Gazdaság

A GDP korlátai és a fenntartható fejlődés új mérőszáma

Közzétéve: 2 éve – Szerkesztő: Okoshír

A közelmúltban megtartott World Science Forumon Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte a GDP korlátait a fejlődés mérésében. Azon a véleményen van, hogy a GDP nem tükrözi olyan kulcsfontosságú szempontokat, mint az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság.

Az előadó szerint számos vezető szakember és intézmény világszerte foglalkozik egy integrált és pontosabb mérőeszköz kidolgozásával, amely a GDP-nél komplexebben képes értékelni a gazdasági és társadalmi folyamatokat. A fenntartható fejlődés ügye és a fenntarthatósági fordulat mérésének fontossága is kulcsfontosságú téma napjainkban.

Hirdetés

Áder János felhívta a figyelmet egy Magyarországon született javaslatra, amely új megközelítésen alapuló mérőszámot mutat be. A javaslatot három műhely egyéves munkájának eredménye, és 80 mutatóval dolgozik. A mérőszám három integrált indikátort kombinál a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez, amelyek együttes alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére. Ezen túlmenően realisztikus képet nyújt a jóllét állapotáról.

A fenntartható GDP célja, hogy láthatóvá tegye a társadalmi és gazdasági költségeket, amelyek a hagyományos GDP-mérésben rejtve maradnak. Az új mérőszám a termék- és munkapiac, a pénzügyi szektor és a finanszírozási képesség egyensúlyának, valamint az ökológiai források megőrzésének szempontjából vizsgálja a gazdasági teljesítményt. Továbbá hangsúlyozni kívánja a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztásának fontosságát.

Hirdetés

A fenntarthatósági teljesítmény keretindikátor a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait mutatja be, míg a GDP-n túli jólléti mutató a társadalmi jóllét szintjén értelmezi az egyes országokban zajló fenntarthatósági fordulatot.

Áder János szerint az új mérőszám képes megmutatni a GDP fenntarthatósági szempontból való termelési módját, és további információkat nyújt a szükséges beavatkozásokhoz. Ezzel a mérőszámmal hatékonyabb szakpolitikai döntéshozatalt lehetővé kívánják tenni. Az új mérőszám a fenntarthatósági fordulat mérésének standardizálását is lehetővé teszi az országok sajátosságai közötti különbségek elismerése mellett.

Hirdetés

Az új mérőszám felhívja a figyelmet a gazdasági növekedés korlátaira, és megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait, így eltünteti a GDP „vak foltjait”.
(Forrás: portfolio.hu)

Fotó: Leeloo The First: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/okostelefon-dokumentum-penzugy-csendelet-7887818/

Hirdetés

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Gazdaság

Pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza az önkormányzati iparűzésiadó-többlet befizetését

Közzétéve: 5 napja – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: Kármán András pénzügyminiszter rendelete határozza meg a 2025-ös helyi iparűzésiadó-többlet utáni befizetési kötelezettségeket. A június 10-én megjelent szabályozás alapján Budapest és a megyei jogú városok mentesülnek a fizetés alól.

A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében az érintett önkormányzatoknak 2026. június 30-ig kell rendezniük a 2025-ös évre vonatkozó iparűzésiadó-többlet befizetését. A minisztérium társadalmi egyeztetést követően véglegesítette a rendeletet, amely meghatározza az elvonások pontos mértékét és a kötelezettek körét.

A fizetési kötelezettség megoszlása

Az ország 854 önkormányzata közül 652 mentesül a befizetés alól. A rendelet alapján összesen 202 településnek kell befizetnie az összesen 5,8 milliárd forintnyi többletet. A szabályozás kiemelten kezeli a nagyobb közigazgatási egységeket, így Budapest és a megyei jogú városok esetében nem keletkezik fizetési kötelezettség.

Hirdetés

A listát Kazincbarcika vezeti 787,6 millió forintos befizetési kötelezettséggel, amelyet Berente követ 469,5 millió forinttal. A harmadik helyen Vecsés áll 185 millió forinttal, míg a lista végén Balatonfüred szerepel 7689 forintos összeggel. A szabályozás egységes keretek között kezeli az eltérő gazdasági erejű településeket.

A rendelet hatása

Az előírt befizetések a helyi iparűzési adó (HIPA) többletbevételéből származnak. A kormányzati döntés érinti az önkormányzatok szabadon felhasználható költségvetési forrásait, miközben a gazdaságilag aktívabb településekre hárítja a befizetési kötelezettség zömét.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a kormányzati rendelet ismertetése, ugyanakkor az eredeti szöveg egyértelműen a „forráselvonás” narratíváját erősíti a „lemondaniuk kell” kifejezés használatával.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás „lemondaniuk kell” kifejezése érzelmi töltetű, amely a fiskális elszámolást veszteségként keretezi. A szerkesztés során ezt semleges, technikai megfogalmazásra cseréltük.

Forráskezelés
A szöveg kizárólag a minisztériumi rendeletre támaszkodik. Nem szólaltat meg ellenzéki vagy önkormányzati érdekeket képviselő feleket, így a rendelet társadalmi-gazdasági hatásairól szóló vita hiányzik.

Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hogy a 202 település számára ez a befizetés milyen mértékben befolyásolja az éves költségvetési egyensúlyt, illetve mi a gazdasági indoklása annak, hogy a megyei jogú városok mentesülnek a fizetés alól.

(Forrás: 444.hu)

Kép: KÁRMÁN ANDRÁS/Facebook

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Gazdaság

Több mint 170 ezer autósnak rendezetlen a gépjárműadója

Közzétéve: 5 napja – Szerkesztő: Kovács Krisztián

Kovács Krisztián

OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 170 ezer üzembentartó nem fizette be az idei gépjárműadót. Az érintettek június 30-ig kérhetnek pótlékmentes részletfizetést.

Jelentős számú, mintegy 170 ezer gépjármű-üzembentartó nem rendezte az idei évre előírt gépjárműadót. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai tájékoztatása alapján a mulasztás pénzügyi következményekkel járhat.

Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy június 30-ig még fennáll a lehetőség az öthavi, pótlékmentes részletfizetés igénylésére. Aki elmulasztja a fizetést és nem él a részletfizetés lehetőségével, az késedelmi pótlék megfizetésére kötelezhető.

Hirdetés

Szankciók és eljárási következmények

A rendezetlen adótartozás miatt az adóhatóság további szigorúbb intézkedéseket is kilátásba helyezett. A jogszabályi előírások értelmében a hatóság akár a jármű forgalomból történő kivonását is kezdeményezheti a tartozás behajtása érdekében.

Az adóügyi kötelezettségek teljesítése minden gépjármű-üzembentartó számára kötelező. A hatóság a folyamatos tájékoztatással törekszik a hátralékok csökkentésére.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk elsődleges célja az adóhatósági tájékoztatás közvetítése, amely a lakosságot a fizetési kötelezettségek teljesítésére és a határidők betartására ösztönzi.

Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg „figyelmeztetett” igéje és a szankciók (késedelmi pótlék, forgalomból való kivonás) hangsúlyozása egyértelműen a hatósági kényszerítő erőre fókuszál. A szerző a „még mindig nem rendezte” fordulattal sugallja a mulasztás súlyát.

Hiányzó kontextus
A szöveg nem részletezi, hogy a 170 ezres szám a teljes gépjárműparkhoz képest milyen arányt képvisel, illetve nem tér ki a fizetési nehézségek mögöttes gazdasági okaira, kizárólag a jogi következményekre koncentrál.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább