Gazdaság
A kormány bejelentette a minimálbér tervezett emelését 2026-ra és 2027-re
OkosHír: A kormány többéves béremelési programjának részeként a minimálbér bruttó összege a tervek szerint 2026-ban elérheti a 328 600 forintot, majd 2027-re a 374 600 forintot. A jelenleg érvényes adó- és járulékszabályok figyelembevételével a 2026-os bruttó összeg nettó értéke megközelítőleg 218 000 forint lehet. Fontos megjegyezni, hogy a 2026-ra vonatkozó összeg egyelőre megállapodás tárgyát képezi, a hivatalos kormányrendelet az év végén várható.
A kormány béremelési programjának hivatalos tájékoztatása szerint a minimálbér 2026-ban 13 százalékos emelkedéssel bruttó 328 600 forintra növekedhet. A 2027-es célkitűzés bruttó 374 600 forint.
Ezeket az adatokat a többéves Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megállapodásáról szóló kormányzati közlemények is megerősítik. Kiemelendő, hogy a 2026-os évre vonatkozóan egyelőre nem jelent meg külön kormányrendelet. Ez azt jelenti, hogy az említett összeg jelenleg egy kormányzati megállapodásban rögzített célérték, melyet általában az év vége felé hirdetnek ki rendelet formájában.
A nettó összeg becsléséhez a 2025-ben érvényes, hivatalos adó- és járulékkulcsokat alkalmazták egy „általános” esetre, ami egyedülálló munkavállalót és adó-, valamint járulékkedvezmények hiányát feltételezi. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék a vonatkozó törvény szerint, míg a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék.
Ezen számítások alapján a 2026-ra tervezett bruttó 328 600 forintos minimálbér nettó összege 218 000 forint. A ténylegesen kifizetett összeg a bérszámfejtési kerekítések miatt minimálisan eltérhet, azonban a számítás alapelve és nagyságrendje ez. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a 2026-os adó- és járulékszabályok módosulnak, az befolyásolhatja a nettó összeg pontos értékét; a jelenlegi számítás a jelenleg hatályos szabályokra épül.
A nettó összeg az „általános” értéktől eltérhet a különleges személyi jövedelemadó-mentességek és családi kedvezmények igénybevétele esetén. Ezeket a kedvezményeket mindig az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően kell érvényesíteni, melynek eredményeként számos esetben a 2026-os minimálbér nettó értéke magasabb lehet a kedvezmények nélküli alapösszegnél.
A garantált bérminimum idei (2025-ös) bruttó összege 348 800 forint, melyet jogszabályban hirdettek ki. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a 2026-os évre vonatkozóan külön döntés születik majd, és jelenleg még nem történt meg a Magyar Közlönyben történő kihirdetés. A 2026-os kormányrendelet megjelenését követően lesz lehetséges a pontos számítás, melynek során a nettó összeg a kihirdetett bruttó értékre, valamint az akkor hatályos adó- és járulékszabályokra épül majd.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő célja az olvasók tájékoztatása a kormány által tervezett minimálbér-emelésekről 2026-ra és 2027-re. A narratíva egyértelműen tényközlő, hangsúlyozva a tervezett összegeket, a nettó érték számításának módszertanát, valamint a 2026-os összeg „megállapodás” státuszát a hivatalos „rendelet” előtt. A cikk célja a potenciális félreértések eloszlatása azzal kapcsolatban, hogy a 2026-os érték még nem jogszabályban rögzített tény, hanem egy célkitűzés.
- A téma társadalmi relevanciája: A minimálbér emelése rendkívül fontos társadalmi és gazdasági kérdés, mivel közvetlenül érinti a legalacsonyabb jövedelmű munkavállalókat és családjaikat. Az emelés hatással van az életszínvonalra, a fogyasztói árakra, a vállalkozások költségeire és az inflációra. A téma rendszeresen vita tárgyát képezi a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormány között, mivel az emelés mértéke jelentősen befolyásolja a gazdaság egészét és a társadalmi egyenlőtlenségeket.
(Kép: Pexels)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe
A kormány döntése értelmében Miskolc városa hatmilliárd forintos forrást kap a Diósgyőri Acélművek (DAM) területének tulajdonba vételére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint az ingatlanegyüttes a magyar ipar stratégiai jelentőségű pontja lehet. A területen korábban, a termelés csúcsidőszakában, mintegy 15 ezer ember állt alkalmazásban.
A projekt megvalósításához szoros együttműködés szükséges a városvezetés és a kormány között. A miniszter hangsúlyozta, hogy a területet újra be kell vonni a gazdasági vérkeringésbe. A kormány álláspontja szerint a fejlesztéseknek a helyi közösség igényeivel összhangban kell megvalósulniuk.
Átállás a nehéziparról az innovációra
A terület jövőjét már nem a hagyományos nehéziparban, hanem a 21. századi technológiákban látják. Az informatika és a mesterséges intelligencia alapú tevékenységek ideális helyszínre találhatnának a városrészben. Szijjártó Péter szerint a cél az, hogy a területet visszaadják a város szövetének.
A miniszter a jelenlegi állapotot városképi szempontból hátrányosnak nevezte. A rehabilitáció során modern gazdasági tevékenységeket telepítenének a helyszínre. Ehhez a kormány március 2-án konzultációt indít a miskolci lakosok számára, hogy véleményezhessék a terveket.
A fejlesztés célja, hogy a város lakóinak ne kelljen kerülniük az elzárt ipari zónát. A közös munka sikeréhez a tárcavezető a helyiek aktív közreműködését és támogatását kérte.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk a kormányzati szerepvállalást a városmentő és modernizáló pozíciójába helyezi. A cél a jelentős összegű állami támogatás bejelentése mellett a múltbeli ipari örökség (nehézipar) és a jövő (AI, informatika) közötti éles váltás legitimálása.
A forrásszöveg erős metaforákat használ a figyelem irányítására. Az „aranytartalék” kifejezés értéket sugall ott is, ahol jelenleg csak romok vannak, míg a „tájseb” a múltbeli mulasztásokat és az esztétikai romlást hangsúlyozza. Az „elkezdtük feldolgozni ezt a területet” fordulat a cselekvést és a dinamizmust hivatott érzékeltetni.
A szöveg kizárólag a miniszteri közleményre támaszkodik. Nem szólalnak meg a városvezetés képviselői, független ingatlanpiaci szakértők vagy a terület jelenlegi tulajdonosai.
Nem derül ki, hogy ki a terület jelenlegi tulajdonosa, akitől a városnak vissza kell vásárolnia az ingatlant. Hiányzik a pontos elszámolás arról is, hogy a 6 milliárd forint mire elegendő (csak a vételárra vagy a kármentesítésre is). Az ukrajnai háború említése a kapcsolódó cikkben érzelmi horgonyként szolgál, de a DAM-projekthez nincs közvetlen szakmai köze.
Kép: Szijjártó Péter/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár2 napja
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Pintér Bence: Távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter: Nincs B terv, meg C terv. Mi ezt a választást meg fogjuk nyerni!
-
Közélet-Politika1 napja
Kocsis Máté szerint a tiszás jelöltek nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen ügyet szolgálnak
-
Közélet-Politika5 órája
Nagy Márton lemondta a Nemzetgazdasági Minisztérium ausztriai kihelyezett értekezletét
-
Közélet-Politika2 napja
Kórházi kivizsgálásra szállították Borkai Zsoltot hétvégi rosszulléte után hétvégi rosszulléte után
-
Közélet-Politika2 napja
Uniós jogot sért a szuverenitásvédelmi törvény az EUB főtanácsnok szerint
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Álom, álom, édes álom, hogy Ukrajna csatlakozásáról céldátumot jelöljenek ki