A Diáklista 140 mandátummal abszolút többséget szerzett a szerbiai választáson
A szerbiai választás eredménye átrendezte a belgrádi parlamentet: az október 25-én tartott előrehozott voksoláson a Diáklista (Studentska lista) a szavazatok 53,01 százalékával 140 mandátumot szerzett a 250 fős törvényhozásban, míg az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista 38,98 százalékkal 103 helyet kapott. A vajdasági magyar közösség számára a legfontosabb fejlemény, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség korábbi hat képviselője helyett kettőt küldhet Belgrádba.
Ladóczki Gyula, a Köztársasági Választási Bizottság tagja szerint a magyar párt a korábbi 65 ezer helyett 35 ezer szavazatot kapott, a harmadik mandátumhoz pedig 2032 voks hiányzott. A magyarlakta településeken a részvételi arány megfelelt az országos átlagnak. A bizottsági tag hozzátette, hogy a választás szabályosságát senki nem vitatta, kisebb szabálytalanságok miatt azonban 53 szavazóhelyen meg kellett ismételni a szavazást.
A tiltakozásokból kinőtt Diáklista összetétele
A győztes mozgalom az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után indult országos tiltakozásokból nőtt ki. A diákok először a felelősök elszámoltatását követelték, később blokádokat és tüntetéseket szerveztek a jogállamiság, a korrupcióellenesség és az európai orientáció jegyében, ezzel pedig széles társadalmi támogatást szereztek.
Kávai Szabolcs, Magyarkanizsa volt önkormányzati képviselője és egykori tartományi parlamenti képviselő úgy látja, hogy egyetlen egyetemista sincs a listán. Elmondása szerint a parlamentbe jutott képviselők többsége 50 és 70 év közötti, köztük elismert egyetemi szakemberekkel, a háttérben viszont a korábban megbukott Demokrata Párt politikusai is jelen vannak. Példaként a zentai születésű Bojan Pajtićot, Vajdaság egykori vezetőjét említette, aki szerinte jelentős befolyással volt a lista összeállítására. Kávai úgy fogalmazott, hogy a diákok elvégezték a „piszkos munkát”, majd a tapasztalt volt demokrata politikusoknak adták át a terepet.
A Diáklista a kampányban nem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, és nem foglalt állást olyan megosztó kérdésekben sem, mint az Oroszország elleni szankciók, Koszovó vagy a Boszniai Szerb Köztársaság helyzete. Kávai ezt azzal magyarázta, hogy a szerb társadalom erősen oroszbarát, ugyanakkor arra számít, hogy az új kormány idővel inkább az Európai Unió felé közeledik. Úgy véli, a választók elsősorban a korrupciós ügyeket és a hatalomgyakorlás visszásságait utasították el, ezért a lista a konkrétumok helyett a Szerb Haladó Párt leváltására építette kommunikációját. A volt képviselő szerint a Diáklista és a magyarországi Tisza Párt kampánya között feltűnő hasonlóságok voltak.
Hogyan szavaztak a vajdasági magyarok
Kávai becslése szerint a vajdasági magyarok közül is sokan a Diáklistára szavaztak, így a VMSZ a magyar szavazatoknak legfeljebb a felét kapta meg. Ezt azzal támasztja alá, hogy szerinte a 86 százalékban magyarlakta Magyarkanizsa volt az egyetlen község, ahol a VMSZ relatív többséget szerzett, míg a 75 százalékban magyar Zentán a Diáklista nyert. Úgy látja, a Haladó Párt korrekt volt a magyarokkal, de a magyarok többsége kormányváltást akart, és a VMSZ-t is büntették a Vučić-kormány korrupciós ügyei miatt.
Bodzsoni István publicista, a Pannon RTV volt igazgatója szerint a változás igénye az egész társadalmat áthatotta, ezért több korábban meghatározó párt, köztük a Szerb Szocialista Párt sem jutott be a parlamentbe. Ilyen körülmények között a VMSZ szereplése szerinte „csak feltételes módban nevezhető kudarcnak”. Bodzsoni nem számít a Demokrata Párt politikusainak visszatérésére. A Diáklista két magyar nemzetiségű jelöltet is befutó helyen indított, de mindkét elemző úgy véli, hogy egy szerb pártban ülő magyar képviselő nem garantálja a valódi érdekképviseletet.
Új szereplő: a Vajdasági Magyar Újrakezdés
A VMSZ mellett új magyar párt is megjelent, a Vajdasági Magyar Újrakezdés, amely nem indult a parlamenti választáson, a november 8-i Magyar Nemzeti Tanács-választáson viszont igen. Ladóczki szerint a párt összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat. Bodzsoni emlékeztetett arra, hogy a VMSZ mellett korábban is működtek más magyar pártok, ám az utóbbi évtizedben mozgásterük beszűkült. Szerinte az Újrakezdés mögött a megszűnt Magyar Mozgalom néhány vezetője áll, a jelöltek többsége azonban ismeretlen a közösség előtt. A kampányt egy áprilisi videó is beárnyékolta, amelyen az Újrakezdés jelöltje, Joó Bence a középső ujját mutatva szidalmazta Pásztor Bálint VMSZ-elnök édesanyját, Rózsa Zsombor pártelnök pedig ezt elfogadhatónak tartotta.
A Magyar Nemzeti Tanács és az intézmények jövője
A Magyar Nemzeti Tanács az oktatásban, a kultúrában, a tájékoztatásban és a hivatalos nyelvhasználatban rendelkezik törvényben rögzített hatáskörökkel, intézményeket alapíthat és működtethet, valamint Belgrádtól és Budapesttől is kap támogatást. Nem hivatalos becslések szerint a 35 fős testületben a VMSZ 25, az Újrakezdés tíz mandátumot szerzett. Bodzsoni szerint egy kisebbségnek a saját érdekei feladása nélkül is jó viszonyt kell ápolnia Belgráddal és Budapesttel. Úgy véli, az új szerb kormány nyitott lesz a párbeszédre, a kérdés csak az, kivel hajlandó tárgyalni. A vajdasági magyar intézmények sora a budapesti átvilágítások eredményére vár. Bodzsoni arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt 30 évben a délvidéki magyarság lélekszáma a felére csökkent.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A Demokrata cikke a szerbiai hatalomváltást és az új magyar pártot a magyarországi Tisza-kormány párhuzamaként értelmezi, és a VMSZ gyengülését a budapesti fordulattal hozza összefüggésbe. Az írás végig a Fidesszel szövetséges VMSZ szemszögéből vizsgálja a változást.
Nyelvi eszközök
A szerző saját hangján is minősít: szerinte „a budapesti gyors így tényleg megérkezett Szerbiába”, a délvidéki vita hangneme pedig „kísértetiesen emlékeztet” az anyaországi tavaszi kampányra. A „rossz nyelvek szerint” fordulat forrás nélkül vet fel budapesti támogatást az Újrakezdés mögött, az „Ursulához simul” kifejezés pedig gúnyos színezetű.
Forráskezelés
A lap két kommentátort szólaltat meg: Kávai Szabolcs a VMSZ kampányában vett részt, Bodzsoni István a magyar kormány által finanszírozott Pannon RTV volt igazgatója. Sem a Diáklista, sem az Újrakezdés, sem a magyar kormány nem kapott szót.
Hiányzó kontextus
Nem esik szó arról, hogy a vasútállomás balesetének hány halálos áldozata volt, és a VMSZ saját politikai felelősségéről sincs szó, pedig korábban a Vučić-kormány koalíciós partnere volt. Az Újrakezdés álláspontját és a budapesti átvilágítások okait sem ismerteti.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.