A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint felmerült a gyanú, hogy a kórházban maradó csecsemők egy részének szülei nem mondtak le a gyermekükről, hanem a gyámhatósági eljárás akadályozza a hazavitelüket. Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője a Népszavának nyilatkozva rámutatott, hogy a kormány által bevezetett gyorsított örökbefogadási rendszer ellenére tavaly nyár óta mindössze 59 újszülöttet nyilvánítottak örökbefogadhatónak.
Boros Ilona szerint a fennmaradó, több mint 240 csecsemő esetében feltételezhető, hogy a szülők szeretnék hazavinni gyermeküket. Az új szabályozás értelmében az a gyermek adható örökbe, akiért hat hét elteltével nem jelentkezik a szülő vagy más hozzátartozó. A TASZ szerint a kórházi tartózkodás elhúzódása miatt merül fel a gyanú, hogy a szülők látogatják és haza is vinnék a gyermeküket, de ebben valami akadályozza őket.
Egy konkrét ügyben, amely fél évig húzódott, egy Marianna nevű anyától a gyermeke születése után elválasztották, és nem engedték hazavinni. A hatóságok indoklása szerint Marianna túlzottan aggódott a koraszülött gyermekéért, lelkileg labilisnak ítélték, és nem volt „elég együttműködő” a gyermekvédelmi szakemberekkel.
A Népszava megkereste az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, hogy megtudja, hány újszülött és csecsemő tartózkodik jelenleg kórházban gyámhatósági döntés miatt, milyen kritériumok alapján születik ilyen döntés, és hogyan ellenőrzik a gyámügyi szakemberek a gyanú megalapozottságát. A lap kérdéseire nem érkezett válasz.
Elemzés:
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. A „kórházban rekedt kisbabák” kifejezés például negatív konnotációt hordoz, és a cikk hangsúlyozza az örökbefogadási rendszer „gyorsított” jellegét, ami sugallhatja, hogy az eljárás nem alapos. Az „egy Marianna nevű anyától a gyermeke születése után elválasztották, és nem engedték hazavinni” mondat pedig az anya iránti szimpátiát próbálja felkelteni.
A cikk feltételezésként tálalja azt az állítást, hogy a kórházban maradó csecsemők többségéről nem mondtak le a szüleik. Ez a feltételezés a TASZ véleményére és a gyorsított örökbefogadási rendszer eredményeire épül, de nem támasztja alá közvetlen bizonyíték.
A cikkben leírtak megfelelnek a valóságnak abban a tekintetben, hogy a TASZ valóban megfogalmazta ezeket az aggályokat, és a Népszava nem kapott választ az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattól. Azonban az, hogy a csecsemők többségéről nem mondtak le a szüleik, egyelőre csak feltételezés.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatban kérdések merültek fel, és a TASZ szerint lehetséges, hogy egyes esetekben a szülők szeretnék hazavinni a gyermeküket, de ebben akadályoztatva vannak.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy ráirányítja a figyelmet a gyermekvédelmi rendszer működésére és a gyámhatósági döntések átláthatóságára. A téma érzékenysége miatt a nyilvánosság fokozott érdeklődése várható.
