OkosHír: Magyarországon a lakatlan ingatlanok száma és aránya jelentősen növekedett az elmúlt tíz évben, miközben az ingatlanárak is emelkedtek. Adatok szerint 2011 és 2022 között évente átlagosan közel 9 ezerrel nőtt az üres lakások száma, így 2022-ben már 572 ezer lakatlan ingatlant tartottak nyilván.

Ebben az időszakban az üres lakások aránya 11 százalékról 12 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az ingatlanárak 2015 és 2022 között két és félszeresükre nőttek.

A lakatlan ingatlanok eloszlása egyenetlen az országban, egy kimutatás szerint. A nagyvárosok és különösen Budapest környezetében ritkábban fordulnak elő, míg a jelentősebb városokon belül és a nyaralóövezetekben gyakrabban észlelhetők.

A piaci elmélet szerint a magasabb üres lakáskínálat alacsonyabb árakat eredményezhet. Ez az összefüggés igaz azokra a legalább ötezer fős településekre, amelyek nem turisztikai célpontok, megyeszékhelyek vagy fővárosi kerületek. Ezeken a helyeken a drágább lakásokhoz ritkább lakatlan ingatlanarány társul.

Azonban a jelentősebb városokban és a nyaralóövezetekben eltérő összefüggés mutatható ki az üres lakások aránya és az árak között. Ezeken a területeken a befektetők, valamint a rövid távú vagy esetenként illegális bérbeadással, illetve nyaralóként történő fenntartással foglalkozó tulajdonosok jelentős jelenléte miatt az üres lakások nagyobb aránya magasabb árakkal jár együtt.

Példaként az V. kerületet említi az elemzés, ahol 2022-ben az átlagos négyzetméterár mellett a lakatlan lakások aránya is kiemelkedő volt. Az ingatlan értékének növekedése miatt a tulajdonosok számára kevésbé jelent problémát, ha a lakás nincs kiadva, és a bérbeadás halogatását erősítheti az albérleti díjak általános emelkedése is, mivel ez magasabb későbbi bevételt ígér.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy bemutassa a magyarországi lakáspiacon megfigyelhető paradox jelenséget: a lakatlan ingatlanok számának növekedését az ingatlanárak jelentős emelkedésével párhuzamosan. Az írás a jelenség mögötti lehetséges okokat is felvázolja, különösen a nagyvárosi és turisztikai övezetekben, ezzel implicit módon megkérdőjelezve a hagyományos piaci logikát, és a befektetési célú üresedésre fókuszál.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Az „elképesztő lakásár-emelkedéssel” kifejezésben az „elképesztő” szó egy érzelmi töltetű jelző, amely az olvasóban erős reakciót kíván kelteni a tényadatok puszta közlése helyett.
  • A „merőben más összefüggés” fordulat, bár nem egyértelműen manipulatív, kiemeli a kontrasztot oly módon, amely felerősítheti a jelenség szokatlanságának érzetét, még akkor is, ha a különbség statisztikai jellegű.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • Az írás a jelenség okaként „befektetőket, a lakásukat rövidtávon vagy illegálisan bérbeadó, vagy nyaralóként fenntartó tulajdonosokat” nevez meg, anélkül, hogy közvetlen bizonyítékot vagy kutatást mutatna be, amely egyértelműen összekapcsolná ezeket a csoportokat a megfigyelt üresedési rátákkal és áremelkedésekkel az adott területeken. Ez az állítás inkább magyarázatként, mintsem hipotézisként jelenik meg.
• A téma társadalmi relevanciája: A lakatlan ingatlanok és az emelkedő lakásárak témája kiemelten fontos Magyarországon, mivel érinti a lakhatási megfizethetőséget, a városfejlesztést és a potenciális piaci torzulásokat. A téma élénk társadalmi vitát generál arról, hogy a lakhatás alapvetően társadalmi jog-e vagy befektetési eszköz, és ösztönözheti a szabályozási beavatkozásokra vagy városfejlesztési stratégiákra vonatkozó diskurzust a lakáshiány és a spekulatív befektetések kezelése érdekében.

(Forrás: Kontroll)