Egy nemrégiben készült kutatás a boldogság-paradoxonnal foglalkozik, amely szerint a boldogságra irányuló erőfeszítések nem feltétlenül vezetnek eredményre. A ScienceDirect adatai szerint a jelenséget több tanulmány is vizsgálta az elmúlt évtizedben. Az Applied Psychology: Health and Well-Being folyóiratban megjelent tanulmány szerint a boldogságra való törekvés mentálisan kimerítő lehet, ami csökkentheti az önuralmat és az akaraterőt. Ezáltal az egyének fogékonyabbá válhatnak olyan kísértésekre és döntésekre, amelyek potenciálisan negatív hatással lehetnek a jóllétükre.
Sam Maglio, a tanulmány egyik szerzője szerint a boldogságkeresés kimerítheti az egyén azon képességét, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyek egyébként boldoggá tennék. Példaként említette, hogy egy hosszú munkanap után az emberek kevésbé valószínű, hogy hasznos tevékenységeket végeznek, ehelyett inkább a közösségi médiában töltenek időt.
Egy 2018-as tanulmány hasonló eredményekre jutott, mely szerint azok, akik aktívan próbálnak boldogabbak lenni, időhiányt tapasztalhatnak, ami stresszhez és boldogtalansághoz vezethet.
A kutatók szerint a gondolatok, érzelmek és viselkedés folyamatos szabályozása mentálisan megterhelő lehet. Megjegyzik, hogy az önsegítő iparág nyomást gyakorol az emberekre, hogy folyamatosan jól érezzék magukat, ami tovább terhelheti a mentális erőforrásokat.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA tanulmányhoz a kutatók több száz embert kérdeztek meg. Az eredmények azt mutatták, hogy minél inkább törekedtek az emberek a boldogságra, annál kevésbé számoltak be önuralomról a mindennapi életükben. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a boldogságkeresés és az önuralom ugyanazokért a mentális erőforrásokért versenyez.
Elemzés
Az eredeti cikk élénk képekkel és metaforákkal (pl. „hólabda-effektus”) próbálta meg érzékeltetni a boldogságkeresés problematikáját, ami érzelmi hatást gyakorolhatott az olvasóra. A cikk feltételezésként tálalta, hogy az önsegítő iparág nyomást gyakorol az emberekre, anélkül, hogy ezt a kijelentést konkrét adatokkal támasztotta volna alá. A cikkben leírt állítások a kutatások eredményein alapulnak, azonban fontos megjegyezni, hogy a társadalomtudományi kutatások eredményei nem feltétlenül általánosíthatók minden helyzetre és egyénre. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a boldogságra való túlzott törekvés kontraproduktív lehet, és a mentális erőforrások helytelen felhasználásához vezethet. Ennek az eseménynek a magyar közéletre gyakorolt hatása közvetlenül nem mérhető, azonban felhívhatja a figyelmet a mentális egészség fontosságára és a boldogságkeresés árnyoldalaira.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com
