelenül fontos intézménynek” kifejezés szintén szubjektív minősítés.
- A „nemzetközi szinten is az elsők között voltunk” és „tudásban, felkészültségben, technológiában és problémamegoldásban most ott vagyunk Európa első levéltárai között, sőt Kelet-Ázsiában és az USA-ban is odafigyelnek ránk” megállapítások bár lehetnek tényeken alapulóak, az interjúalany szájából elhangozva önértékelésnek számítanak, amelyek az intézmény kiválóságát hangsúlyozzák.
- A „büszkén mondhatom, e téren a nagyhatalmak előtt jártunk, a mi közlevéltárunk Európában a legöregebbek közé tartozik” kijelentés nyíltan büszkeséget fejez ki, ami egy objektív híranyagban kerülendő.
- A Trianonra való hivatkozás („Ha egy Trianonban megcsonkított ország fontosnak tartotta befejezni az egyébként 1914-ben kezdődött építkezést, és ekkora teljesítményre volt képes, akkor azt nem lehet elpusztítani”) érzelmi síkra tereli a levéltár épületének jelentőségét, összekapcsolva azt a nemzeti ellenállóképességgel, ami retorikai eszköz a pátosz erősítésére.
- Az MSZP-vel kapcsolatos ügy leírása („Elfogadhatatlan volt, hogy egy magyar párt magánlevéltára közokiratokat őrizzen. Az ügyet senki sem merte felvállalni a 2010-es évekig, mi kezdtünk beszélgetni róla akkor”) az MNL-t, illetve a jelenlegi vezetést pozitív, bátor szerepben tünteti fel, mint aki „merte felvállalni” egy korábban elkerült problémát. Ez a megfogalmazás implicit módon kritizálja a korábbi időszakot és más szereplőket.
- A téma társadalmi relevanciája:
A cikkben tárgyalt események és témák kiemelten fontosak a magyar társadalom számára. A Magyar Nemzeti Levéltár mint a nemzeti emlékezet őrzője kulcsszerepet játszik a történelmi tudat formálásában és a kollektív identitás fenntartásában. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia bevezetése nem csupán technológiai fejlesztés, hanem hozzájárul a történelmi adatok szélesebb körű hozzáférhetőségéhez, ami demokratizálja a kutatást és a tudásmegosztást. Az oroszországi fogolykartonok feldolgozása különösen nagy társadalmi relevanciával bír, mivel egy érzékeny és fájdalmas történelmi korszakra, a második világháború utáni deportálásokra vonatkozó, eddig hiányos vagy vitatott információkat tesz nyilvánossá. Ez hozzájárulhat a történelmi igazságtételhez, a családi történetek feltárásához és a kárpótlási folyamatok alátámasztásához, lezárva egy „számháborút” a deportáltak számáról. Az MSZP levéltári anyagainak átadása pedig a közokiratokhoz való hozzáférés és az elszámoltathatóság kérdését veti fel, ami a demokratikus transzparencia szempontjából alapvető fontosságú.
Kiemelt kép: ai illusztráció
