A Sziget Fesztivál és a MOHU eltérően értékeli a tavalyi hulladékgyűjtési rendszert

OkosHír: A Sziget Fesztivál tavaly az üdítős és italos palackok 80 százalékát szelektíven gyűjtötte, miután együttműködést kezdett a MOHU-val a rendezvény környezetbarátabbá tétele érdekében. Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatóságért felelős menedzsere szerint a mobil visszaváltó kocsik alkalmazása nem váltotta be a fesztivál hozzá fűzött reményeit, és negatív tapasztalatokat szereztek a rendszerrel kapcsolatban. Ezzel szemben a MOHU arról tájékoztatott, hogy ingyenes megoldást kínáltak a fesztivál palackproblémájára, ahogyan más rendezvényeken is teszik, de a Sziget nem élt ezzel a lehetőséggel.

A Sziget Fesztivál jelenleg szelektív gyűjtőedényekkel ösztönzi a látogatókat a hulladék szétválogatására, ami az adatok szerint jelentős mennyiségű palack begyűjtését eredményezte. A fesztivál területén azonban nincsenek kihelyezve MOHU automaták, amelyekbe a résztvevők közvetlenül bedobhatnák a palackjaikat. Ennek okai között szerepel, hogy a jelenlegi struktúrában a MOHU nem tudja helyben visszagyűjteni a palackokat, továbbá az automaták nem fogadják el a külföldi bankkártyákat. Így sok külföldi fesztiválozó számára a pénzvisszatérítés akkor sem lenne megoldott, ha letöltenék az alkalmazást.

A fesztivál fizet a MOHU-nak, mivel a vonatkozó szabályozás értelmében a gyártóknak és forgalmazóknak palackonként 50 forint betétdíjat kell fizetniük a cég felé. A Sziget Fesztivál tavaly úgy döntött, hogy nem terheli rá a visszaváltási díjat a látogatókra, hanem maga fedezi az 50 forintos költséget a megvásárolt palackok után.

A mobil visszaváltó kocsi, amelyet a MOHU üzemeltet a fesztivál területén kívül, a fesztiválon belül szelektíven gyűjtött palackok feldolgozására szolgál. Azonban, hasonlóan a bolti automatákhoz, ezek a járművek sem fogadnak be összegyűrt, sérült vagy folyadékot tartalmazó palackokat. Dominus Ákos szerint nem elvárható a fesztiválozóktól, hogy minden gyűjtőedényt úgy töltsenek meg, hogy az alkalmas legyen az újrahasznosításra. Ennek következtében a Sziget Fesztivál állítása szerint a begyűjtött palackok jelentős részét a visszaváltó rendszer nem fogadta be.

Dominus Ákos elmondása szerint ebben a rendszerben nehezen tudtak palackokat visszaváltani, a legnagyobb problémát a palackokban maradt folyadék, valamint a zsákokban lévő egyéb hulladék jelentette. Kiemelte, hogy a 80 százalékos gyűjtési arány nem egyenlő a 80 százalékos visszaváltási aránnyal. Hozzátette, hogy megnövekedett költségeikhez kizárólag a Coca-Cola nyújtott támogatást.

Az idei évben a visszaváltás problémáját úgy oldották meg, hogy a mobil visszaváltó kocsi mellett önkéntesek válogatják a zsákokat. Ez egy jogszabály-változásnak köszönhetően vált lehetővé, mivel korábban ezt a feladatot egy külön cég végezte, amely piaci áron vásárolta meg a fesztiváltól a válogatatlan hulladékot. A piaci helyzet megszűnése miatt a Sziget kénytelen helyben szelektálni. Dominus Ákos szerint ez a megoldás 2025-ben nem ideális, mivel ez a tevékenység jellemzően üzemcsarnokokban, gépekkel történik. Hozzátette, kénytelenek voltak erre a módszerre, mert a MOHU árazása miatt a válogatatlan hulladék elszállítása jelentősen magasabb összegbe kerül.

Dominus Ákos tájékoztatása szerint a MOHU jó áron veszi át a sértetlen palackokat, de az idei évtől már a Szigetnek kell fizetnie a sérült palackok elszállításáért. Elmondása szerint korábban sem a MOHU-nak, sem a Szigetnek nem volt tapasztalata az új rendszerrel, ezért ki kellett próbálniuk. Míg tavaly a MOHU még ingyenesen szállította el a be nem fogadott palackokat, idén már díjat számítanak fel érte.

A fesztivál hulladékgazdálkodási költségei az idei évre a négyszeresére emelkedtek, részben a kommunális hulladék elszállítási díjának jelentős növekedése miatt. Dominus Ákos szerint korábban mesterségesen tartották alacsonyan az árakat, és van logika abban, hogy a kommunális hulladék elszállítása drága, mivel ez ösztönözné a szelektív gyűjtést. Ugyanakkor hozzátette, hogy a szelektív szállítás ára is emelkedni kezdett, sőt, egyes hulladéktípusok esetében már drágább a szelektív elszállítás díja, mint a kommunális hulladéké. Állítása szerint ez az új árazás nem ösztönzi a partnereket a szelektív gyűjtésre, éppen ellenkezőleg, előnyösebbé válik számukra az összes hulladék egyben történő leadása.

A Szigeten tapasztaltakkal kapcsolatban Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója kifejtette, hogy tárgyaltak a fesztivállal az ingyenes palack-visszaváltás biztosításáról, ahogyan más fesztiválokon, például a Palóznaki Jazzpikniken is teszik, de ezt az opciót a rendezvényszervezők nem fogadták el. Runtág Tivadar hangsúlyozta, hogy a Sziget egy más léptékű fesztivál, ahol eltérő módon oldják meg a problémákat. Szerinte nehéz lenne úgy dolgozni, hogy minden kereskedő visszaváltsa a palackokat, vagy hogy a külföldiek bankszámlájukra utaltassák a visszaváltási díjat. Hozzátette, a jelenlegi rendszer a Szigettel közösen hozott döntés eredménye.

Runtág Tivadar azt is elmondta, hogy a MOHU segítséget nyújt a Szigetnek azzal, hogy szükség esetén sűrítik a járművek útjait, és a hagyományos rendszertől eltérő menetrendet dolgoznak ki, alkalmazkodva a fesztivál sajátosságaihoz. Dicsérte a Sziget tudatos fenntarthatósági törekvéseit, és sikeresnek ítélte a tavalyi együttműködést, kiemelve, hogy a begyűjtött és visszaváltott palackokat hasznosítani lehetett.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy problémát mutat be a Sziget Fesztivál és a MOHU együttműködésében, különösen a hulladékgazdálkodás, azon belül is a palackok visszaváltásának kihívásait emelve ki. A narratíva a Sziget szemszögéből indul, hangsúlyozva a nehézségeket és a megnövekedett költségeket, majd a MOHU álláspontját is bemutatja. Célja a konfliktushelyzet bemutatása, és az olvasó tájékoztatása a fenntarthatósági törekvések gyakorlati akadályairól egy nagyszabású rendezvény esetében. A cikk a Sziget helyzetével való empátiát erősítheti az olvasóban, miközben a MOHU-t a változások okozójaként, vagy legalábbis a problémák forrásaként pozicionálja.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több helyen is tartalmaz olyan nyelvi fordulatokat, amelyek a Sziget álláspontját erősítik vagy érzelmi hatást keltenek:
  • A „patthelyzetnek látszó probléma” kifejezés (eredeti cikk: „a Sziget egy patthelyzetnek látszó problémába ütközött”) szubjektív értékelést ad a helyzetnek, drámaibbá téve azt.
  • Dominus Ákos idézetei, mint például „2025-ben szerintem ez nem oké” vagy „Mi viszont rákényszerültünk” (eredeti cikk: „2025-ben szerintem ez nem oké. Ez egy olyan tevékenység, amit üzemcsarnokban gépek végeznek. Mi viszont rákényszerültünk, mert a MOHU-nak olyan lett az árazása, hogy amit nem válogatunk ki, azt magas összegért szállítja el”) egyértelműen a Sziget sérelmét és kényszerhelyzetét kommunikálják, anélkül, hogy a MOHU nézőpontjából részletesen kifejtenék az árazás okait.
  • A „mesterségesen tartották alacsonyan az árat” (eredeti cikk: „Eddig mesterségesen tartották alacsonyan az árat”) kifejezés egy korábbi, feltételezhetően nem optimális állapotra utal, ami negatív konnotációt hordozhat a korábbi rendszerrel szemben.
  • Az „ami külön érthetetlen” (eredeti cikk: „sőt, ami külön érthetetlen, hogy egyes hulladéktípusoknak már drágább a szelektíven elszállított díja, mint a kommunális hulladéké”) Dominus Ákos szubjektív véleményét tükrözi, és az olvasóban is a rendszer irracionalitásának érzetét keltheti.
  • A „reálisan nem elvárható” (eredeti cikk: „A fesztiválozóktól pedig reálisan nem elvárható, hogy minden kukát úgy töltsenek meg, hogy az újrahasznosításra alkalmas legyen.”) megfogalmazás egy feltételezést vagy véleményt tényként mutat be, a Sziget nehézségeit indokolva.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk mindkét fél álláspontját bemutatja, bizonyos kontextuális információk hiányoznak, amelyek árnyaltabbá tehetnék a képet.
  • A „jogszabályváltozás miatt” (eredeti cikk: „ami egy jogszabályváltozás miatt lehetséges, korábban ugyanis ezt külön cég végezte”) említése nem kerül részletezésre. Nem derül ki, pontosan milyen jogszabály-változásról van szó, és miért szűnt meg a korábbi piaci helyzet, ami miatt a Sziget kénytelen helyben szelektálni.
  • A MOHU árazásának és a díjak emelkedésének pontos okai, vagy a MOHU üzleti modellje, amely a „sérült palackok” elszállításáért most már díjat számít fel, nem kerülnek mélyebben kifejtésre. A cikk inkább a Sziget szempontjából, a megnövekedett költségek felől közelíti meg ezt a kérdést.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma rendkívül releváns a társadalom számára, mivel a hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóság kiemelt közérdek. Különösen fontos ez a nagyszabású rendezvények, mint a Sziget Fesztivál esetében, amelyek jelentős ökológiai lábnyommal rendelkeznek. A cikk rávilágít az új nemzeti hulladékgazdálkodási rendszer (MOHU) bevezetésével járó kihívásokra és a piaci szereplőkre gyakorolt hatására. Emellett érinti a fogyasztói magatartás (szelektív gyűjtés) és a gazdasági ösztönzők (díjak és költségek) kapcsolatát a környezetvédelmi célok elérésében. A téma vitákat generál a felelősség megosztásáról, a költségek elosztásáról és a fenntartható rendezvényszervezés gyakorlati megvalósíthatóságáról.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: MOHU)