Iparági szakértők szerint a termelő vállalatoknak diverzifikálniuk kell a beszállítói portfóliójukat

Az elmúlt öt évben számos gazdasági tényező befolyásolta a vállalkozások működését. A 2019-es évre, mint viszonyítási pontra tekintenek sokan, mivel azt követően a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és az energiaválság jelentett kihívásokat a gazdasági szereplők számára. Az energiaárak ugyan mérséklődtek a korábbiakhoz képest, de továbbra is magasak, ami terhet jelent az energiaigényes iparágak, például a vegyipar és a gyógyszergyártás számára.

Magyarország gazdasági kapcsolata Németországgal jelentős, mind export, mind import oldalon. A német gazdaság, különösen az autóipar teljesítménye befolyásolja a hazai vállalkozásokat. A német feldolgozóipar 2023-2024-es visszaesése érezteti hatását a magyar kkv-k körében, főként a német autóipari megrendelések csökkenése miatt. Az európai uniós források elmaradása szintén negatívan befolyásolja a beruházási kedvet.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése csökkentette a különbséget a különböző munkakörökben dolgozók bére között, ami bérfeszültséget okozott. A bérek és árak emelkedése inflációs nyomást generál, ami kihívást jelent a vállalkozások számára. A fogyasztói árindex 2024-ben 3,7 százalékra csökkent a korábbi évek magasabb értékeihez képest.

A termelő-gyártó ipari kkv-k számára fontos tanulság, hogy nem célszerű egyetlen vevőre vagy iparágra támaszkodni. A 2008-2009-es gazdasági válság tapasztalatai alapján a vállalatoknak diverzifikálniuk kell vevői és célpiaci portfóliójukat, és kerülniük kell a túlzott elköteleződést egyetlen partner irányába.

A hatékonyságnövelés érdekében az automatizálás fontos lépés lehet, különösen a nagy ismétlésszámú, monoton feladatok esetében. A fröccsöntés területén elterjedt a robotok alkalmazása, de a forgácsolás és szerszámgyártás területén is érdemes automatizált megoldásokat alkalmazni a munkaerő költségeinek csökkentése érdekében. A kapacitásbővítés nem feltétlenül jelent új gépek vásárlását, hanem a meglévő gépek kihasználtságának növelését is. A gépek kihasználtságának reális célja a napi 20-22 óra lehet. A digitális folyamatmenedzsment szintén fontos a hatékonyságnöveléshez, de először a folyamatokat kell rendbe tenni.

Összehasonlítva a beszállítói ipar szereplőit, a magyar cégeknél az egy főre jutó árbevétel alacsonyabb, mint a német társaiknál. Célként tűzték ki, hogy a hazai kkv-szektorban minél több cég érje el a 100 ezer eurós egy főre jutó árbevételt. Az árbevétel növeléséhez a kibocsátást vagy az árakat kell emelni, de az áremelés nehézségekbe ütközhet az iparban. A hatékonyságnövelés kulcsfontosságú a termelés növeléséhez és az értékesítés szélesítéséhez.

A humánpolitika racionalizálása is fontos az egy főre eső árbevétel növeléséhez, de ez nem feltétlenül jelent leépítést. A nyugdíjba vonuló kollégák után nem feltétlenül szükséges új munkatársakat felvenni, hanem az erőforrások optimalizálása, akár az automatizáció kiterjesztésével is megoldható. A munkaidő kihasználtsága Magyarországon alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. A cél a 100 ezer euró/fő elérése, majd a 120 ezres szint megcélzása.

Az árbevételnél is fontosabb pénzügyi mutatószám az EBITDA, vagyis a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény. Az autóiparban általában 7-8 százalékos mutatóval már kiegyeznek, a kisebb ipari beszállítóknál a 10-20 százalékos EBITDA is reális cél lehet. A fenntartható fejlődéshez szükséges, hogy kellő pénzmennyiség maradjon a cégben a beruházásokhoz és fejlesztésekhez. A versenyképes technológiai színvonal fenntartása elengedhetetlen a konkurenciaharcban. A kollégák motivációs rendszerét érdemes hozzáilleszteni az árbevételhez és az EBITDA-célhoz.

A magyar cégeknél gyakori a nyári szabadságolások előtti jutalom és az év végi bónusz osztogatása. Ehelyett érdemes lehet ezeket az összegeket beépíteni a béremelési keretbe, a mozgóbért pedig a cég teljesítményéhez kötni. A cégvezetőnek józanul kell gondolkodnia, és reális EBITDA-célt kell kitűznie. A célszám feletti részből a kollégák is részesülhetnek, így a motivációs rendszer a munkaerő-megtartás eszköze lehet.

Aki a nehéz időkben is fejlődött, az előnyben lesz a 2025-2026-ban várható konjunkturális időszakban.

Elemzés

Az eredeti cikk nyelvi eszközei: Az eredeti cikk számos érzelmi és manipulatív nyelvi eszközt használt. Például a „hullámvasútja”, „színe-java”, „vészjósló”, „saját bőrén tapasztalja”, „nyögjük” kifejezések negatív konnotációval rendelkeznek, és a nehézségeket hangsúlyozzák. A „kudarcra ítélt évekből” kifejezés eleve elrendeltként állítja be a múltat. A „csapból is az folyik” túlzás, és a közvélemény egyoldalú bemutatására törekszik.

Feltételezések következtetésként: A cikk több feltételezést is tényként tálal. Például azt állítja, hogy a német gazdaság visszaesése „vészjósló”, anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal alátámasztaná. A minimálbér emelésével kapcsolatos bérfeszültség is feltételezés, nem pedig bizonyított tény. A cikk feltételezi, hogy a magyar cégek lemaradnak a nyugatiaktól hatékonyságban, és ezt általános érvényűként kezeli.

A cikkben tett állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része valós, de a kontextus és a megfogalmazás gyakran torzítja a képet. A gazdasági nehézségek, az energiaválság és az infláció tények, de a cikk ezeket dramatizálja. A német gazdaságtól való függés is valós probléma, de a cikk ezt túlzó módon ábrázolja.

Konklúzió: A cikk konklúziója, hogy a nehézségek ellenére a hatékonyságnövelésre és diverzifikációra fókuszáló cégek előnyben lesznek a következő konjunkturális időszakban. Ez a következtetés logikus, de a cikk túlzottan negatív képet fest a jelenlegi helyzetről.

Hatás a magyar közéletre: A cikk hatása a magyar közéletre kettős lehet. Egyrészt felhívja a figyelmet a gazdasági kihívásokra és a szükséges intézkedésekre. Másrészt a negatív hangvétel és a túlzó állítások demoralizáló hatásúak lehetnek, és csökkenthetik a vállalkozások jövőbe vetett bizalmát.

(Forrás: portfolio.hu)