Gazdaság
Az OKSZ szerint az árrésstop elérte a célját, május végén kivezethető
OkosHír: Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az élelmiszerek árszínvonala csökkent, ezért az árrésstop elérte a célját, és május végén az eredeti tervek szerint kivezethető. Az OKSZ közleménye szerint a kereskedelem nem hárította át a vásárlókra a rá nehezedő nyomást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, ami a legalacsonyabb érték tavaly november óta. Az élelmiszerek árai éves alapon 5,4 százalékkal emelkedtek, de az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkentek.
Az OKSZ szerint a piacok túlzott elvárásokat fűztek az árrésstop hatásához. A szervezet szerint az intézkedés fenntartása legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat, miközben az árfeszültségek a felszín alatt gyülekeznek. Az OKSZ szerint az árrésstop megnehezíti a kereskedelem dolgát a termelők, beszállítók és a vásárlók közötti közvetítő szerep betöltésében. A szervezet szakmai egyeztetéseket szeretne a kereskedelempolitika döntéshozóival arról, hogy milyen szabályozási környezetben tudna a kereskedelem nagyobb mértékben hozzájárulni a gazdaság teljesítményének növekedéséhez.
A kormány eredetileg május 31-i határidővel vezette be az élelmiszerek árréstopját, de Nagy Márton már áprilisban jelezte, hogy fontolgatják a meghosszabbítását. A kormány a héten további harminc higiéniai termékre is bevezetett hasonló árszabályozást.
A KSH adatai szerint egyes élelmiszerek ára jelentősen nőtt (tojás: 26,9%, liszt: 23,7%, étolaj: 23,4%, csokoládé és kakaó: 20%, kávé: 19,8%). Számos más termék és szolgáltatás ára is emelkedett, például a postai szolgáltatások (11,3%), a lakbér (11%), a palackos gáz (8,7%), a vezetékes gáz (7,2%), valamint a gyógyszerek (4,9%). A főbb termékcsoportokat tekintve a szolgáltatások átlagos éves áremelkedése (7%) és a szeszes italok és dohányáruk drágulása (6,3%) is meghaladta az élelmiszer-inflációt (5,4%).
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is tartalmazott olyan megfogalmazásokat, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. Például az „elérte a célját” kijelentés feltételezi, hogy az árrésstop valóban sikeres volt, anélkül, hogy ezt részletesen alátámasztaná. A „piacok túlzott elvárásokat fűztek” megfogalmazás a piaci szereplőket hibáztatja, anélkül, hogy az intézkedés esetleges hiányosságait megvizsgálná. A cikk továbbá az OKSZ véleményét hangsúlyozza, míg más lehetséges nézőpontokat kevésbé mutat be.
Az átfogalmazott cikk célja az volt, hogy a tényeket objektíven, elfogultság nélkül mutassa be. Kerültük az értékítéleteket és a feltételezéseket, és a KSH adataira támaszkodtunk az inflációs helyzet leírásakor. Az eredeti cikkben szereplő információk megmaradtak, de a megfogalmazás semlegesebb és tárgyilagosabb lett.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az árrésstop hatása vitatott, és a kereskedelmi szövetség szerint az intézkedés már nem indokolt. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az árszabályozás kérdése továbbra is napirenden van, és a kormány döntései befolyásolhatják a fogyasztói árakat és a kereskedelmi szektor működését.
Gazdaság
Nagy Márton a gazdasági növekedés összetevőiről beszélt
OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a 2025-ös év gazdasági teljesítménye eddig vegyes képet mutat. Az első negyedéves GDP a vártnál alacsonyabb volt. A miniszter szerint ennek okai között szerepel a külső kereslet gyengesége, ami negatívan befolyásolja a magyar exportot és a hazai ipart. Ezzel szemben a belső kereslet erős, és a fogyasztás növekszik, ami elvileg felfelé húzza a GDP-t.
Nagy Márton kijelentette, hogy a fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés hosszú távon nem tekinthető fenntarthatónak. A miniszter szerint a gazdaságot nem lehet több éven keresztül a fogyasztásra alapozni, és hosszú távon vissza kell térni a beruházás vezérelte növekedéshez.
A miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikájában rövid távú fogyasztásösztönzés és hosszú távú beruházásösztönzés is jelen van.
A fogyasztás kapcsán a munkaerőpiacra fordítanak figyelmet, melyet jelenleg stabilnak ítélnek, teljes foglalkoztatottsággal és béremelkedéssel. A bankszektor hitelezése 2024-ben elérte a csúcspontot, és a hiteldinamikát az idei első negyedévben a munkáshitel tovább növelte.
Nagy Márton szerint a fiskális transzferek élénkítik a fogyasztást. A munkáshitel mellett adócsökkentések (családokhoz, nyugdíjasokhoz érkező transzferek) hatása most fog érvényesülni. Példaként említette a családi adókedvezmény emelését, a gyermeket nevelő anyák szja-mentességét, a nyugdíjasok áfa-visszatérítését, a nyugdíjak inflációs kompenzálását, a gyes-gyed adómentességét, a fegyverpénz kifizetését és a 13. havi nyugdíjat. A miniszter szerint ezek a intézkedések százmilliárdos nagyságrendű pénzkiáramlást jelentenek a gazdaságba.
A fogyasztás kapcsán említette az inflációt. Az élelmiszerinflációt 5 százalék alá kell csökkenteni, ezért van szükség az árréscsökkentésre.
Nagy Márton elmondta, hogy a kormány a Demján Sándor programtól és a 150 gyár programtól azt várja, hogy a beruházási ráta növekedjen, és elérje a 25 százalékos szintet. Ebben a szövetség tagvállalatainak segítségét kérik.
A miniszter szerint a kormány fontosnak tartja a folyamatos párbeszédet, ami erősíti a partnerséget. A minisztérium 2024-ben stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a JVSZ-szel, és magasabb szintre emelte az együttműködést.
A közgyűlés ismét Fábián Ágnest, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját választotta a JVSZ elnökének, és döntöttek az új elnökség, felügyelőbizottság, etikai bizottság tagjairól.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „fogyasztás mumusa” kifejezés negatív konnotációt használ az inflációval kapcsolatban. A „fiskális transzferek most fogják a fogyasztást igazán élénkíteni” mondat azt sugallja, hogy a kormány intézkedései egyértelműen pozitív hatással lesznek a gazdaságra, anélkül, hogy ezt tényekkel alátámasztaná. Az eredeti cikk feltételezéseket tálal következtetésként, például amikor a miniszter személyes sikerként értékeli a JVSZ-szel kötött megállapodást, anélkül, hogy ennek objektív mérőszámait bemutatná. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány a fogyasztásösztönzés és a beruházásösztönzés egyensúlyára törekszik, de az intézkedések hatékonysága és hosszú távú következményei még nem tisztázottak.
Gazdaság
A 2026-os költségvetési tervezet nyugdíjakra és közszolgálati bérekre fordított összege
OkosHír: A 2026-os költségvetési tervezetben a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra 7697,6 milliárd forintot szánnak, ebből 6987,0 milliárd forintot a nyugellátásokra. A 13. havi nyugdíjra és ellátásra 585,8 milliárd forintot különítettek el, ebből 531,7 milliárd forintot a nyugellátásban részesülőknek szánnak. A tervezet szerint azok is megkapják a 13. havi nyugdíjat 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni. A tervezet szerint 2026 februárjában körülbelül két és fél millió fő kaphat egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatást.
A költségvetési tervezet a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők korhatár előtti öregségi nyugdíjának lehetőségére 538,6 milliárd forintot irányoz elő. A tervezetben szerepel továbbá a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és társadalombiztosítási járulékmentessége is.
A közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésére a tervezet fedezetet biztosít a már elindult életpályaprogramok és bérintézkedések végrehajtására. A tanárok, óvónők és szakképzésben oktatók bére 2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt. A pedagógusok bére elérte a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. A béremelés 2026-ban is folytatódik.
Az egészségügy támogatása 2026-ban 3919 milliárd forintot tesz ki, ami 280 milliárd forinttal több, mint 2025-ben.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „kormány eddigi értékrendjével, amelynek fontos része a nyugdíjasok támogatása” megfogalmazás sugallja, hogy a kormány kiemelten törődik a nyugdíjasokkal. Hasonlóképpen, a „nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése” kifejezés is érzelmi töltettel bír. A cikk emellett sikerként könyveli el a bérek színvonalának emelkedését a nyugellátások szempontjából, ami egy következtetésként tálalt feltételezés, mivel a bérek emelkedése és a nyugdíjak fenntarthatósága közötti közvetlen kapcsolat nem feltétlenül bizonyított.
A cikkben szereplő állítások, mint például a nyugdíjak összegének emelkedése és a 13. havi nyugdíj biztosítása, valósaknak tűnnek, de ezeket független forrásokból érdemes ellenőrizni. A cikk konklúziója, hogy a kormány prioritásként kezeli a nyugdíjasok és a közszolgálatban dolgozók helyzetét, azonban ezt a következtetést a költségvetési tervezet számai és a kormányzati kommunikáció alapján vonja le, ami nem feltétlenül tükrözi a teljes képet.
Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy befolyásolja a közvéleményt a kormány gazdaságpolitikájáról és a társadalmi csoportok támogatására irányuló intézkedéseiről. A nyugdíjasok és a közszolgálatban dolgozók körében pozitív visszhangot válthat ki, míg más társadalmi csoportok vagy politikai szereplők kritikusan értékelhetik a költségvetési prioritásokat.
-
Bulvár3 napja
Győzike a Nélküledet énekelte a Nagy Duettben
-
Közélet3 napja
Kovalcsik Ildikó (Lilu) az idei Budapest Pride megnyitóján szerepet vállal
-
Közélet3 napja
Kövér László reagált Orbán Viktor Simion-nyilatkozatára
-
Közélet1 napja
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint több médium is külföldi támogatást kapott
-
Közélet2 napja
Balásy Gyula cégei több mint négymilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a honvédségtől
-
Közélet3 napja
Orbán Viktor értékelte az EU helyzetét és az orosz-ukrán háborút
-
Hírek1 napja
Polt Péter alkotmánybírói jelölése és bizottsági meghallgatása
-
Gazdaság3 napja
Az államháztartási hiány elérte az éves cél 70,9 százalékát április végére