OkosHír: A mai társadalom gyors tempója és az elvárások növekedése nyomást gyakorol a fiatalabb generációkra, ami a kiégés gyakoribbá válásához vezet. Ez a kimerültségi állapot a Gen Z és a Millenniál generáció tagjait is érinti karrierjük elején. A jelenség egyéni és társadalmi, gazdasági következményekkel is jár. A kiégés (burnout) egy fizikai, érzelmi és mentális kimerültségi állapot, amely hosszan tartó, kezeletlen stressz következtében alakul ki, gyakran a munkával vagy más felelősségi körökkel összefüggésben. A kiégés nem orvosi diagnózis, de növelheti a depresszió kockázatát, és hatással van az egyén fizikai és mentális egészségére. A kiégés egy fokozatos folyamat, melyet a stressz felhalmozódása okoz.

A Gen Z és a Millenniál generáció tagjai korábban szembesülnek a kiégéssel, mint a korábbi generációk. A Baby Boomerek 31%-a, a Milleniálok 59%-a és a Gen Z 58%-a számolt be kiégésről. A jelenség hátterében társadalmi, gazdasági és technológiai változások állnak. Az akadémiai nyomás, a digitális kor és a gazdasági instabilitás eltérő terheket rónak a fiatalokra. A probléma rendszerszintű, ezért a megoldásoknak is rendszerszintűeknek kell lenniük.

A kiégett munkavállalók miatti termelékenységkiesés és fluktuáció globálisan évente becslések szerint 322 milliárd dollárba kerül a vállalkozásoknak. A fiatalok körében tapasztalható magas kiégési arány hosszú távú következményekkel járhat az egészségre, a karrierre és a társadalmi helyzetre.

A Gen Z a digitális korban nőtt fel, ahol a közösségi média része a mindennapi életnek. A közösségi média irreális elvárásokat és összehasonlításokat is táplál. A tökéletes online kép fenntartásának, a trendekkel való naprakészségnek és a digitális tartalmakkal való folyamatos interakciónak a nyomása mentális fáradtságot és stresszt okozhat. A zavaró híreknek való kitettség és a kimaradástól való félelem (FOMO) tovább súlyosbíthatja a szorongást és a kiégés érzését. A napi képernyőidő és a szorongás/depresszió tünetei közötti korreláció is megfigyelhető: a napi 4 óránál több képernyőidővel rendelkező tinédzserek 27,1%-a, míg a kevesebb mint 4 órát használók 12,3%-a tapasztal szorongásos tüneteket. Az „mindig online” kultúra krónikus stresszhez, kimerültséghez és érzelmi elidegenedéshez vezethet.

A Gen Z fiatal kortól kezdve akadémiai nyomással szembesül, magas elvárásokkal a szülőktől, tanároktól és a társadalomtól. Az oktatás versenyjellege, a standardizált tesztek és a kivételes teljesítményre való törekvés a tanórán kívüli tevékenységekben is növeli a stresszt. A főiskolai hallgatók mintegy 75%-a érzi magát túlterheltnek az akadémiai terhelés miatt. A távoktatás további stresszt okozott: a diákok 78%-a számolt be megnövekedett stresszről emiatt, 65%-uk elszigeteltséget tapasztalt, ami befolyásolta tanulmányi teljesítményüket, és 70%-uk küzdött a motiváció fenntartásával az online órák során. A pénzügyi bizonytalanság is stresszt okoz: a főiskolai hallgatók 68%-a aggódik az oktatás finanszírozása miatt, és 55%-uk részmunkaidőben dolgozik.

A hagyományos stabil karrierek ritkábbá válnak, és a Gen Z egy olyan munkaerőpiacra lép, amelyet rövid távú szerződések, szabadúszás és gig-alapú munkák uralnak. A pénzügyi stabilitás körüli bizonytalanság, a munkahelyi bizonytalanság és a folyamatos továbbképzésre való nyomás hozzájárul a stresszhez és a kimerültséghez. Sok fiatal szakember több állást vagy mellékállást is vállal a növekvő megélhetési költségek fedezésére. A COVID-19 világjárvány tartós hatást gyakorolt a Gen Z mentális egészségére, növelve a stressz-szintet és az elszigeteltséget.

A kontroll hiánya a munkában, például a beosztás, feladatok vagy munkaterhelés felett, kiégéshez vezethet. Az elvárások tisztázatlansága, a munkahelyi konfliktusok, a túl sok vagy túl kevés feladat, valamint a támogatás hiánya mind hozzájárulnak a kiégéshez. A munka-magánélet egyensúlyának problémái, amikor a munka annyi időt és energiát emészt fel, hogy nem marad semmi a családra és a barátokra, szintén kiégéshez vezethet. Egy Gallup felmérés szerint a frontvonalon dolgozókat foglalkoztató munkáltatók 71%-a vélte úgy, hogy jól vagy nagyon jól támogatja a mentális egészséget, míg az alkalmazottaknak csak 27%-a értett egyet ezzel.

A kiégés jelensége a fiatalok életének számos aspektusát érinti, az oktatástól a munkahelyen át a személyes felelősségi körökig. A kiégés bizonyos iparágakat súlyosabban érint, mint másokat. Az egészségügyi dolgozók kiégése problémát jelent, amelyet a túlzott munkaterhelés, az adminisztratív terhek, a beosztásba való beleszólás korlátozottsága, a szervezeti támogatás hiánya és a munkaerőhiány súlyosbít. Az orvosok és orvostanhallgatók körében a kiégési arány körülbelül 50%. A kreatív iparágakban dolgozók körében is gyakori a kiégés a hosszú munkaidő, a szoros határidők és az irreális elvárások miatt. A fiatal gyerekek vagy speciális egészségügyi igényű gyermekek gondozása intenzív lehet, és gondozói kiégéshez vezethet. Az ifjúsági sportban a kiégés egyre gyakoribb probléma, a serdülők 70%-a hagyja abba a szervezett sporttevékenységet 13 éves korára. A kiégés okai között szerepel a magas edzésintenzitás, a szülői és edzői nyomás, valamint a perfekcionizmus.

A nők általában magasabb kiégési szintről számolnak be, mint a férfiak. Egy AMA felmérés szerint az orvosok körében a nők közel 55%-a érez kiégést, szemben a férfiak 42%-ával. Más felmérések szerint a nők körében 20-60%-kal magasabb lehet a kiégés prevalenciája, mint a férfiaknál. A főiskolai hallgatók körében is megfigyelhető ez a tendencia: a női hallgatók általában 15%-kal magasabb kiégési szintről számolnak be, mint a férfi hallgatók. Az életkor befolyásolhatja a kiégést jobban, mint a nem, és az életkorra korrigált elemzések során az arányok azonosak lehetnek. A társadalmi szépségideálok, amelyek a nők értékét a fizikai megjelenéshez kötik, számos mentális egészségügyi problémához vezethetnek, mint például alacsony önbecsülés, depresszió és szorongás. A férfiak félhetnek attól, hogy gyengének tűnnek, ha kifejezik érzelmeiket.

A kiégés fizikai, mentális, érzelmi, viselkedési és szociális tünetekben nyilvánulhat meg:

• Fizikai tünetek: krónikus fáradtság, alvászavarok, emésztési problémák, gyakori fejfájás, étvágyváltozások, izomfájdalom, gyakori sérülések, legyengült immunrendszer, hormonális egyensúlyhiány, megnövekedett nyugalmi pulzusszám.
• Mentális és érzelmi tünetek: motivációhiány, szorongás és depresszió, ingerlékenység, önbizalomhiány, cinikus vagy elidegenedett hozzáállás, kognitív hatékonyság csökkenése.
• Viselkedési és szociális tünetek: visszahúzódás, halogatás, teljesítményromlás, fokozott szerhasználat, interperszonális konfliktusok.

A fiatalok körében tapasztalható kiégés egy sokrétű jelenség, amelyet digitális, akadémiai, gazdasági és társadalmi tényezők kölcsönhatása okoz. A kiégés különböző típusainak és egyedi tüneteinek felismerése kulcsfontosságú a hatékony beavatkozások kidolgozásához. Az egyének számára fontos az öngondoskodás, a határok felállítása, a közösségi média tudatos használata és a természetkapcsolat erősítése. Szükséges a támogató rendszerek kiépítése barátokkal, családdal és támogató csoportokkal, valamint a szakmai segítség igénybevétele. Társadalmi szinten szükség van az oktatási rendszerek, a munkahelyi kultúrák és a társadalmi elvárások felülvizsgálatára. Fontos a digitális írástudás és a mentális egészségügyi oktatás javítása, a munka-magánélet egyensúlyának támogatása, valamint a segítő szakmákban dolgozók terheinek enyhítése. A kiégés elleni küzdelem egy közös felelősség, amely egyéni szintű tudatosságot és kollektív cselekvést igényel a jövő generációinak egészségesebb életének megteremtéséhez. A cél egy olyan környezet megteremtése, ahol a fiatalok boldogulni tudnak és kibontakoztatni teljes potenciáljukat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt alkalmazott az olvasóra való hatás érdekében. Gyakran használt érzelmileg túlfűtött kifejezéseket, mint például „aggasztó növekedés”, „sürgős figyelmet kívánna meg” és „ördögi kör”, hogy a téma súlyosságát hangsúlyozza. Emellett feltételezéseket tálalt következtetésként, például amikor a digitális kor hatásait a kiégés közvetlen okaként mutatta be, anélkül, hogy ezt feltétlenül bizonyította volna. Azonban a cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, mivel a kiégés valóban egyre nagyobb probléma a fiatalabb generációk körében, és a jelenség mögött összetett társadalmi, gazdasági és technológiai tényezők állnak.

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a fiatalok körében tapasztalható kiégés egy komplex, sokrétű probléma, melynek megoldása egyéni és rendszerszintű intézkedéseket is igényel. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a kiégett fiatalok kevésbé tudnak aktívan részt venni a társadalmi és gazdasági életben, ami hosszú távon negatív következményekkel járhat.

(Forrás: SzabadSzemle)