OkosHír: Egy, a Párizsi Egyetem tudósa, Sarah Tubiana és munkatársai által készített tanulmány szerint a COVID-19 miatt kórházban kezelt betegeknél a kórházból való elbocsátást követően akár 30 hónapig is fokozott lehet a halálozás és a különböző szervi rendellenességek miatti kórházi kezelés kockázata.
A kutatásban közel 64 ezer, COVID-19 miatt kórházban kezelt páciens és egy hozzávetőlegesen 320 ezer fős kontrollcsoport vett részt. A tanulmány a francia egészségügyi adatbázis adatait használta fel, és a 2020. január 1. és 2020. augusztus 30. között COVID-19 miatt kórházba került pácienseket követte nyomon. Az állapotukat összevetették a lakosságból azonos epidemiológiai jellemzőkkel rendelkező kontrollszemélyekkel, akik ebben az időszakban nem részesültek kórházi kezelésben COVID-19 miatt.
A kórházi csoport átlagéletkora 65 év volt. A kutatók azt találták, hogy a COVID-19 miatt kórházba került betegeknél a kórházból való elbocsátást követő 30 hónapig magasabb volt a halálozás vagy a kórházi kezelés kockázata különböző szervi rendellenességek miatt.
A tanulmányban a hat hónapon belüli halálozások és súlyos megbetegedések terén mutatkozó különbségeket is összehasonlították. A kórházban kezelt csoportban 100 ezer személyévre vetítve 5 218 halálesetet regisztráltak, míg a kontrollcsoportban 100 000 személyévre vetítve 4 013 haláleset történt. A COVID-19 miatt kórházba kerültek körében a vizsgált időszakban a halálozás magasabb volt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA kutatás szerint a COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek esetében a hazabocsátásuk után magasabb volt az akut szív- és érrendszeri betegség miatti kórházba kerülés kockázata. Emellett a mentális betegség kockázata is magasabb volt, és a neurológiai betegségek miatti kórházi kezelés is gyakoribb volt a kontrollcsoporthoz képest. A légzőszervi betegségek miatt is több személy került ismét kórházba a korábbi COVID-19 betegek közül, mint a kontrollcsoportból.
A megemelkedett kockázatszint az első 6 hónap után csökkent, de a neurológiai, légzőszervi rendellenességek, krónikus veseelégtelenség és cukorbetegség esetében 30 hónapig megfigyelhető maradt.
A tanulmány szerzői szerint további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy mi okozza a súlyos SARS-CoV-2 fertőzéseket követően hosszan fennálló egészségügyi kockázatokat. Javasolják, hogy az érintettek számára folyamatos és hosszú távú utógondozást biztosítsanak.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk a tények közlésén túlmenően némileg dramatizáló hangnemet használt, például a „fokozott kockázat” kifejezés gyakori használatával. A cikk következtetésként tálalta a feltételezést, miszerint a betegség több szervet érintő következményei okozzák a kockázatok növekedését, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyították volna. Az állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a kutatás eredményeit tükrözik, de fontos hangsúlyozni, hogy további kutatások szükségesek az ok-okozati összefüggések megértéséhez. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a COVID-19-en átesett betegek hosszú távon is fokozott egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, ami a magyar egészségügy számára is kihívásokat jelenthet a hosszú távú utógondozás biztosítása terén.
