Gazdaság

A lakhatási válság nyomása Európában

Európa lakhatási válsága egyre súlyosabbá válik, különösen a városi területeken, ahol az elérhető árú otthonok iránti kereslet jóval meghaladja a kínálatot. A probléma nagyságát elismerve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke új mandátumában először nevezett ki lakhatásért felelős uniós biztost, Dan Jørgensent.

Az Európai Megfizethető Lakhatási Terv célja a beruházások növelése, amit az európai városvezetők kulcsfontosságú lépésnek tartanak. A terv sikerét azonban nagyrészt az EU és a városok közötti szoros együttműködésen múlik.

Az utóbbi években a lakásárak és bérleti díjak drasztikus emelkedése milliókat hozott nehéz helyzetbe. Az Eurostat adatai szerint 2010 óta az EU-ban átlagosan 25%-kal nőttek a bérleti díjak, míg a lakásárak közel 50%-kal emelkedtek.

A 2024-es Eurocities felmérés alapján a polgármesterek több mint fele az elérhető lakhatást tartja a következő uniós költségvetés egyik fő prioritásának. Lyonban például a helyi hatóságok szigorúan ellenőrzik a társadalmi és megfizethető lakások arányát az új építkezésekben, míg Bécs világhírű szociális lakhatási modellje a közjó érdekében működik, és az OECD más országok számára is példaként ajánlja.

Számos városvezető azonban hiányolja az EU és a nemzeti kormányok megfelelő támogatását. A forráshiány arra kényszeríti a városokat, hogy nehéz kompromisszumokat kössenek az új lakások építése és az energiahatékonyság között.

Az EU állami támogatási szabályainak átalakítása, a lakhatási beruházások elsődleges kezelése a következő uniós költségvetésben, valamint a finanszírozási mechanizmusok egyszerűsítése létfontosságú lépések lennének.

A lakhatás nem pusztán téglák és habarcs kérdése. A szociális, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot is középpontba kell állítani minden lakhatási beruházásban, hogy ellenálló közösségek jöhessenek létre, amelyek senkit nem hagynak hátra.

Jørgensen biztosnak össze kell hoznia minden érintettet, beleértve a városokat, régiókat, lakhatási szervezeteket és bérlői szakszervezeteket, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki.
Az idő sürget. Az EU-nak most kell lépnie, ha valóban meg akarja oldani a lakhatási válságot, amely nemcsak a legkiszolgáltatottabbakat, hanem az alacsony és közepes jövedelmű családokat is érinti. A városok készen állnak, de az EU-nak is fel kell nőnie a feladathoz.
(Forrás: portfolio.hu)

(Kép forrása: pexels.com)

Gazdaság

Az építőipari termelés csökkenést mutatott januárban

OkosHír:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy 2025 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

Az építményfőcsoportokon belül az épületek építésének termelése 8,9 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,8 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek szerint az építőipar termelése 1,6 százalékkal meghaladta a 2024 decemberi szintet.

Az építőipari kibocsátás szintje 2025 januárjában a 2021-es havi átlag 96,5 százalékát érte el.

A KSH adatai szerint a megkötött új szerződések volumene 15,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 19,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződéseké 8,9 százalékkal nőtt. Az új szerződések volumene már a negyedik egymást követő hónapban maradt el az előző év azonos időszakától.

Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállománya 0,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 januárjában. Az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 14,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményekre vonatkozó szerződéseké 14,2 százalékkal nőtt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a „repülőrajt” kifejezéssel élve sugallja, hogy az építőipar várakozásokhoz képest nem teljesít jól, ami egy véleményt tükröz.
A cikkben említett „kilátások sem túl biztatóak” megfogalmazás egy szubjektív értékelés, amely nem feltétlenül tükrözi a jövőbeli események objektív előrejelzését.
A cikkben szereplő adatok a KSH jelentésén alapulnak, így a tények megfelelnek a valóságnak.
A cikk konklúziója, hogy az építőipar teljesítménye elmarad a várakozásoktól és a jövőbeli kilátások bizonytalanok.
Az építőipari termelés csökkenése hatással lehet a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és az ingatlanpiacra.

(Forrás: 444.hu)

Tovább

Gazdaság

Januárban 3,9 százalékkal csökkent a magyar ipari termelés

OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 januárjában a magyar ipari termelés volumene 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy az ágazat teljesítménye 5,7 százalékkal marad el a 2021-es év átlagától. A legnagyobb mértékű elmaradást 2024 decemberében regisztrálták, amikor 6,5 százalékos volt a visszaesés. A feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt, nyolcban pedig csökkent a termelés. A legnagyobb visszaesés a villamos berendezés gyártásában volt tapasztalható. Ezen belül az akkumulátorgyártás teljesítménye 2024 februárja óta nem mutatott növekedést.

A legfrissebb adatok szerint az akkumulátorgyártásban 46 százalékos volt a visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A járműgyártásban a termelés volumene 3 százalékkal csökkent 2024 januárjához képest. Ezen belül a közúti gépjármű gyártása 0,1 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása pedig 6,2 százalékkal csökkent.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 15,4 százalékos növekedést mutatott. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,6 százalékkal, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,9 százalékkal, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása pedig 9,9 százalékkal csökkent.

A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység területén 13,6 százalékkal nőtt a kibocsátás, a vegyi anyag, termék gyártása pedig 11,3 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari ágazatok új rendelései 2,6 százalékkal csökkentek 2024 januárjához képest. A belföldi rendelések 4,4 százalékkal, az exportrendelések pedig 2,4 százalékkal csökkentek. Január végén az ipar teljes rendelésállománya 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. A rendelésállomány 2023 szeptembere óta folyamatosan csökken.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel próbálta befolyásolni az olvasót. Például a „szenved a magyar ipar, mélyrepülésben az akkugyártás” cím negatív konnotációt hordoz, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozza. A „vesszőfutás” kifejezés is hasonló célt szolgál.

A cikk feltételezésként tálalja, hogy a kormány az akkumulátorgyártást „csodafegyvernek szánta a gazdaság jövőjét tekintve”. Ez egy vélemény, melyet tényként közöl. A cikkben megfogalmazott állítások a KSH adataira hivatkoznak, így azok megfelelnek a valóságnak, feltéve, hogy a KSH adatai helyesek.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar ipar, különösen az akkumulátorgyártás, nehézségekkel küzd. Ez a helyzet kihathat a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is.

Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormány gazdaságpolitikája kritikák tárgyává válhat, és a jövőbeli iparfejlesztési stratégiák átértékelésére kényszerítheti a döntéshozókat.

(Forrás: 444.hu)

Tovább