OkosHír: Egy kutatócsoport a retina bizonyos sejtjeinek stimulálásával egy új szín észlelését tapasztalta, melyet „olo”-nak neveztek el. A tanulmány a Science Advances folyóiratban jelent meg.
A vizsgálatban öt személy vett részt (négy férfi és egy nő), akik közül hárman a tanulmány társszerzői voltak. A résztvevők egy „Oz” nevű eszközbe néztek, amely tükröket, lézereket és optikai eszközöket tartalmazott. Az eszköz fénye a retinát stimulálta.
A retina a szem hátsó részén található fényérzékeny szövetréteg, amely a vizuális információk fogadásáért és feldolgozásáért felelős. A retina a fényt elektromos jelekké alakítja, melyek a látóidegen keresztül az agyba jutnak, lehetővé téve a látást. A retinában lévő kúpsejtek felelősek a színek érzékeléséért, és különböző hullámhosszúságú fényekre (kékre, vörösre és zöldre) érzékenyek.
A lézeres stimuláció során csak az M-kúpokat aktiválták, melyek olyan színjelzést küldtek az agynak, ami a természetes látásban nem fordul elő. A kutatók szerint az „olo” szín a szem speciális stimulációjával látható.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaRen Ng, a Kaliforniai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője egy rádióműsorban kijelentette, hogy az „olo” szín „telítettebb, mint bármelyik szín, amelyet a való világban láthatunk”.
Más szakértők szerint az észlelt szín „értelmezés kérdése”, és a kutatás inkább „technológiai bravúr” a szelektív kúpsejtek stimulálásában. Az új szín felfedezésének ténye tehát vitatott. A tanulmány szerzői szerint az eredmények potenciálisan elősegíthetik a színvakság kutatását.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk helyenként túlzó és szenzációhajhász módon tálalta az információkat, például az „eddig soha nem látott szín” kifejezés használatával. A cikkben szereplő „technológiai bravúr” megfogalmazás véleményként jelent meg, nem pedig tényként. A „telítettebb, mint bármelyik szín, amelyet a való világban láthatunk” kijelentés nem feltétlenül tükrözi a valóságot, hanem egy szubjektív érzékelést ír le. A cikk konklúziója szerint a kutatás elősegítheti a színvakság kutatását, ami egy lehetséges, de nem feltétlenül bizonyított hatás. Az esemény potenciálisan hozzájárulhat a látáskutatás fejlődéséhez, de a közvetlen hatása a magyar közéletre nem valószínűsíthető.
