Gazdaság
Bérmegállapodás: Közelebb az átlagbérhez
Orbán Viktor kormánya és a munkaadói, valamint munkavállalói szervezetek hároméves bérmegállapodást kötöttek. A megállapodás értelmében a minimálbér jövőre 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik. A következő két évben a minimálbér emelkedése 13, illetve 14 százalék lesz, a garantált bérminimum esetében a 2026-os és 2027-es növekedési ütemről még nem döntöttek.
A miniszterelnök szerint a megállapodás fontos lépés annak érdekében, hogy a magyar minimálbér közelebb kerüljön az átlagbérhez. A cél, hogy 2027-ig a minimálbér eléri az átlagbér felét. Orbán szerint ez a megállapodás történelmi jelentőségű, és Európában is egyedülálló.
A bértárgyalások nehéz helyzetben zajlottak, hiszen az európai gazdaság is komoly kihívásokkal küzd. A miniszterelnök szerint azonban fontos volt, hogy a megállapodás mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára elfogadható legyen. A megállapodás lehetővé teszi, hogy szükség esetén a felek újratárgyalják a feltételeket, ha az infláció, a GDP vagy az átlagos bérnövekedés másként alakulna.
A kormány a jövő évet „fantasztikus évnek” nevezte, amelyben állami beruházási „bumm” várható. Több mint 300 új beruházás indulna, amelyek összértéke 8100 milliárd forint, ebből 450 milliárd forint már jövőre érkezhet a gazdaságba. Emellett fontos beruházások lépnek be a termelésbe, például a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a győri, szegedi és debreceni gyárak.
(Forrás: 444.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
Gazdaság
Az Egyesült Államok és Kína keretegyezményt kötött a kereskedelmi feszültségek enyhítésére
OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy megállapodás született az Egyesült Államok és Kína között a kétoldalú kereskedelmi feszültségek enyhítésére. A bejelentés a washingtoni és pekingi tárgyalódelegációk londoni keretegyezményét követően történt, amely a kínai ritkaföldfém- és ipari alkatrész-export korlátozásainak feloldására irányul.
Trump elnök a Truth Social közösségi oldalon azt írta: „A megállapodás Kínával elkészült, és már csak Hszi elnök és az én végső jóváhagyásomra vár”.
Az elnök posztjában azt is közölte, hogy Kína biztosítja a mágnes- és ritkaföldfém-ellátást, az Egyesült Államok pedig teljesíti vállalásait, beleértve a kínai diákok amerikai egyetemeken való tanulásának támogatását. Trump szerint az Egyesült Államok 55 százalékos, Kína pedig 10 százalékos vámtarifát alkalmaz.
Trump szerint együttműködés várható Hszi elnökkel annak érdekében, hogy Kína megnyissa piacát az amerikai kereskedelem előtt.
A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint az amerikai vámintézkedés három elemből áll: egy 10 százalékos kölcsönös alapvámból, egy 20 százalékos pótlólagos vámból, amelyet Trump Kínával, Mexikóval és Kanadával szemben vezetett be a fentanil-beáramlással kapcsolatos vádak miatt, valamint a Trump első elnöki ciklusában kivetett 25 százalékos kínai importvámokból.
A kétoldalú egyeztetések Londonban kezdődtek, miután Trump és Hszi Csin-ping telefonbeszélgetése feloldotta a Genfben született megállapodás körüli helyzetet, melynek keretében május közepén megállapodtak a kínai importra kivetett 145 százalékos amerikai, illetve az amerikai importra kiszabott 125 százalékos kínai vámtarifák 90 napos felfüggesztéséről és a tárgyalások folytatásáról.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a londoni tárgyalássorozat második napján elmondta, hogy sikerült keretrendszer létrehozásáról megállapodásra jutni a kínai küldöttséggel, amely elvezethet Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök telefonbeszélgetésén elért konszenzus végrehajtásához.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „nagy győzelem”, ami érzelmileg befolyásolhatja az olvasót.
- Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a megállapodás „nagy győzelem” lesz, ami spekulatív, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, de a megállapodás hatásainak értékelése szubjektív.
- Konklúzió: A cikkben leírtakból az következik, hogy az Egyesült Államok és Kína megpróbálják enyhíteni a kereskedelmi feszültségeket.
- Hatás a magyar közéletre: A megállapodásnak közvetlen hatása a magyar közéletre valószínűleg nincs, de a globális kereskedelmi kapcsolatok alakulása befolyásolhatja a magyar gazdaságot.
Gazdaság
A MOHU Zrt.-nél 32,9 milliárd forint maradt a vissza nem váltott palackok után 2024-ben
OkosHír: A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt 2024-es beszámolója szerint 32,9 milliárd forint maradt a cégnél a vissza nem váltott palackok után. A vállalat a beszámolójában ezt az összeget „egyéb bevételként” tüntette fel.
A Szabad Európa szerint Magyarországon a hulladékkezelő a visszaváltási díjat nem a ténylegesen begyűjtött mennyiség után kapja meg, hanem a forgalomba hozatal pillanatában. Ez eltér az Európai Unió más tagállamaiban alkalmazott gyakorlattól.
A lap szerint a MOHU anyagi értelemben nem motivált a visszaváltási pontok számának növelésében. A Szabad Európa információi szerint a MOHU-nak nem sikerült 2024. január 1-jén elindítani a kötelező visszaváltási rendszert, ami így csak július 1-jén indult el. A gyártók egy része azonban már korábban legyártotta az új emblémával ellátott palackokat, de a rendszer csúszása miatt nem szállította ki azokat a kiskereskedőknek.
2024-ben még lehetett kapni régi, nem visszaváltható palackokat is. A vásárlóknak hozzá kellett szokniuk az új rendszerhez, ami kezdetben befolyásolhatta a visszaváltási arányt. Emellett egyes településeken nem volt lehetőség az üvegek visszaváltására.
A 32,9 milliárd forintnyi összeg hozzávetőlegesen 800 millió darab vissza nem váltott palack után keletkezett, figyelembe véve a 27 százalékos áfát. A gyártók a visszaváltási díjat megfizették a MOHU-nak ezen palackok után.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például az „extraprofit” kifejezés alkalmazásával, ami negatív konnotációt hordoz. A cikk sugallta, hogy a MOHU anyagi érdeke fűződik a visszaváltási pontok számának alacsonyan tartásához, ami egy feltételezés, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot. A cikk konklúziója, hogy a profitorientált szemléletmód problémát okoz a hulladékgazdálkodásban, ami egy vélemény, és nem feltétlenül támasztják alá objektív adatok.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a visszaváltási rendszer bevezetésével kapcsolatos kezdeti nehézségek és a rendszer sajátosságai pénzügyi többlethez juttatták a MOHU-t. Ennek hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a nyilvánosság jobban odafigyel a hulladékgazdálkodási rendszerek működésére és azok esetleges visszásságaira.
(Forrás: 444.hu)
Kép: MOHU.hu
-
Közélet2 napja
A Tisza Párt erdélyi megjelenése: Kátai István nyilatkozata
-
Közélet1 napja
Orbán Viktor zártkörű előadást tartott a Parlamentben
-
Közélet3 napja
Magyar Péter Facebook-bejegyzése szerint BAZ megyei faluban támadás érte a Tisza önkénteseit
-
Közélet2 napja
Lázár János fórumot tartott Jászberényben
-
Gazdaság2 napja
Az államháztartás központi alrendszerének május végi hiánya 2800,9 milliárd forint
-
Közélet19 órája
Magyar Péter bejelentette 4iG részvényei eladását a hadiipari részesedés tervezett értékesítése miatt
-
Közélet2 napja
Deák Dániel az európai jobboldal helyzetéről és Orbán Viktor szerepéről
-
Közélet3 napja
A Lázár János érdekeltségébe tartozó cég osztalékot fizetett, de csak a miniszter kapott