Google Play Letöltés App Store Letöltés
Connect with us
Hirdetés

Technológia és Tudomány

Aaron Ciechanover Nobel-díjas biológus a személyre szabott orvoslás kihívásairól beszélt

OkosHír: Aaron Ciechanover Nobel-díjas izraeli biológus a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián beszélt az orvostudomány átalakulásával járó kihívásokról, különös tekintettel a személyre szabott orvoslásra. Ciechanover szerint az élettartam növekedése gazdasági kihívásokat vet fel, mivel az embereknek hosszabb ideig kell megélniük a megtakarításaikból, miközben egészségesek és munkaképesek maradhatnak. A munkaerőpiacon is változások várhatók, mivel kevesebb munkaerőre lehet szükség.

Az élettartam meghosszabbítása potenciálisan több betegséget is jelenthet, ami terhet róhat az egészségügyi rendszerekre. Ciechanover hangsúlyozta, hogy a tudományos megoldások mellett szocioökonómiai tényezőket is figyelembe kell venni.

Ciechanover szerint az orvostudomány jelentős eredményeket ért el a protézisek, az őssejt-technológia, a mesterséges szövetek és szervek előállítása terén. A xenotranszplantáció, azaz a fajok közötti szervátültetés területén még további fejlődésre van szükség. A képalkotó rendszerek fejlődése és a sebészet átalakulása szintén hozzájárul az élettartam meghosszabbításához.

Ciechanover a gyógyszerfejlesztésben is változásokat lát. A korábbi standardizált gyógyszerek helyett a személyre szabott kezelések kerülnek előtérbe, figyelembe véve a betegek egyéni jellemzőit, mint például a nem, magasság, súly, életkor, genetika, környezeti tényezők, szervek működése és társbetegségek.

Példaként említette az emlőrák kezelését, ahol a személyre szabott diagnosztika és kezelés egyre inkább elterjedt. A humán genom szekvenálása lehetővé teszi, hogy személyre szabottan állapítsák meg, ki milyen kezelésre hogyan fog reagálni. Bár ez az eljárás még drága, a jövőben várhatóan olcsóbbá válik.

A személyre szabott orvoslás a pszichiátriai betegségek kezelésében is megjelenik, bár ezek esetében a poligénes jellege miatt nehezebb a kutatás.

Ciechanover szerint a gyógyszeriparban is változások várhatók, mivel a hatásos gyógyszerek elterjedése lenyomhatja az árakat, ami a betegek számára előnyös lehet.

A személyre szabott orvoslás etikai kérdéseket is felvet, például az egészségügyi adatok védelmét és a biztosítási feltételek változását. A biztosítók a jövőben figyelembe vehetik a genetikai tesztek eredményeit, ami befolyásolhatja a biztosítási feltételeket.

Ciechanover szerint a személyre szabott orvoslás előretörése miatt újra kell definiálni a betegség, a páciens és a kezelés fogalmát.

A betegség fogalma kibővülhet a tünetmentes, de biomarkerekkel rendelkező egyénekre is. A páciens fogalma kiterjedhet a születés előtti állapotra, például petesejtre, spermiumra vagy embrióra. A kezelés fogalma pedig magában foglalhatja a génszerkesztést is, bár ennek etikai kérdései vitatottak.

Ciechanover szerint a betegség, a páciens és a kezelés fogalmának változása etikai problémákat vet fel.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

  • Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként dramatizáló és érzelmileg túlfűtött megfogalmazásokat használt, például az „egészségügyi őrület” kifejezés a longevity-re utalva. Emellett sugalmazó kérdéseket is feltett, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét.
  • Feltételezések: A cikkben voltak olyan állítások, amelyek feltételezéseken alapultak, például a gyógyszeripar jövőjével kapcsolatban. Ezeket nem támasztották alá elegendő bizonyítékkal.
  • Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a személyre szabott orvoslás jövőjével kapcsolatos egyes kijelentések inkább spekulatív jellegűek.
  • Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a személyre szabott orvoslás fejlődése jelentős kihívásokat és etikai kérdéseket vet fel, amelyekre a társadalomnak fel kell készülnie.
  • Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre nem egyértelmű, de a személyre szabott orvoslás fejlődésével kapcsolatos kérdések a magyar egészségügyi rendszerben is relevánsak lehetnek.

(Forrás: telex.hu)
Kép: MTA 1825/Youtube

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Technológia és Tudomány

A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót

OkosHír: A NASA Perseverance marsjárója 2025 decemberében sikeresen teljesítette az első olyan navigációs feladatait, amelyeket teljes egészében mesterséges intelligencia tervezett meg. Az Anthropic Claude modelljének alkalmazása lehetővé tette az emberi beavatkozás kiváltását az útvonaltervezési folyamatban.

A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.

A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.

Technikai kihívások és eredmények

A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.

A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.

A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
Hiányzó kontextus és forráskezelés
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.

(Forrás: telex.hu)

Kép: NASA/Facebook

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Technológia és Tudomány

Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása

OkosHír: A NASA technikai hiba miatt elhalasztotta az Artemis-program következő szakaszának indítását. A Space Launch System rakétánál észlelt üzemanyag-szivárgás miatt a februárra tervezett kilövés legkorábban márciusban valósulhat meg. A mérnökök a Space Launch System (SLS) rakéta tesztelése során hidrogénszivárgást azonosítottak a rendszerben. A technikai hiba miatt a NASA szakemberei törölték a februári indítási ablakot. A javítási munkálatok és az újabb ellenőrzések legalább márciusig tartanak.

A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.

A küldetés céljai és technikai háttere

A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.

A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
Hiányzó kontextus
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.

(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább
Hirdetés
Időjárás10 órája ago

Mai időjárás: 2026. február 8., vasárnap

sport
Sport11 órája ago

Napi sport: 2026. február 8.

Közélet-Politika24 órája ago

Nem indít hivatalból vizsgálatot a NAIH a gyöngyösi fórumon elhangzott bűnügyi adatok ügyében

Közélet-Politika1 napja ago

Vádat emeltek a 2025-ös pécsi felvonuláson zebrajelmezest bántalmazó férfi ellen

Belföld1 napja ago

Huszonegy országban kezdődik meg vasárnap a házasság hete rendezvénysorozat

Gazdaság1 napja ago

Nemzetgazdasági Minisztérium: Négy forinttal maradt a szomszédos országok átlaga alatt a hazai benzinár januárban

Hírek1 napja ago

Öt tonna marihuánát foglaltak le egy szerb kormánypárti politikus raktárában

Külföld1 napja ago

Nazar Daletszkij hazatért az orosz hadifogságból a téves azonosítás után

Hírek1 napja ago

A Müller visszahívja az Aptamil tápszereket bakteriális szennyeződés miatt

Hírek1 napja ago

Február végéig tarthat a propranolol hatóanyagú készítmények hiánya

Hírek1 napja ago

Növekedett a magyar szabadalmi bejelentések száma a kutatási hálózatban

Időjárás1 napja ago

Mai időjárás: 2026. február 7.

sport
Sport1 napja ago

Napi sport: 2026. február 7.

Közélet-Politika2 napja ago

Orbán Viktor szerint a választási rendszer felnagyítja a kormánypárti többséget

Belföld2 napja ago

Karácsony Gergely: Napi ezer kátyú javítását ütemezte be a Budapest Közút

Közélet-Politika2 napja ago

Szijjártó Péter kiállt a kézfogást megtagadó ukrán teniszező által bírált Bondár Anna mellett

Hírek2 napja ago

Lavina sodort el két magyar túrázót a Magas-Tátrában

Közélet-Politika2 napja ago

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány a Dreher Sörgyárakkal

Hírek2 napja ago

Ittas vezetés gyanúja miatt intézkedtek a rendőrök egy Váci úti balesetnél

Közélet-Politika2 napja ago

Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja

Belföld2 napja ago

Kilenc év börtönre ítélték a békéscsabai szállodai emberölés vádlottját

aut
Hírek2 napja ago

Három ember meghalt Los Angelesben, miután egy 92 éves nő autójával egy üzletbe hajtott

Hírek2 napja ago

Gurulóúton próbált felszállni egy utasszállító a brüsszeli repülőtéren

Közélet-Politika2 napja ago

Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos

Közélet-Politika2 napja ago

Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot

Közélet-Politika3 napja ago

Dobrev Klára korlátozná a határon túliak szavazati jogát, az ellenzéki pártok elzárkóztak a javaslattól

Közélet-Politika2 napja ago

Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja

Közélet-Politika2 napja ago

Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos

Külföld2 napja ago

Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!

Közélet-Politika2 napja ago

Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja

Belföld2 napja ago

Hankó Balázs: Mi, magyarok vagyunk a világ legtehetségesebbjei

Közélet-Politika2 napja ago

Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot

Közélet-Politika2 napja ago

Donald Trump hosszú posztban méltatta Orbán Viktort, Magyar Péter is készen áll együttműködni az amerikai elnökkel

Közélet-Politika3 napja ago

Mráz Ágoston Sámuel és Róna Dániel arról vitáztak, miért és hogyan mérnek közel egymilliós különbséget a kormánypárti szavazótábor méretéről

Belföld2 napja ago

Nacsa Lőrinc: Tíz éve támogatja a diaszpóra fiataljainak hazalátogatását a kormányzati program

Közélet-Politika3 napja ago

21 Kutatóközpont: A választók 55 százaléka szerint le kellene mondania Lázár Jánosnak

Közélet-Politika3 napja ago

Petíciót indított a Tisza Párt a külföldi szavazóhelyiségek számának növeléséért

Belföld2 napja ago

Karácsony Gergely: Napi ezer kátyú javítását ütemezte be a Budapest Közút

Közélet-Politika2 napja ago

Orbán Viktor szerint a választási rendszer felnagyítja a kormánypárti többséget

Közélet-Politika2 napja ago

Szijjártó Péter kiállt a kézfogást megtagadó ukrán teniszező által bírált Bondár Anna mellett

Közélet-Politika2 napja ago

Gulyás Gergely: Nincs olyan, hogy Lázár ügy

Külföld3 napja ago

Lejárt a nukleáris fegyverkorlátozásról szóló egyezmény Amerika és Oroszország között

Közélet-Politika2 napja ago

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány a Dreher Sörgyárakkal

Közélet-Politika24 órája ago

Nem indít hivatalból vizsgálatot a NAIH a gyöngyösi fórumon elhangzott bűnügyi adatok ügyében

Bulvár2 napja ago

Tévesen azonosított egy nőt az arcfelismerő rendszer egy óbudai lopási ügyben

Gazdaság1 napja ago

Nemzetgazdasági Minisztérium: Négy forinttal maradt a szomszédos országok átlaga alatt a hazai benzinár januárban

Külföld3 napja ago

Donald Trump és Hszi Csin-ping Tajvanról és mezőgazdasági exportról tárgyalt

Egészség2 napja ago

Közzétették a hazai meddőségi központok sikerességi adatait

Közélet-Politika1 napja ago

Vádat emeltek a 2025-ös pécsi felvonuláson zebrajelmezest bántalmazó férfi ellen

Belföld2 napja ago

Hatvanezer forintos bírságot szabott ki a Médiatanács a Tilos Rádióra

Népszerű

Google Play Letöltés App Store Letöltés