2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön felgyújtottak egy roma család házát, és a menekülőkre rálőttek. Az incidens során Csorba Róbert és ötéves fia életét vesztette, egy hatéves kislány pedig súlyosan megsérült. Ez volt a hetedik hasonló támadás fél éven belül, és a második halálos áldozatokkal járó eset.
A támadók később még kétszer támadtak roma származású személyekre, mielőtt elfogták őket.
A Roma Sajtóközpont a 15. évfordulón közölte, hogy közel ötven civil szervezet nyílt levelet fogalmazott meg, melyben kérik, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa február 23-át a Romák Elleni Terrortámadás emléknapjává. Az Országgyűlés ezt nem fogadta el, de a Fővárosi Közgyűlés 2024. április 1-jén elfogadta, hogy február 23. legyen a romák elleni, 2008-2009-es gyilkosságsorozat emléknapja.
Két éve a 444 bemutatta Fucs Máté „Feldolgozatlanul” című dokumentumfilmjét, amely a 2008–2009-ben Magyarországon történt romák elleni gyilkosságsorozat emlékezetét és társadalmi beágyazottságát vizsgálja. A film apropóját a Romano Teatro miskolci amatőr színtársulat „A gyűlölet mosolya” című előadása és annak próbafolyamata adja. A színdarab az eseménysor fikciós elemekkel ábrázolt feldolgozása. A filmben megszólalnak a darab alkotói, valamint szociológusok, írók, televíziósok, újságírók és művészek, akik a gyűlöletbűncselekmény-sorozat okait, gazdasági, társadalmi és szociológiai hátterét próbálják feltárni. A film kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a társadalom hogyan dolgozza fel a történteket, és miért van szükség arra, hogy az események után évtizedekkel később is újabb műalkotások szülessenek róla.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaElemzés
Az eredeti cikk érzelmi hatást próbált elérni a „tragédia” és „szélsőséges támadók” kifejezések használatával, valamint az áldozatok személyes tragédiájának kiemelésével. Feltételezésként szerepel, hogy a társadalomban „elhallgatás és közöny” övezi az eseményt, bár ezt nem támasztja alá konkrét bizonyíték.
A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a tények (dátumok, események) helyesek. Azonban a társadalmi megítélésre vonatkozó állítások szubjektívek és nehezen ellenőrizhetők.
A cikkből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a tatárszentgyörgyi gyilkosságsorozat továbbra is érzékeny téma Magyarországon, és a társadalom különböző módon próbálja feldolgozni a történteket. Az esemény emléknappá nyilvánítása és a művészeti alkotások létrehozása is azt mutatja, hogy a téma nem merült feledésbe.
Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy továbbra is napirenden tartja a kisebbségekkel szembeni erőszak kérdését, és ösztönzi a társadalmi párbeszédet a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció ellen.
