A Monetáris Tanács november 19-én megtartott kamatdöntő ülésén megerősítette a korábbi 6,5 százalékos alapkamatot. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás a döntést a magyar gazdaság jelenlegi állapotával és a külső gazdasági környezettel indokolta.
Az alelnök kiemelte, hogy az infláció októberben 3,2 százalékra mérséklődött, azonban ez a változás részben a mobiltávközlési díjak árcsökkenésének köszönhető. Ezt a tényezőt még alaposabban kell elemezni, hogy megállapítsák, tartós hatása lesz-e az inflációra. Az alelnök hangsúlyozta, hogy továbbra is óvatosnak kell lenni, és a magas infláció visszatérésének lehetőségét is figyelembe kell venni.
A rövid távú gazdasági kilátások bizonytalanok. Az élelmiszerárak jövőbeni alakulását nehéz előrejelezni, hiszen sok országban gyenge volt a mezőgazdasági idény. Ugyanakkor egyes adóemelések is hatással lehetnek az árak alakulására.
A globális gazdasági környezet is kettős képet mutat. Az USA gazdasága dinamikus növekedést mutat, míg az EU gazdasága gyengébben teljesít. Az elemzők szerint ez a kettősség megfigyelhető a kamatkilátásokban is.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaMagyarországon a belső fogyasztás élénkülése és a hitelpiac javulása pozitív tendenciákat jelez, ugyanakkor a német gazdaság gyengesége és a kereskedelmi háború bizonytalansága negatív hatásokat hordoz magában.
A dollár erősödése és a feltörekvő piacok kockázatai szintén negatív hatást gyakorolhatnak a hazai gazdaságra. A geopolitikai feszültségek is jelentős bizonytalanságot jelentenek, különösen az energiapiacon.
Az MNB a gazdasági kockázatokat szorosan figyelemmel kíséri, és az infláció visszatérésének lehetőségét is figyelembe véve, a közeljövőben nem tervez kamatvágást. A jegybank a hitelesség és az óvatosság jegyében kívánja megteremteni a reálgazdaság javulásának feltételeit.
(A kép forrása: Pexels.com)
