Gazdaság
A GDP korlátai és a fenntartható fejlődés új mérőszáma
A közelmúltban megtartott World Science Forumon Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte a GDP korlátait a fejlődés mérésében. Azon a véleményen van, hogy a GDP nem tükrözi olyan kulcsfontosságú szempontokat, mint az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság.
Az előadó szerint számos vezető szakember és intézmény világszerte foglalkozik egy integrált és pontosabb mérőeszköz kidolgozásával, amely a GDP-nél komplexebben képes értékelni a gazdasági és társadalmi folyamatokat. A fenntartható fejlődés ügye és a fenntarthatósági fordulat mérésének fontossága is kulcsfontosságú téma napjainkban.
Áder János felhívta a figyelmet egy Magyarországon született javaslatra, amely új megközelítésen alapuló mérőszámot mutat be. A javaslatot három műhely egyéves munkájának eredménye, és 80 mutatóval dolgozik. A mérőszám három integrált indikátort kombinál a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez, amelyek együttes alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére. Ezen túlmenően realisztikus képet nyújt a jóllét állapotáról.
A fenntartható GDP célja, hogy láthatóvá tegye a társadalmi és gazdasági költségeket, amelyek a hagyományos GDP-mérésben rejtve maradnak. Az új mérőszám a termék- és munkapiac, a pénzügyi szektor és a finanszírozási képesség egyensúlyának, valamint az ökológiai források megőrzésének szempontjából vizsgálja a gazdasági teljesítményt. Továbbá hangsúlyozni kívánja a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztásának fontosságát.
A fenntarthatósági teljesítmény keretindikátor a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait mutatja be, míg a GDP-n túli jólléti mutató a társadalmi jóllét szintjén értelmezi az egyes országokban zajló fenntarthatósági fordulatot.
Áder János szerint az új mérőszám képes megmutatni a GDP fenntarthatósági szempontból való termelési módját, és további információkat nyújt a szükséges beavatkozásokhoz. Ezzel a mérőszámmal hatékonyabb szakpolitikai döntéshozatalt lehetővé kívánják tenni. Az új mérőszám a fenntarthatósági fordulat mérésének standardizálását is lehetővé teszi az országok sajátosságai közötti különbségek elismerése mellett.
Az új mérőszám felhívja a figyelmet a gazdasági növekedés korlátaira, és megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait, így eltünteti a GDP „vak foltjait”.
(Forrás: portfolio.hu)
Fotó: Leeloo The First: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/okostelefon-dokumentum-penzugy-csendelet-7887818/
Gazdaság
A februári bruttó átlagkereset 66,5 százaléknak alacsonyabb volt
OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári adatai szerint a bruttó átlagkereset 727 700 forint volt. A Portfolio a KSH-tól adatokat kért a bruttó keresetekről, tizedekre bontva. Az adatok alapján a munkavállalók 66,5 százalékának a fizetése alacsonyabb volt, mint a bruttó átlagkereset.
A KSH az átlagkereset kiszámításakor az összes keresetet összeadja, majd elosztja a keresők számával. A GKI számításai szerint a legalsó tized a teljes keresettömeg 3,5 százalékát kapja, míg a legfelső tized a 28,1 százalékát.
A 24.hu portálon megjelent információk szerint a GKI megállapította, hogy a teljes állásban dolgozók felső 10 százaléka nagyobb kereset felett rendelkezik, mint az alsó 50 százalék. A legmagasabb keresetű tized a második legtöbbet kereső tizedhez képest kétszer annyit keres.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk célja, hogy bemutassa a KSH által közölt átlagkereset és a valóságos keresetek közötti különbséget. A cikkben találhatóak olyan kifejezések, amelyek érzelmi hatást gyakorolhatnak az olvasóra, például az „életidegen adatok közlése”. A cikk feltételezi, hogy a KSH módszertana hibás, anélkül, hogy ezt a feltételezést bizonyítaná. Az állítások valóságtartalma ellenőrizhető a KSH és a GKI által publikált adatok alapján. A cikk konklúziója, hogy az átlagkereset nem tükrözi a magyar munkavállalók többségének helyzetét, mivel a magasabb bérek felhúzzák az átlagot. Az esemény rávilágít a jövedelmi egyenlőtlenségekre, ami befolyásolhatja a közvéleményt és a gazdaságpolitikai döntéseket.
Gazdaság
A Tesla visszahívja a Cybertruckok többségét az Egyesült Államokban
OkosHír: A Tesla bejelentette, hogy az Egyesült Államokban forgalomba helyezett Cybertruck típusú járművek jelentős részét visszahívja. A visszahívás oka a külső burkolati panelek potenciális leválása menet közben. A visszahívás több mint 46 000 járművet érint, melyeket 2023 novembere és 2024 február 27. között gyártottak. A Tesla erről értesítette az Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatalt (NHTSA).
A Tesla közleménye szerint a visszahívás célja a rozsdamentes acél külső burkolati panel leválásának kockázatának kezelése. A vállalat szervizei a paneleket új, a tartóssági tesztkövetelményeknek megfelelő sínpanelegységgel helyettesítik.
A Tesla tudomására jutott 151 garanciális igény, melyek összefüggésbe hozhatók a visszahívással. A vállalat közlése szerint ütközésről vagy sérülésről nem érkezett jelentés.
A Reuters korábbi cikke szerint, évekkel ezelőtt kiderült, hogy ha napsütésben mossák le a Cybertruckot, berozsdásodhat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat alkalmazott, például a Tesla részvényárfolyamának esésére és Elon Musk szerepére vonatkozóan. Ezek a megfogalmazások befolyásolhatták az olvasó véleményét a cégről és annak vezetőjéről.
- A cikk feltételezésként tálalta a vásárlói attitűd megváltozását és a márka elleni tiltakozásokat, anélkül, hogy ezeket az állításokat konkrét adatokkal vagy forrásokkal támasztotta volna alá.
- A cikkben szereplő tények, mint a visszahívás ténye és a járművek száma, valósak és ellenőrizhetőek. Azonban az elemzők véleményére és a vásárlói attitűdre vonatkozó állítások kevésbé voltak alátámasztottak.
- A cikk konklúziója, hogy a visszahívás problémákat okozhat a Teslának, logikusnak tűnik, tekintettel a visszahívás méretére és a vállalat egyéb kihívásaira.
- Az esemény potenciális hatása a magyar közéletre közvetett, de a Tesla piaci helyzetének változása befolyásolhatja az elektromos járművek elterjedését és a technológiai innovációt világszerte.
-
Hírek1 napja
Orbán Balázs szerint az MNB alapítványok ügyében a felelősség a korábbi jegybanki vezetést terheli
-
Hírek3 napja
Bayer Zsolt reagált a parlamenti akcióra, a Momentum válaszolt
-
Hírek1 napja
Szentkirályi Alexandra nyilatkozata a fővárosi droghasználatról
-
Hírek1 napja
Deutsch Tamás a 2026-os uniós költségvetés tervezetéről nyilatkozott
-
Külföld2 napja
Törökországban 37 embert vettek őrizetbe közösségi média bejegyzések miatt
-
Hírek2 napja
Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar szuverenitásvédelmi törvényt
-
Közélet2 napja
Mészáros Lőrinc cégei 1000 milliárd forint feletti értékben nyertek közbeszerzéseket két év alatt
-
Külföld3 napja
Zelenszkij Finnországban tárgyalt a tűzszüneti javaslatról