OkosHír: Szerdán megjelent a GINOP Plusz-1.4.5-25 „Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó kombinált Hitelprogram” módosított felhívása, amely könnyített feltételekkel teszi elérhetővé a támogatásokat a hazai exportáló és beszállító kis- és középvállalkozások részére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleménye szerint a kormány a hazai kkv-k termelékenységének növelését, méretugrásuk elősegítését és beruházásaik támogatását célozza. Ennek keretében a Demján Sándor Program részeként több mint 1800 milliárd forintnyi forrást mozgósítanak, hozzájárulva a magyar gazdaság élénkítéséhez és a vállalkozások hosszú távú erősödéséhez.

Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló program keretösszege 155,6 milliárd forint. Ebből a vállalkozások 150 millió és 600 millió forint közötti kamatmentes beruházási hitelt igényelhetnek, amelyből akár 180 millió forint vissza nem térítendő forrás lehet. A konstrukció úgynevezett „egyműveletes kombinált” formában működik, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások egyetlen helyszínen, az MFB Pontokon igényelhetik a 0 százalékos beruházási hitelt, amelyhez 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás társul.

A támogatásra azok a növekedő, beszállítóként vagy exportőrként működő kkv-k jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, öt főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, és az előző üzleti évben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt.

A közlemény szerint a felhívás megjelenése óta több visszajelzés érkezett a vállalkozásoktól az NGM-hez, melyek szerint a legalább 30 százalékos infokommunikációs és/vagy megújuló energia beruházási arány teljesítése sok mikro-, kis- és középvállalkozás számára nehézséget okozott. Ez az előírás a minisztérium szerint részben azért jelentett problémát, mert nem minden vállalkozás számára indokolt ekkora mértékű beruházás ezen a területen, másrészt sokan már korábban megvalósították ezeket a fejlesztéseket, így az előírás csökkentette a pályázási kedvet.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára a közleményben elmondta, hogy az igényeket figyelembe véve a programot a vállalkozások igényeihez igazították. Ennek eredményeként a kötelező beruházási arányt a harmadára, azaz 10 százalékra csökkentették. Ez azt jelenti, hogy a minimum projektméret esetén legalább 15 millió forint, míg a maximális projektméret esetén 60 millió forint értékű ilyen típusú beruházás szükséges a korábbi 45 millió és 180 millió forint helyett. Az államtitkár hozzátette, hogy ez a változtatás nagyobb rugalmasságot biztosít a pályázóknak, és jelentősebb méretű ingatlanberuházások megvalósítására is lehetőséget nyújt, immár a projekt összköltségének akár 60 százalékáig. Ezzel a módosítással a program nemcsak a digitális és zöld fejlesztésekre, hanem a vállalkozások komplex, hosszú távú infrastrukturális és technológiai bővítésére is támogatást kínál.

A projekteknek továbbra is kötelezően tartalmazniuk kell technológiai korszerűsítést vagy eszközbeszerzést (minimum az elszámolható költségek 30 százalékában), valamint vállalati infokommunikációs fejlesztést és/vagy megújuló energia beruházást (legalább 10 százalékban).

A beszállító vagy exportáló vállalkozások fejlődéséhez új tudás bevonására is szükség lehet. Ezért a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) testreszabott, térítésmentes tanácsadási szolgáltatást nyújt számukra, amely az export- és beszállítói képességek erősítésére irányul. A tanácsadási szolgáltatás a www.vali.hu oldalon keresztül érhető el.

A vállalkozások eddig 23 kérelmet nyújtottak be 9,8 milliárd forint összértékben, míg az MGFÜ tanácsadási szolgáltatására több mint 130 cég regisztrált. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint elkötelezett a magyar kkv-k fejlődésének célzott, rugalmas és versenyképes finanszírozási eszközökkel történő támogatása mellett.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges narratívája a kormány aktív és hatékony szerepvállalása a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásában és fejlesztésében. A cikk célja, hogy pozitív képet fessen a kormány gazdaságpolitikájáról, kiemelve a rugalmasságot és a vállalkozói igényekre való gyors reagálást. A program módosítását a vállalkozások visszajelzései alapján, mint a kormány proaktív lépését mutatja be, amely a gazdaság dinamizálását és a kkv-k megerősítését szolgálja.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Pozitív keretezés és érzelmileg túlfűtött kifejezések: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „A kormány mindent megtesz” vagy „érdemben járulva hozzá a magyar gazdaság dinamizálásához és a vállalkozások hosszú távú megerősítéséhez”. Ezek a megfogalmazások túlzóak, szubjektívek és a kormányzati intézkedéseket kizárólag pozitív színben tüntetik fel, anélkül, hogy konkrét, mérhető eredményeket vagy alternatív nézőpontokat mutatnának be.
  • Probléma-megoldás narratíva: A cikk egy „probléma-megoldás” narratívát alkalmaz a program módosításánál. Először bemutatja, hogy a korábbi feltétel „sok mikro-, kis- és középvállalkozás számára nehézséget jelent[ett]” és „visszatartó erővel hatott a pályázási kedvre”, majd azonnal bemutatja a kormány „megoldását” (a kötelező arány csökkentését), mint egy rugalmas, vállalkozásbarát lépést. Ez a technika a kormányzatot rendkívül érzékenynek és cselekvőképesnek mutatja be.
  • Sugalmazott hatékonyság: Bár a cikk tényeket közöl a benyújtott kérelmek számáról és értékéről, valamint a tanácsadásra regisztrált cégekről, ezeket a számokat a Nemzetgazdasági Minisztérium „elkötelezett” jelzőjével együtt tálalja, ami a program sikerességét és a kormányzat elkötelezettségét hivatott aláhúzni, anélkül, hogy mélyebb elemzést nyújtana a program tényleges gazdasági hatásairól vagy a számok kontextusáról (pl. hány kkv lenne jogosult, ehhez képest hányan pályáztak).
• A téma társadalmi relevanciája: A kis- és középvállalkozások támogatása, különösen a digitális és zöld átállás elősegítése, kiemelten fontos társadalmi és gazdasági téma. A kkv-k a gazdaság gerincét képezik, munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak az innovációhoz. A program feltételeinek módosítása közvetlen hatással van a vállalkozások beruházási lehetőségeire, versenyképességére és hosszú távú növekedési potenciáljára. A támogatási programok hozzáférhetősége és rugalmassága alapvető fontosságú a gazdasági stabilitás és fejlődés szempontjából, így a téma széles körű érdeklődésre tarthat számot a vállalkozói szféra és a gazdaságpolitika iránt érdeklődők körében.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: MFB