Technológia és Tudomány
COVID-19: Kórházi kezelés után 30 hónapig tartó kockázatok egy francia tanulmány szerint
OkosHír: Egy, a Párizsi Egyetem tudósa, Sarah Tubiana és munkatársai által készített tanulmány szerint a COVID-19 miatt kórházban kezelt betegeknél a kórházból való elbocsátást követően akár 30 hónapig is fokozott lehet a halálozás és a különböző szervi rendellenességek miatti kórházi kezelés kockázata.
A kutatásban közel 64 ezer, COVID-19 miatt kórházban kezelt páciens és egy hozzávetőlegesen 320 ezer fős kontrollcsoport vett részt. A tanulmány a francia egészségügyi adatbázis adatait használta fel, és a 2020. január 1. és 2020. augusztus 30. között COVID-19 miatt kórházba került pácienseket követte nyomon. Az állapotukat összevetették a lakosságból azonos epidemiológiai jellemzőkkel rendelkező kontrollszemélyekkel, akik ebben az időszakban nem részesültek kórházi kezelésben COVID-19 miatt.
A kórházi csoport átlagéletkora 65 év volt. A kutatók azt találták, hogy a COVID-19 miatt kórházba került betegeknél a kórházból való elbocsátást követő 30 hónapig magasabb volt a halálozás vagy a kórházi kezelés kockázata különböző szervi rendellenességek miatt.
A tanulmányban a hat hónapon belüli halálozások és súlyos megbetegedések terén mutatkozó különbségeket is összehasonlították. A kórházban kezelt csoportban 100 ezer személyévre vetítve 5 218 halálesetet regisztráltak, míg a kontrollcsoportban 100 000 személyévre vetítve 4 013 haláleset történt. A COVID-19 miatt kórházba kerültek körében a vizsgált időszakban a halálozás magasabb volt.
A kutatás szerint a COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek esetében a hazabocsátásuk után magasabb volt az akut szív- és érrendszeri betegség miatti kórházba kerülés kockázata. Emellett a mentális betegség kockázata is magasabb volt, és a neurológiai betegségek miatti kórházi kezelés is gyakoribb volt a kontrollcsoporthoz képest. A légzőszervi betegségek miatt is több személy került ismét kórházba a korábbi COVID-19 betegek közül, mint a kontrollcsoportból.
A megemelkedett kockázatszint az első 6 hónap után csökkent, de a neurológiai, légzőszervi rendellenességek, krónikus veseelégtelenség és cukorbetegség esetében 30 hónapig megfigyelhető maradt.
A tanulmány szerzői szerint további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy mi okozza a súlyos SARS-CoV-2 fertőzéseket követően hosszan fennálló egészségügyi kockázatokat. Javasolják, hogy az érintettek számára folyamatos és hosszú távú utógondozást biztosítsanak.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk a tények közlésén túlmenően némileg dramatizáló hangnemet használt, például a „fokozott kockázat” kifejezés gyakori használatával. A cikk következtetésként tálalta a feltételezést, miszerint a betegség több szervet érintő következményei okozzák a kockázatok növekedését, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyították volna. Az állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a kutatás eredményeit tükrözik, de fontos hangsúlyozni, hogy további kutatások szükségesek az ok-okozati összefüggések megértéséhez. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a COVID-19-en átesett betegek hosszú távon is fokozott egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, ami a magyar egészségügy számára is kihívásokat jelenthet a hosszú távú utógondozás biztosítása terén.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Magyarország a világ tíz leginnovatívabb országa közé kerülne 2040-re
Magyarország jelenleg a 33. helyet foglalja el a nemzetközi innovációs rangsorban. Varga Mihály az MNB és az MKIK „Innováció, ami összeköt” című eseményén hosszú távú kormányzati és jegybanki célokat vázolt fel. A tervek szerint az ország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz leginnovatívabb állama közé emelkedik.
A jegybankelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság elérte az extenzív növekedés határait. A jövőbeli fejlődés alapfeltétele a hatékonyság javítása és a versenyképesség fokozása. Ez a váltás elengedhetetlen a fenntartható gazdasági bővüléshez.
Új védjegyrendszer a kiváló vállalatoknak
Nagy Elek, az MKIK elnöke bejelentette a Magyar Innovátor védjegy létrehozását. Az elismerést az újonnan alakult Innovációs Koalíció ítéli oda a legkiválóbb hazai vállalatoknak. Az első díjakat már a konferencia keretében átadták a díjazottaknak.
A védjegyet odaítélő testületben az MKIK, az MNB és több minisztérium delegáltjai foglalnak helyet. A bizottság munkájában a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselői is részt vesznek. A szervezők szerint a testület független szakmai alapokon hozza meg döntéseit.
A koalíció tagjai között szerepel a Magyar Innovációs Szövetség, valamint különböző gazdasági szakértők is. Az együttműködés célja, hogy a tudásalapú gazdaság szereplőit egységes keretrendszerbe foglalják. Ez a struktúra hivatott támogatni a 2040-re kitűzött stratégiai célok elérését.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrás egy optimista, jövőbe mutató kormányzati és jegybanki víziót közvetít. A szöveg célja a gazdasági modellváltás szükségességének legitimálása és az állami koordinációjú innováció sikerességének hirdetése.
Az eredeti szöveg határozott, kollektív cselekvést sugalló igéket használ, mint például az „Eldöntöttük”, amely a döntéshozatal központosított jellegét hangsúlyozza. A „független szakmai testület” kifejezés használata retorikai eszköz a hitelesség növelésére, miközben a felsorolt intézmények (MNB, KIM, NGM) mind az állami szférához kötődnek.
A cikk nem részletezi a 33. helyezés pontos forrását (pl. Global Innovation Index), ami nélkül a javulás mértéke nem ellenőrizhető. Elhallgatja továbbá, hogy milyen költségvetési források vagy szakpolitikai reformok szükségesek a 2040-es cél eléréséhez, amely a jelenlegi helyzetből nézve rendkívül ambiciózus ugrást feltételez.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika2 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Balmazújvárosban győztünk ! Még 62 nap meló, és az egész országban győzni fogunk
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni
-
Közélet-Politika3 napja
Real-PR 93: 5%-ra szűkült a különbség a kormánypárt és a Tisza Párt között Kaposváron
-
Belföld2 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Közélet-Politika3 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Külföld2 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban