Gazdaság
Kína és az Egyesült Államok ideiglenes vámcsökkentési megállapodást kötött
OkosHír: 2025 május 12-én az Egyesült Államok és Kína képviselői Genfben ideiglenes megállapodást kötöttek a vámok csökkentéséről. A Sky News értesülései szerint Scott Bessent bejelentette, hogy a megállapodás célja a két ország közötti kereskedelmi konfliktus enyhítése. A megállapodás értelmében május 14-től az amerikai vámok 145 százalékról 30 százalékra, a kínai vámok pedig 125 százalékról 10 százalékra csökkennek. Emellett a felek egy állandó egyeztetési mechanizmust hoznak létre a gazdasági kapcsolatok rendezésére, és három hónapot biztosítanak a nézeteltérések rendezésére.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közölte, hogy a vámcsökkentések nem érintik azokat az ágazati vámokat, amelyeket az Egyesült Államok minden kereskedelmi partnerére kivetett, és a korábbi vámok is érvényben maradnak. Bessent szerint a felek egyetértenek abban, hogy nem törekszenek a gazdasági szétválásra, és tárgyalásokat folytattak a fentanil ügyében, melyek kínai vásárlási megállapodásokhoz vezethetnek.
A bejelentést követően az ázsiai és európai részvénypiacok erősödtek, az amerikai tőzsdei határidős ügyletek elérték napi csúcsukat. Az olajárak emelkedtek, a kincstárjegyek hozamai nőttek, az amerikai dollár erősödött, míg a kínai jüan 0,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben az offshore piacon.
A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint Kína a kölcsönös tisztelet elvén kezeli kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok stabil fejlesztése iránt. A dokumentum szerint Kína nem tartja megfelelő eszköznek a nyomásgyakorlást és a fenyegetéseket.
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője szerint az Egyesült Államok kiegyensúlyozottabb kereskedelmet szeretne Kínával, és a kínai tárgyalópartnerek megállapodásra törekedtek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikkben megjelentek olyan kifejezések, amelyek a hír jelentőségét hangsúlyozták, mint például a „Rendkívüli megállapodás” és a „véget vet a vámháborúnak”. Ezek a kifejezések érzelmi hatást gyakorolhattak az olvasóra.
- Feltételezések: A cikk feltételezte, hogy a megállapodás valóban „véget vet a vámháborúnak”, anélkül, hogy ezt a kijelentést további bizonyítékokkal támasztotta volna alá.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények, mint például a vámcsökkentés mértéke és a piaci reakciók, ellenőrizhető információk. Azonban a megállapodás hosszú távú hatásaira vonatkozó állítások spekulatívak.
- Konklúzió: A cikk arra a következtetésre jut, hogy a megállapodás enyhíti a vámháborút, de a tényleges hatások a jövőben válnak nyilvánvalóvá.
- Hatás a közéletre: A megállapodás potenciálisan befolyásolhatja a globális kereskedelmi kapcsolatokat és a gazdasági stabilitást.
(Forrás: vadhajtasok.hu)
Kép: Szijjártó Péter/Facebook
Gazdaság
Az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetést
OkosHír: Az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetést. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a költségvetés a családok támogatását, a munkahelyek megőrzését, a nyugdíjak védelmét és az ország pénzügyi stabilitásának fenntartását célozza meg.
A költségvetés a tervek szerint fedezi a családi adókedvezmény megduplázását, a többgyermekes anyák személyi jövedelemadó (szja) mentességét és a 13. havi nyugdíj kifizetését. A költségvetési hiányt a GDP 3,7 százalékában rögzítették. Az NGM közlése szerint az elsődleges egyenleg egyensúlyban van.
Az NGM kiemelte, hogy a költségvetés lehetővé teszi egy adócsökkentési program végrehajtását, melynek részeként megduplázzák a családi adókedvezményt, fenntartják a háromgyermekes anyák szja-mentességét, és 2026-tól a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák is szja-mentessé válnak. A családpolitikai célokra több mint 4800 milliárd forintot fordítanak, ami a rezsivédelemre szánt 800 milliárd forinttal együtt összesen 5600 milliárd forintot tesz ki.
A költségvetés 800 milliárd forintot tartalmaz a lakossági állampapírok kamataira. Az NGM szerint a költségvetés biztosítja a munkaalapú társadalom feltételeit, a magas foglalkoztatottságot és az alacsony munkanélküliséget. A minimálbér 2026 januárjától 13 százalékkal emelkedik. A nyugellátásra és nyugdíjszerű ellátásra 7700 milliárd forintot terveztek be, amely az NGM szerint garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését és a 13. havi nyugdíj kifizetését. Az egészségügyi kiadások 3919 milliárd forintra emelkednek, ami 280 milliárd forinttal haladja meg az idei forrásokat.
Gazdaságfejlesztésre mintegy 5050 milliárd forintot különítettek el, amelyből 2200 milliárd forint uniós, és körülbelül 2850 milliárd forint hazai költségvetési forrás. A költségvetés fedezi a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv megvalósítását. A honvédelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát.
A 2026-os költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,6 százalékos inflációval számol. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben a benyújtott törvényjavaslathoz képest sem a hiány, sem pedig az államadósság nem változott. A parlamenti szakaszban megszavazott módosítások révén többletforrás jut a szociális, egészségügyi, sport és szabadidős, kulturális és hitéleti célokra.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat tartalmazott, például amikor a kormánypárti és ellenzéki képviselők szavazási magatartását állította szembe egymással („a családok érdekében szavaztak, addig az ellenzéki képviselők ez ellen”). Ez a megfogalmazás sugallja, hogy az ellenzék a családok ellen szavazott, ami egy leegyszerűsítő és manipulatív állítás.
- A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is megjelentek, például amikor a költségvetés kapcsán a „háborúellenes” jelzőt használták, sugallva, hogy a költségvetés automatikusan kivédi a háború káros gazdasági hatásait. Ez egy megalapozatlan állítás, mivel a költségvetés hatásai összetettek és számos tényezőtől függenek.
- Az eredeti cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, mivel nem tartalmaz konkrét forrásokat vagy hivatkozásokat. Például az, hogy a költségvetés „garantálja minden magyar család biztonságát”, egy túlzó és nem bizonyítható állítás.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány a 2026-os költségvetéssel a családok támogatását, a gazdasági stabilitást és a növekedést kívánja elősegíteni. Azonban a cikk elfogult megfogalmazásai miatt nehéz objektíven megítélni, hogy a költségvetés valóban eléri-e ezeket a célokat.
- A költségvetés elfogadása várhatóan hatással lesz a magyar közéletre, különösen a családok támogatása, a gazdasági növekedés és az államadósság alakulása tekintetében. Azonban a költségvetés pontos hatásai csak a jövőben lesznek láthatóak.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Racskó Ádám/Facebook
Gazdaság
A magyarok fele tervezi a külföldi utazást 2024-ben, a költségek emelkednek
OkosHír: Egy, a Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült, országos reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság körülbelül fele tervez legalább egy külföldi utazást 2024-ben. A válaszadók többsége (75%) arra számít, hogy az idei nyaralásuk költségei magasabbak lesznek, mint a tavalyi évben.
A kutatás szerint a válaszadók háromnegyede áremelkedésre számít az utazással kapcsolatos szolgáltatások terén, beleértve az utazást, a szállást, a belépőket és az éttermi fogyasztást. Egy család által egy utazásra szánt átlagos összeg körülbelül 575 ezer forint, míg a párok átlagosan 540 ezer forintot terveznek költeni. A repülős utak átlagosan 700 ezer forintba kerülnek, ami több mint kétszerese az autós, vonatos vagy buszos utazások 300 ezer forintos költségének.
A külföldre utazók kétharmada tervezi utasbiztosítás kötését. A tavalyi évhez képest 3%-kal nőtt azoknak az aránya, akik minden utazásukra kötnek utasbiztosítást.
A kutatás szerint az egészségügyi szolgáltatások fontos szerepet játszanak az utasbiztosítás kiválasztásakor. A válaszadók többsége a sürgősségi ellátások fedezését, a balesetbiztosítási térítést, valamint a Magyarországra történő betegszállítást tartja a legfontosabbnak.
Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) nem nyújt teljes körű védelmet külföldön, mivel csak az adott ország állami egészségügyi szolgáltatóinál vehető igénybe, és nem fedezi az önrészt vagy a kötelező hozzájárulásokat. Javasolta utasbiztosítás kötését, amely szélesebb körű fedezetet nyújthat.
A szakember szerint egy egyszerű gyomorrontás is több százezer forintos kezelésig fajulhat, különösen a népszerű nyaralóhelyeken, ahol sokszor csak magánklinikák működnek, ahol az EEK nem használható.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmi töltetű megfogalmazásokat használt, például a „nyugodt nyaralás érdekében” kifejezés, ami a biztonságérzetre apellál. Emellett a „tévesen azt gondolják” fordulattal sugallja, hogy az olvasó tájékozatlan lehet.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben az a kijelentés, hogy „a megfelelő biztonsághoz érdemes utasbiztosítást kötni” egyértelműen egy feltételezés, ami a biztosító termékének értékesítését célozza meg. A gyomorrontás példája is dramatizáló, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő adatok egy reprezentatív kutatásra hivatkoznak, azonban a kutatás részletei (mintavétel, módszertan) nem kerültek bemutatásra, így az állítások validitása nem ellenőrizhető teljes mértékben.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a magyarok jelentős része külföldi utazást tervez, de számolnak a költségek emelkedésével. Emellett az utasbiztosítás fontosságát hangsúlyozza, különös tekintettel az egészségügyi fedezetre.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott. Azonban a turisztikai ágazat és a biztosítótársaságok számára fontos információkat tartalmazhat, amelyek befolyásolhatják üzleti döntéseiket.
-
Közélet2 napja
Magyar Péter: Hazaárulás a hadiipar privatizálása, a Fidesz retteg és dezinformációval támad
-
Belföld2 napja
Letartóztattak egy férfit Orbán Viktor elleni fenyegetések miatt
-
Közélet2 napja
A Duna Médiaszolgáltató visszavonta Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűjét
-
Közélet2 napja
Magyar Péter adatbázis-szivárgásról számolt be a Tisza Párttal kapcsolatban
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor a Fidesz és a Tisza Párt online tevékenységét hasonlította össze
-
Közélet23 órája
Szentkirályi a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a Budapest Pride rendezvény kérdését
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor videót tett közzé Nagy Imre újratemetésének évfordulóján
-
Közélet21 órája
Bírósági döntés: Felfüggesztették a szolidaritási hozzájárulás beszedését Budapesttől