Magyarország állami kiadásainak elemzése (2010-2023)

A vizsgált adatok és módszertan

A tanulmány a COFOG (Classification of the Functions of Government) statisztikát használja az állami kiadások funkcióinak elemzésére. A COFOG a kormányzati kiadásokat 10 főcsoportba (és 69 alcsoportba) sorolja, beleértve az államháztartást, a kormányzatba sorolt vállalatokat és nonprofit intézményeket. A COFOG részletes módszertani leírása elérhető [link a COFOG leírására].

A magyar állami kiadások változása (2010-2022)

A tanulmány megállapítja, hogy az elmúlt években Magyarországon az állami kiadások szerkezete jelentősen átalakult, eltérve mind a korábbi hazai, mind a regionális és európai átlagoktól. 2010-ben a magyar állami kiadások nagyjából megegyeztek az európai és a V4 országokkal, valamint Romániával. Azonban 2010 és 2022 között jelentős eltérések alakultak ki.

Alapvető állami funkciók finanszírozásának változása

Az egyes állami funkciók GDP-arányos finanszírozásának változását 2010 és 2022 között az alábbiakban foglaljuk össze:

• Általános közszolgáltatások (COFOG 1): A kamatfizetés nélkül számolt állami működési kiadások aránya magasabb volt, mint az EU és a regionális átlagban, és ez az eltérés az elemzett időszakban nem változott jelentősen.
• Rendvédelem, honvédelem (COFOG 02 és 03), környezetvédelem és lakhatás (COFOG 05 és 06): Ezeknek a funkcióknak a GDP-arányos kiadásai nem változtak jelentősen, és minden országban hasonló arányt képviseltek (1-4%).
• Gazdasági funkciók (COFOG 04): Magyarország 2022-ben messze a legmagasabb arányban költött GDP-ből gazdasági funkciókra az EU-ban. A növekedés részben az energiaárak emelkedésére adott állami támogatásokból adódott (Rezsivédelmi Alap).
• Egészségügy (COFOG 08): Magyarország az EU-ban a legkisebb arányban költött egészségügyre, különösen a fekvőbeteg-ellátásra. A járóbeteg-ellátás és a gyógyászati eszközökre fordított kiadások is alacsonyabbak voltak az EU átlagához képest.
• Oktatás (COFOG 09): Az oktatásra fordított kiadások aránya nem változott jelentősen, de átrendeződés történt: csökkent az alap- és középfokú oktatás, és emelkedett a felsőoktatás finanszírozása. Magyarország a felsőoktatásra fordított kiadások tekintetében az EU élmezőnyébe került.
• Sport, kultúra, vallás (COFOG 10): Ezen funkciókra fordított kiadások aránya jelentősen emelkedett, és 2022-ben Magyarország messze a legmagasabb arányban költött ezekre az EU-ban.
• Szociális védelem (COFOG 11): A szociális védelemre fordított kiadások aránya csökkent, kivéve a család- és gyermektámogatásokat.

Kamatfizetések

2022-ben a kamatfizetések (COFOG 1.7) csökkentek 2010-hez képest. 2023-ban azonban jelentősen megemelkedtek, és Magyarország a legmagasabb kamatkiadásokkal rendelkezett az EU-ban. Az állami kiadások összértékének növekedése részben ezzel is magyarázható.

Elemzés

A cikkben bemutatott adatok a COFOG statisztika alapján tényszerűek. Azonban a tanulmány nem tartalmaz szakmapolitikai elemzést, csupán az állami kiadások változásait mutatja be. A magas gazdasági, sportra, kulturális és vallási célokra fordított kiadások, valamint az alacsony egészségügyi és szociális kiadások a 2010 óta hatalmon lévő kormány prioritásait tükrözik. A kamatkiadások emelkedése 2023-ban jelentős kihívást jelent a költségvetés számára.

Konklúzió: A magyar állam kiadási struktúrája jelentősen átalakult az elmúlt 14 évben, eltérve a korábbi hazai és nemzetközi trendektől. A változások mögött álló szakpolitikai okok további vizsgálatot igényelnek.

Hatás a magyar közéletre: Az állami kiadások átrendeződése hatással van a közszolgáltatások minőségére, a társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdasági folyamatokra. A hosszú távú következményeket csak további elemzések után lehet megállapítani.

Megjegyzés: A cikkben szereplő GDP-arányos adatok a GDP nagyságától függően változhatnak. A tanulmány nem vizsgálja az állami kiadások hatékonyságát, csak a kiadási struktúra változását.

(Forrás: portfolio.hu)
(Kép: Pexels.com)