Ugrás a tartalomra

A fogyasztói szokások átalakulása a gazdasági helyzet változásával

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Marketing és Turizmus Intézetének közgazdász professzora a 2008-as gazdasági válság fogyasztókra gyakorolt hatásait vizsgálta. Törőcsik szerint a jelenlegi inflációs helyzet hasonló mintázatot mutat, mint a 2008-as válság. Törőcsik Mária szerint az emberek azért érezhetik magukat szegényebbnek, mert nem tudják fenntartani korábbi életszínvonalukat. A professzor véleménye szerint a fogyasztók a következő lépéseket teszik a korábbi társadalmi pozíciójuk megőrzése érdekében:

  1. Először a nem feltűnő kiadásokon spórolnak, például olcsóbb tisztítószereket vagy saját márkás termékeket vásárolnak.
  2. Második lépésben a látható szokásaikon változtatnak, például belföldi nyaralást választanak a külföldi helyett, vagy otthon főznek éttermi étkezés helyett.
  3. Harmadik lépésben, a korábbi életformájuk fenntartásának lehetetlensége esetén, lakóhelyet változtatnak vagy önfenntartásba kezdenek.

A szakértő szerint a takarékossághoz pénzügyi és lelki tényezők is társulnak. A fogyasztók olcsóbb alternatívákat keresnek, majd ezt követően igazolják döntéseiket, például a környezettudatosságra hivatkozva. Törőcsik szerint az ilyen magyarázatok segíthetnek elfogadni a helyzetet és megőrizni az önbecsülést.

Törőcsik Mária szerint a generációk között különbségek vannak a spórolási szokásokban. Az idősebbek tudatosabbnak tartják magukat, aminek élethelyzeti okai lehetnek. A többgyerekes családok más kihívásokkal szembesülnek, mint az egyedül élők.

Hirdetés

Törőcsik Mária szerint a ruhacsere-mozgalom népszerű, különösen a kisgyermekesek körében, a használtruha-üzletek pedig forgalmasak. A közösségi autózás kevésbé elterjedt, az önfenntartó gazdálkodás pedig egy szűk réteg válasza a gazdasági helyzetre.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a fogyasztók érzékenyen reagálnak az árakra. A 2023-as élelmiszer-infláció hatással volt a fogyasztói bizalomra és a kiadási prioritásokra. Bár az infláció csökkent, a lakosság továbbra is magasnak tartja az árakat, aminek oka az ellátási lánc költségnövekedése.

Magyarországon az élelmiszerre fordított kiadások aránya magasabb, mint Nyugat-Európában. Az élelmiszerárak alakulása társadalompolitikai szempontból is jelentős. Az alapélelmiszerek fogyasztásában nem történt nagy átrendeződés, de csökkent a húsfélék iránti kereslet, míg a tejtermékeké nőtt.

Törőcsik Mária szerint a korábbi válság alatt sokan rájöttek, hogy saját kezükbe vehetik a sorsukat. Sokan szoktak rá a takarékos főzésre, az energiatakarékos izzók használatára és a vízfogyasztás figyelésére. A tartós élelmiszerek fogyasztása és a javítás visszatért a köztudatba. A válság után azonban sokan visszatértek a korábbi költekező életmódhoz.

Kozák Tamás szerint a reálbérek emelkedése előbb utóbb megmutatkozik a fogyasztás bővülésében. A fogyasztók a 2023-as inflációs sokk után elbizonytalanodtak, és megváltozott a gondolkodásuk. Az előző válság tapasztalatai alapján sokan új szokásokat vittek magukkal a krízis utánra, átértékelték, mi fontos számukra. Kozák szerint a jövő azoké lesz, akik megtanulnak kevesebből többet kihozni.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több helyen is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „relatíve nem szegények, mégis annak érzik magukat” megfogalmazás egyrészt ellentmondásos, másrészt a szegénység érzetének hangsúlyozásával az olvasó érzelmeire próbál hatni. A „szórni a pénzt” kifejezés negatív konnotációval bír, és pazarlásra utal, ami szintén befolyásolhatja az olvasó véleményét. A „gazdasági hullámvasút” kifejezés dramatizálja a helyzetet. A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például a „nem fogyasztás” önkifejező gesztussá válik, ami egy általánosítás, és nem feltétlenül igaz minden fogyasztóra. Az állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de az előbb említett érzelmi töltet és általánosítások miatt nem teljesen objektívek. A cikk konklúziója, hogy a jövő nem a pazarlóké lesz, hanem azoké, akik megtanulnak kevesebből többet kihozni, egyértelműen egy értékítéletet tartalmaz, és a takarékosság fontosságát hangsúlyozza. Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói szokások változására és a takarékosság fontosságára a gazdasági helyzet függvényében.

D Forrás: demokrata.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Gazdaság Az Eurobarométer szerint a magyar háztartások mindössze 22 százaléka tart otthon élelmiszer-tartalékot Gazdaság Fidesz: Több milliárd forintos kárt okozhat a családoknak és az építőiparnak az Otthon Start kivezetése Gazdaság 100 ezer forintra bírságolta a cégbíróság a Boston Consulting Groupot, mert nem közölte állami szerződéseit