Környezet
A Sziget Fesztivál és a MOHU eltérően értékeli a tavalyi hulladékgyűjtési rendszert
OkosHír: A Sziget Fesztivál tavaly az üdítős és italos palackok 80 százalékát szelektíven gyűjtötte, miután együttműködést kezdett a MOHU-val a rendezvény környezetbarátabbá tétele érdekében. Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatóságért felelős menedzsere szerint a mobil visszaváltó kocsik alkalmazása nem váltotta be a fesztivál hozzá fűzött reményeit, és negatív tapasztalatokat szereztek a rendszerrel kapcsolatban. Ezzel szemben a MOHU arról tájékoztatott, hogy ingyenes megoldást kínáltak a fesztivál palackproblémájára, ahogyan más rendezvényeken is teszik, de a Sziget nem élt ezzel a lehetőséggel.
A Sziget Fesztivál jelenleg szelektív gyűjtőedényekkel ösztönzi a látogatókat a hulladék szétválogatására, ami az adatok szerint jelentős mennyiségű palack begyűjtését eredményezte. A fesztivál területén azonban nincsenek kihelyezve MOHU automaták, amelyekbe a résztvevők közvetlenül bedobhatnák a palackjaikat. Ennek okai között szerepel, hogy a jelenlegi struktúrában a MOHU nem tudja helyben visszagyűjteni a palackokat, továbbá az automaták nem fogadják el a külföldi bankkártyákat. Így sok külföldi fesztiválozó számára a pénzvisszatérítés akkor sem lenne megoldott, ha letöltenék az alkalmazást.
A fesztivál fizet a MOHU-nak, mivel a vonatkozó szabályozás értelmében a gyártóknak és forgalmazóknak palackonként 50 forint betétdíjat kell fizetniük a cég felé. A Sziget Fesztivál tavaly úgy döntött, hogy nem terheli rá a visszaváltási díjat a látogatókra, hanem maga fedezi az 50 forintos költséget a megvásárolt palackok után.
A mobil visszaváltó kocsi, amelyet a MOHU üzemeltet a fesztivál területén kívül, a fesztiválon belül szelektíven gyűjtött palackok feldolgozására szolgál. Azonban, hasonlóan a bolti automatákhoz, ezek a járművek sem fogadnak be összegyűrt, sérült vagy folyadékot tartalmazó palackokat. Dominus Ákos szerint nem elvárható a fesztiválozóktól, hogy minden gyűjtőedényt úgy töltsenek meg, hogy az alkalmas legyen az újrahasznosításra. Ennek következtében a Sziget Fesztivál állítása szerint a begyűjtött palackok jelentős részét a visszaváltó rendszer nem fogadta be.
Dominus Ákos elmondása szerint ebben a rendszerben nehezen tudtak palackokat visszaváltani, a legnagyobb problémát a palackokban maradt folyadék, valamint a zsákokban lévő egyéb hulladék jelentette. Kiemelte, hogy a 80 százalékos gyűjtési arány nem egyenlő a 80 százalékos visszaváltási aránnyal. Hozzátette, hogy megnövekedett költségeikhez kizárólag a Coca-Cola nyújtott támogatást.
Az idei évben a visszaváltás problémáját úgy oldották meg, hogy a mobil visszaváltó kocsi mellett önkéntesek válogatják a zsákokat. Ez egy jogszabály-változásnak köszönhetően vált lehetővé, mivel korábban ezt a feladatot egy külön cég végezte, amely piaci áron vásárolta meg a fesztiváltól a válogatatlan hulladékot. A piaci helyzet megszűnése miatt a Sziget kénytelen helyben szelektálni. Dominus Ákos szerint ez a megoldás 2025-ben nem ideális, mivel ez a tevékenység jellemzően üzemcsarnokokban, gépekkel történik. Hozzátette, kénytelenek voltak erre a módszerre, mert a MOHU árazása miatt a válogatatlan hulladék elszállítása jelentősen magasabb összegbe kerül.
Dominus Ákos tájékoztatása szerint a MOHU jó áron veszi át a sértetlen palackokat, de az idei évtől már a Szigetnek kell fizetnie a sérült palackok elszállításáért. Elmondása szerint korábban sem a MOHU-nak, sem a Szigetnek nem volt tapasztalata az új rendszerrel, ezért ki kellett próbálniuk. Míg tavaly a MOHU még ingyenesen szállította el a be nem fogadott palackokat, idén már díjat számítanak fel érte.
A fesztivál hulladékgazdálkodási költségei az idei évre a négyszeresére emelkedtek, részben a kommunális hulladék elszállítási díjának jelentős növekedése miatt. Dominus Ákos szerint korábban mesterségesen tartották alacsonyan az árakat, és van logika abban, hogy a kommunális hulladék elszállítása drága, mivel ez ösztönözné a szelektív gyűjtést. Ugyanakkor hozzátette, hogy a szelektív szállítás ára is emelkedni kezdett, sőt, egyes hulladéktípusok esetében már drágább a szelektív elszállítás díja, mint a kommunális hulladéké. Állítása szerint ez az új árazás nem ösztönzi a partnereket a szelektív gyűjtésre, éppen ellenkezőleg, előnyösebbé válik számukra az összes hulladék egyben történő leadása.
A Szigeten tapasztaltakkal kapcsolatban Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója kifejtette, hogy tárgyaltak a fesztivállal az ingyenes palack-visszaváltás biztosításáról, ahogyan más fesztiválokon, például a Palóznaki Jazzpikniken is teszik, de ezt az opciót a rendezvényszervezők nem fogadták el. Runtág Tivadar hangsúlyozta, hogy a Sziget egy más léptékű fesztivál, ahol eltérő módon oldják meg a problémákat. Szerinte nehéz lenne úgy dolgozni, hogy minden kereskedő visszaváltsa a palackokat, vagy hogy a külföldiek bankszámlájukra utaltassák a visszaváltási díjat. Hozzátette, a jelenlegi rendszer a Szigettel közösen hozott döntés eredménye.
Runtág Tivadar azt is elmondta, hogy a MOHU segítséget nyújt a Szigetnek azzal, hogy szükség esetén sűrítik a járművek útjait, és a hagyományos rendszertől eltérő menetrendet dolgoznak ki, alkalmazkodva a fesztivál sajátosságaihoz. Dicsérte a Sziget tudatos fenntarthatósági törekvéseit, és sikeresnek ítélte a tavalyi együttműködést, kiemelve, hogy a begyűjtött és visszaváltott palackokat hasznosítani lehetett.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy problémát mutat be a Sziget Fesztivál és a MOHU együttműködésében, különösen a hulladékgazdálkodás, azon belül is a palackok visszaváltásának kihívásait emelve ki. A narratíva a Sziget szemszögéből indul, hangsúlyozva a nehézségeket és a megnövekedett költségeket, majd a MOHU álláspontját is bemutatja. Célja a konfliktushelyzet bemutatása, és az olvasó tájékoztatása a fenntarthatósági törekvések gyakorlati akadályairól egy nagyszabású rendezvény esetében. A cikk a Sziget helyzetével való empátiát erősítheti az olvasóban, miközben a MOHU-t a változások okozójaként, vagy legalábbis a problémák forrásaként pozicionálja.
- Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több helyen is tartalmaz olyan nyelvi fordulatokat, amelyek a Sziget álláspontját erősítik vagy érzelmi hatást keltenek:
- A „patthelyzetnek látszó probléma” kifejezés (eredeti cikk: „a Sziget egy patthelyzetnek látszó problémába ütközött”) szubjektív értékelést ad a helyzetnek, drámaibbá téve azt.
- Dominus Ákos idézetei, mint például „2025-ben szerintem ez nem oké” vagy „Mi viszont rákényszerültünk” (eredeti cikk: „2025-ben szerintem ez nem oké. Ez egy olyan tevékenység, amit üzemcsarnokban gépek végeznek. Mi viszont rákényszerültünk, mert a MOHU-nak olyan lett az árazása, hogy amit nem válogatunk ki, azt magas összegért szállítja el”) egyértelműen a Sziget sérelmét és kényszerhelyzetét kommunikálják, anélkül, hogy a MOHU nézőpontjából részletesen kifejtenék az árazás okait.
- A „mesterségesen tartották alacsonyan az árat” (eredeti cikk: „Eddig mesterségesen tartották alacsonyan az árat”) kifejezés egy korábbi, feltételezhetően nem optimális állapotra utal, ami negatív konnotációt hordozhat a korábbi rendszerrel szemben.
- Az „ami külön érthetetlen” (eredeti cikk: „sőt, ami külön érthetetlen, hogy egyes hulladéktípusoknak már drágább a szelektíven elszállított díja, mint a kommunális hulladéké”) Dominus Ákos szubjektív véleményét tükrözi, és az olvasóban is a rendszer irracionalitásának érzetét keltheti.
- A „reálisan nem elvárható” (eredeti cikk: „A fesztiválozóktól pedig reálisan nem elvárható, hogy minden kukát úgy töltsenek meg, hogy az újrahasznosításra alkalmas legyen.”) megfogalmazás egy feltételezést vagy véleményt tényként mutat be, a Sziget nehézségeit indokolva.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk mindkét fél álláspontját bemutatja, bizonyos kontextuális információk hiányoznak, amelyek árnyaltabbá tehetnék a képet.
- A „jogszabályváltozás miatt” (eredeti cikk: „ami egy jogszabályváltozás miatt lehetséges, korábban ugyanis ezt külön cég végezte”) említése nem kerül részletezésre. Nem derül ki, pontosan milyen jogszabály-változásról van szó, és miért szűnt meg a korábbi piaci helyzet, ami miatt a Sziget kénytelen helyben szelektálni.
- A MOHU árazásának és a díjak emelkedésének pontos okai, vagy a MOHU üzleti modellje, amely a „sérült palackok” elszállításáért most már díjat számít fel, nem kerülnek mélyebben kifejtésre. A cikk inkább a Sziget szempontjából, a megnövekedett költségek felől közelíti meg ezt a kérdést.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma rendkívül releváns a társadalom számára, mivel a hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóság kiemelt közérdek. Különösen fontos ez a nagyszabású rendezvények, mint a Sziget Fesztivál esetében, amelyek jelentős ökológiai lábnyommal rendelkeznek. A cikk rávilágít az új nemzeti hulladékgazdálkodási rendszer (MOHU) bevezetésével járó kihívásokra és a piaci szereplőkre gyakorolt hatására. Emellett érinti a fogyasztói magatartás (szelektív gyűjtés) és a gazdasági ösztönzők (díjak és költségek) kapcsolatát a környezetvédelmi célok elérésében. A téma vitákat generál a felelősség megosztásáról, a költségek elosztásáról és a fenntartható rendezvényszervezés gyakorlati megvalósíthatóságáról.
(Kép: MOHU)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
Kilenc hazai üzletlánc műanyaghasználatát rangsorolta a Greenpeace
A Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség második alkalommal mérte fel a hazai élelmiszer-üzletláncok hulladékcsökkentési tevékenységét. A vizsgálat az egyszer használatos műanyagok visszaszorítására, a csomagolásmentes kínálatra és az újrahasznosítási stratégiákra fókuszált. Az eredmények alapján a Spar megőrizte vezető pozícióját, míg a rangsor végén a Reál foglalt helyet.
A kutatás módszertana két pilléren nyugodott: a szervezetek aktivistái 39 üzletben végeztek helyszíni szemlét 2025 tavaszán. Ezzel párhuzamosan kérdőíves megkereséssel fordultak a láncokhoz, amelyre hat vállalat válaszolt érdemben. A CBA, a Coop és a Reál nem töltötte ki a kérdőívet, így őket kizárólag a bolti tapasztalatok alapján értékelték. A jelentés készítői megjegyezték, hogy a 2024-ben bevezetett kötelező visszaváltási rendszer (MOHU) jelentősen átalakította a piaci környezetet.
A rangsor eleje: Spar és Auchan
A Spar hét kategóriából hatban az élmezőnyben végzett, különösen az átláthatóság és az egyszer használatos zacskók kivezetése terén. A vállalatnál továbbra is elérhetőek az újratölthető italcsomagolások, és bővült a csomagolásmentes zöldségkínálat. Az Auchan megőrizte második helyét, bár az újratöltési lehetőségek terén visszalépést mutattak a korábbi mérésekhez képest. Mindkét lánc díjkötelessé tette a biológiailag lebomló zacskókat is, ösztönözve a vásárlókat a saját táskák használatára.
Vegyes teljesítmény a középmezőnyben
A Tesco a harmadik helyet szerezte meg, de a csomagolásmentes zöldségek kategóriájában az „erősen fejlesztendő” besorolást kapta. A Lidl a negyedik helyen zárt; náluk az újrahasznosítási gyakorlat javult, viszont a többutas italcsomagolásokat kivezették a kínálatból. A Coop és a CBA az ötödik és hatodik helyre került, elsősorban a csomagolásmentes frissáruk széles választékának köszönhetően. Ezek a láncok nem vettek részt az adatszolgáltatásban, ami rontotta az összesített pontszámukat.
A lista vége és a szabályozási környezet
Az Aldi és a Penny holtversenyben a hetedik helyen végzett, míg a sort a Reál zárta. Az Aldi esetében a stratégiai adatok hiánya és az újratölthető termékek hiánya okozott pontvesztést. A Reál üzleteiben az aktivisták továbbra is ingyenes műanyag zacskókkal találkoztak, és a lánc nem mutatott fel központi stratégiát a hulladékcsökkentésre. A Greenpeace kritikával illette az Energiaügyi Minisztériumot is, mivel szerintük az állami szabályozás nem ösztönzi eléggé az újrahasználható megoldásokat.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk elsődleges célja a lakossági nyomásgyakorlás a kiskereskedelmi láncokra és a döntéshozókra. A jelentés a „névvel megnevezés és megszégyenítés” (naming and shaming) technikáját alkalmazza a gyengébben teljesítő cégekkel szemben, miközben a Spar-t és az Auchan-t piaci etalonként állítja be.
Az eredeti forrás több helyen használt szubjektív, érzelmi töltetű kifejezéseket. Például: „a lista végén pedig a Reál kullog”, vagy „Sajnos azonban az új rendszer…”. Ezek a fordulatok a szerző sajnálatát vagy rosszallását fejezik ki a tények puszta közlése helyett. A „bátrabb fellépést várnak” fordulat pedig morális elvárást fogalmaz meg a gazdasági szereplőkkel szemben.
A jelentés kizárólag a Greenpeace és a Humusz Szövetség szempontrendszerét tükrözi. Hiányzik a megszólított cégek (például a Reál vagy a Penny) válasza arra vonatkozóan, hogy miért nem töltötték ki a kérdőívet, vagy milyen gazdasági/logisztikai akadályai vannak az újratöltő pontok telepítésének. Az elemzés elhallgatja a visszaváltási rendszer (MOHU) bevezetésének hatalmas beruházási költségeit, amelyek rövid távon elszívhatták a forrásokat más zöld fejlesztésektől.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
Navracsics Tibor a Balaton ökológiai védelmét és mérsékelt fejlesztését sürgeti
A Balaton-régió jövőbeli fejlesztési irányairól tartott tájékoztatót Navracsics Tibor, ahol a térség hármas tagoltságát vázolta fel. A miniszter kijelentette, hogy a tó környéke egyszerre ökológiai rendszer, gazdasági vagyontárgy és lakóhely. Meglátása szerint a jelenlegi folyamatok fenntarthatatlanok, mivel az egyes funkciók közötti egyensúly megbomlott.
A politikus hangsúlyozta, hogy a térség természeti környezete rendkívül sérülékeny, amit a fejlesztési terveknek tiszteletben kell tartaniuk. Kiemelte, hogy a Balaton vagyontárgyként tekintve jelenleg túlértékelt, ami az ingatlanpiaci spekulációkra és a túlzott beépítésekre utalhat.
Az ingatlanpiaci nyomás és a lakhatási válság
A helyi lakosok életminősége központi eleme volt a felszólalásnak. Navracsics Tibor szerint fontos, hogy az itt élők ne érezzék magukat hátrányban a turistákkal szemben. A régió lakóhelyként számos nehézséggel küzd, amelyek megoldása nem tűr halasztást.
A megoldást a mértéktartó fejlesztésekben látja a kormányzat. Ezeknek az új irányelveknek összhangban kell állniuk a tó ökológiai egyensúlyával és a települések valódi lakófunkciójával. A miniszter szerint a turisztikai vonzerő növelése nem történhet a helyi közösségek kárára.
A nyilatkozat egyértelmű üzenetet küld a beruházóknak és az önkormányzatoknak a jövőbeli építési szabályozások szigorodásáról. A cél egy olyan hosszú távú stratégia kialakítása, amely megőrzi a Balaton természeti értékeit az utókor számára.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg egyensúlyteremtő szerepben tünteti fel a politikust, aki a „nép” (helyi lakosok) és a természet védelmezőjeként lép fel a tőkeerős beruházókkal szemben. A cél a lakossági elégedetlenség csatornázása és a kormányzati kontroll erősítése a balatoni ingatlanfejlesztések felett.
Az eredeti forrás olyan kontrasztos jelzőket használ, mint a „vagyontárgyként nézve túlértékelt” és a „lakóhelyként sok kihívással küzd”. Ez a megfogalmazás érzelmi azonosulást vált ki a helyiekből, miközben a gazdasági szereplőket negatív színben (túlértékeltség, spekuláció) tünteti fel. A „mértéktartó fejlesztés” kifejezés szándékosan homályos, lehetővé téve a politikai mérlegelést a konkrét jogszabályi definíciók helyett.
A nyilatkozat nem tér ki arra, hogy az elmúlt évtizedek beépítései és ökológiai kárai milyen kormányzati vagy önkormányzati döntések következtében valósultak meg. Elhallgatja a konkrét jogszabályi terveket és a kiemelt beruházások rendszerét, amelyek gyakran éppen a „mértéktartás” ellenében hatnak.
Kép: Navracsics Tibor/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
-
Közélet-Politika23 órája
Orbán Balázs: Van egy brüsszeli út, meg van egy magyar út, és a kettő közül lehet választani
-
Hírek3 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
-
Közélet-Politika2 napja
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
-
Külföld2 napja
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
-
Bulvár1 napja
Aurelio: Egy olyan erkölcsű ember, mint Magyar Péter, alkalmatlan vezetőnek
-
Bulvár1 napja
Gáspár Evelin is részt vett a Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott kormányzati egyeztetésen