OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2025. március 18-án kijelentette, hogy az árrésstop intézkedés átlagosan 16 százalékos árcsökkenést eredményezett. A kormány emellett közzétett egy listát azokról a termékekről, amelyeknél az online árfigyelő adatai szerint a legnagyobb mértékű árcsökkenés volt tapasztalható.

A közzétett lista olyan termékeket tartalmaz, amelyeknél a csökkenés mértéke nem éri el az 50 százalékot. Az árak egységárak, nem a konkrét kiszerelések kiskereskedelmi árait tükrözik.

Az árrésstop március 17-én lépett életbe. Ezt követően több üzletlánc mennyiségi korlátozásokat vezetett be. A sajtó birtokába került belső levél szerint a Spar üzletlánc további intézkedéseket tervez.

A Heiszler Gabriella elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató által jegyzett belső levél szerint az árrésstop a sokadik olyan intézkedés, amely nehezíti a vállalat működését, miközben a Spar 2024-ben harmadik éve volt veszteséges.

Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be a megelőző héten. A rendelet jelenlegi állás szerint május 31-ig van érvényben. A szabályozás értelmében az árrés nem haladhatja meg a 2025. januárban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10 százalék lehet.

Azokra az üzletekre vagy online felületekre vonatkozóan, amelyek 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termeltek, de nem forgalmaztak egy adott terméket 2025 januárjában, az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.

A saját márkás termékek aránya nem lépheti túl a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Amennyiben egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, az utolsó havi arányt kell figyelembe venni. Nagy Márton szerint a saját márkás termékek árrése gyakran 10 százalék alatt van, míg a márkás termékek felára és árrése jelentősebb.

A rendelet a következő termékekre vonatkozik:

• Húsok (friss, hűtött, fagyasztott, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt)
• Laktózmentes változatok

A rendelet értelmében a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén bírságokat szabhat ki.

Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírság szabható ki. A saját márkás termékek arányának túllépése esetén a bírság mértéke nincs meghatározva a cikkben. Készlethiány esetén a bírság összege nincs meghatározva a cikkben.

Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat. A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják. Ha a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, egymillió forint bírságot kap.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is manipulációs technikákat alkalmaz. Egyrészt, a „drasztikus lépésekre készül” megfogalmazás a Spar esetében negatív felhangot ad a hírnek, anélkül hogy konkrétumot közölne. Másrészt, a belső levélre való hivatkozás anélkül, hogy a levél teljes tartalmát bemutatná, lehetőséget ad a szelektív információközlésre, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét.

A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is megjelennek, például amikor a Spar veszteséges éveire utalnak, ami azt sugallhatja, hogy az árrésstop közvetlenül felelős a vállalat helyzetéért, bár ezt nem támasztják alá konkrét adatokkal.

A cikkben leírt állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel a belső levél tartalmát nem ismerjük teljes egészében, és a kormány által közzétett listáról sincsenek részletes adatok. Az árrésstoppal kapcsolatos szabályozás leírása azonban tényszerűnek tűnik.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az árrésstop intézkedés negatív hatással lehet a kiskereskedelmi szektorra, különösen a Spar üzletláncra. Az is valószínűsíthető, hogy a kormány célja az árak csökkentése és a fogyasztók védelme, de az intézkedés hosszú távú hatásai még nem tisztázottak.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az árrésstop vitákat válthat ki a kormány, a kereskedelmi szektor és a fogyasztók között. Az intézkedés sikere vagy kudarca befolyásolhatja a kormány gazdaságpolitikájának megítélését is.

Kép: Nagy Márton / FB

(Forrás: portfolio.hu)

OkosHír:

Magyarországon 2024 utolsó negyedévében a potenciális munkaerő-tartalék csökkent az előző negyedévhez képest, ami hasonló trendet mutat, mint az európai átlag. A foglalkoztatási ráta 81 százalékon állt, míg az Európai Unió 27 tagállamának átlaga ugyanebben az időszakban 75,9 százalék volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint a foglalkoztatottak száma Magyarországon elérte a 4,7 millió főt. A regisztrált álláskeresők száma csökkent. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, ami az NGM szerint az egyik legalacsonyabb Európában. Az EU átlaga ugyanebben az időszakban 5,7 százalék volt.

A 15-64 éves munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitása meghaladja az európai átlagot. A férfiak esetében az aktivitási mutató 0,2 százalékponttal mérséklődött, míg a nők körében 0,3 százalékponttal javult az egy évvel korábbi szinthez képest. A férfiak aktivitási mutatója 82,2 százalék, a nők aktivitási rátája pedig 74,8 százalék volt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk pozitív színben tünteti fel a magyarországi foglalkoztatási adatokat, kiemelve a magas foglalkoztatási rátát és a csökkenő munkanélküliséget. Ezt az „eredményességét jól mutatja” és „történelmi mélypontra csökkent” kifejezések használatával éri el.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a foglalkoztatáspolitikai intézkedések közvetlenül felelősek a foglalkoztatás növekedéséért. Ezt az állítást azonban nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal, így az ok-okozati összefüggés nem bizonyított.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő adatok (foglalkoztatási ráta, munkanélküliségi ráta) valószínűleg a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos statisztikáin alapulnak. Azonban a cikk nem ad meg forrást, így az adatok hitelessége nem ellenőrizhető közvetlenül.
• Konklúzió: A cikk arra a következtetésre jut, hogy a magyarországi foglalkoztatási helyzet kedvező, és az európai átlaghoz képest is jól teljesít. Ez a következtetés azonban egyoldalú, mivel nem veszi figyelembe a foglalkoztatás minőségét, a béreket, vagy a munkakörülményeket.
• Hatás a magyar közéletre: A cikkben leírtak megerősíthetik a kormány gazdaságpolitikájának helyességébe vetett hitet. Ugyanakkor a kritikus olvasók számára a cikk elfogultnak tűnhet, ami csökkentheti a kormány hitelességét.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Pexels)