Gazdaság

Gazdagnak lenni: Álom vagy valóság? Amerikai esettanulmány

Az amerikaiak többsége nem tartja magát gazdagnak, a bevételétől és a vagyonától függetlenül. Bár jelentős vagyonnal rendelkeznek, a gazdagság fogalma viszonylag szerény. A legtöbben úgy érzik, gazdagnak akkor lehettek volna, ha nem kell hónapról hónapra élniük, valamint lehetőségük van utazni és nyaralni.

Az amerikaiak 65%-a legalább 1 millió dollárra tartana igényt ahhoz, hogy gazdagnak érezze magát, míg a milliomosok köre még magasabb küszöböt szabott meg. A fizetés kapcsán is megfigyelhető egy hasonló tendencia: az amerikaiak többsége úgy véli, legalább 100 000 dollárt kellene keresnie évente, hogy ne kelljen aggódnia a mindennapi kiadások miatt.

Ugyanakkor egy másik felmérés rámutatott arra, hogy az amerikaiak egyre nagyobb része él hónapról hónapra a fizetéséből. A háztartások közel fele legalább részben egyetért azzal az állítással, hogy „fizetésről fizetésre élek”. A magasabb jövedelem nem feltétlenül garantálja a pénzügyi stabilitást, mivel a magasabb jövedelmű családok gyakran nagyobb házakkal és drágább autókkal rendelkeznek, ami magasabb havi költségeket eredményez.

A pénzügyi stabilitás kulcsa

Az adatok azt mutatják, hogy a pénzügyi stabilitás nem csupán a jövedelem nagyságától, hanem a kiadások megfelelő kezelésétől is függ. Azok, akik hónapról hónapra élnek, átlagosan mintegy 90%-kal többet költenek a szükséges dolgokra, mint a jól élők, miközben jövedelmük csak 20%-kal alacsonyabb. A gazdagság érzéshez a jövedelemen felül szükséges a pénzügyi tudatosság és a takarékosság is.

(Forrás: portfolio.hu)

Fotó: Pixabay: https://www.pexels.com/photo/gold-bar-lot-47047/

Gazdaság

Az építőipari termelés csökkenést mutatott januárban

OkosHír:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy 2025 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

Az építményfőcsoportokon belül az épületek építésének termelése 8,9 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,8 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek szerint az építőipar termelése 1,6 százalékkal meghaladta a 2024 decemberi szintet.

Az építőipari kibocsátás szintje 2025 januárjában a 2021-es havi átlag 96,5 százalékát érte el.

A KSH adatai szerint a megkötött új szerződések volumene 15,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 19,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződéseké 8,9 százalékkal nőtt. Az új szerződések volumene már a negyedik egymást követő hónapban maradt el az előző év azonos időszakától.

Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállománya 0,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 januárjában. Az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 14,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményekre vonatkozó szerződéseké 14,2 százalékkal nőtt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a „repülőrajt” kifejezéssel élve sugallja, hogy az építőipar várakozásokhoz képest nem teljesít jól, ami egy véleményt tükröz.
A cikkben említett „kilátások sem túl biztatóak” megfogalmazás egy szubjektív értékelés, amely nem feltétlenül tükrözi a jövőbeli események objektív előrejelzését.
A cikkben szereplő adatok a KSH jelentésén alapulnak, így a tények megfelelnek a valóságnak.
A cikk konklúziója, hogy az építőipar teljesítménye elmarad a várakozásoktól és a jövőbeli kilátások bizonytalanok.
Az építőipari termelés csökkenése hatással lehet a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és az ingatlanpiacra.

(Forrás: 444.hu)

Tovább

Gazdaság

Januárban 3,9 százalékkal csökkent a magyar ipari termelés

OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 januárjában a magyar ipari termelés volumene 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy az ágazat teljesítménye 5,7 százalékkal marad el a 2021-es év átlagától. A legnagyobb mértékű elmaradást 2024 decemberében regisztrálták, amikor 6,5 százalékos volt a visszaesés. A feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt, nyolcban pedig csökkent a termelés. A legnagyobb visszaesés a villamos berendezés gyártásában volt tapasztalható. Ezen belül az akkumulátorgyártás teljesítménye 2024 februárja óta nem mutatott növekedést.

A legfrissebb adatok szerint az akkumulátorgyártásban 46 százalékos volt a visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A járműgyártásban a termelés volumene 3 százalékkal csökkent 2024 januárjához képest. Ezen belül a közúti gépjármű gyártása 0,1 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása pedig 6,2 százalékkal csökkent.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 15,4 százalékos növekedést mutatott. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,6 százalékkal, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,9 százalékkal, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása pedig 9,9 százalékkal csökkent.

A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység területén 13,6 százalékkal nőtt a kibocsátás, a vegyi anyag, termék gyártása pedig 11,3 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari ágazatok új rendelései 2,6 százalékkal csökkentek 2024 januárjához képest. A belföldi rendelések 4,4 százalékkal, az exportrendelések pedig 2,4 százalékkal csökkentek. Január végén az ipar teljes rendelésállománya 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. A rendelésállomány 2023 szeptembere óta folyamatosan csökken.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel próbálta befolyásolni az olvasót. Például a „szenved a magyar ipar, mélyrepülésben az akkugyártás” cím negatív konnotációt hordoz, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozza. A „vesszőfutás” kifejezés is hasonló célt szolgál.

A cikk feltételezésként tálalja, hogy a kormány az akkumulátorgyártást „csodafegyvernek szánta a gazdaság jövőjét tekintve”. Ez egy vélemény, melyet tényként közöl. A cikkben megfogalmazott állítások a KSH adataira hivatkoznak, így azok megfelelnek a valóságnak, feltéve, hogy a KSH adatai helyesek.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar ipar, különösen az akkumulátorgyártás, nehézségekkel küzd. Ez a helyzet kihathat a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is.

Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormány gazdaságpolitikája kritikák tárgyává válhat, és a jövőbeli iparfejlesztési stratégiák átértékelésére kényszerítheti a döntéshozókat.

(Forrás: 444.hu)

Tovább