Gazdaság

Az államadósság alakulása: A vártnál nehezebb lehet az év vége

A kormány az év elején a vártnál jóval nehezebb gazdasági környezettel nézett szembe, ami kihatott az államadósság alakulására is. A költségvetés pénzforgalmi hiánya a tervezettnél magasabb lett, a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, a forint gyengült, az infláció pedig alacsonyabb a vártnál. Ezek a tényezők elsősorban az államadósság-rátát növelnék, és kérdésessé teszik, hogy idén valóban csökkenhet-e az államadósság.

A kormány törekszik ugyan a 2023 végi szint alá szuszakolni az államadósságot, de a kedvezőtlen folyamatok miatt ez nem lesz könnyű feladat. Az év vége felé közeledve a gazdasági folyamatok és a politikai döntések hatása egyre jobban megmutatkozik majd, így az államadósság alakulása szorosan figyelemmel kísérhető lesz.

A kormány a likvid tartalékok és az árfolyam-politika eszközeivel igyekszik javítani az adósságmutatót. Az adósságfinanszírozás mértékének visszavezetése a tervezettnél is alacsonyabb szintre, és a forint erősítése a devizatartalékok felhasználásával hozzájárulhatna az államadósság csökkenéséhez. Azonban az államlikviditás és a gazdasági folyamatok bizonytalansága, valamint a lehetséges politikai beavatkozások kockázata mind nehezítik az év végi célkitűzés teljesítését.

Amennyiben a gazdasági növekedés a várakozásokat alulmúlja, és az év utolsó hónapjaiban nem sikerül megfelelő mértékben javítani az adósságfinanszírozás mutatóit, akkor a kormánynak el kellene gondolkodnia az idei adósságcsökkentési célkitűzés elengedésén.

(Forrás: portfolio.hu)

(A kép forrása: Pexels.com)

Gazdaság

Az építőipari termelés csökkenést mutatott januárban

OkosHír:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy 2025 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

Az építményfőcsoportokon belül az épületek építésének termelése 8,9 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,8 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek szerint az építőipar termelése 1,6 százalékkal meghaladta a 2024 decemberi szintet.

Az építőipari kibocsátás szintje 2025 januárjában a 2021-es havi átlag 96,5 százalékát érte el.

A KSH adatai szerint a megkötött új szerződések volumene 15,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 19,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződéseké 8,9 százalékkal nőtt. Az új szerződések volumene már a negyedik egymást követő hónapban maradt el az előző év azonos időszakától.

Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállománya 0,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 januárjában. Az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 14,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményekre vonatkozó szerződéseké 14,2 százalékkal nőtt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a „repülőrajt” kifejezéssel élve sugallja, hogy az építőipar várakozásokhoz képest nem teljesít jól, ami egy véleményt tükröz.
A cikkben említett „kilátások sem túl biztatóak” megfogalmazás egy szubjektív értékelés, amely nem feltétlenül tükrözi a jövőbeli események objektív előrejelzését.
A cikkben szereplő adatok a KSH jelentésén alapulnak, így a tények megfelelnek a valóságnak.
A cikk konklúziója, hogy az építőipar teljesítménye elmarad a várakozásoktól és a jövőbeli kilátások bizonytalanok.
Az építőipari termelés csökkenése hatással lehet a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és az ingatlanpiacra.

(Forrás: 444.hu)

Tovább

Gazdaság

Januárban 3,9 százalékkal csökkent a magyar ipari termelés

OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 januárjában a magyar ipari termelés volumene 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy az ágazat teljesítménye 5,7 százalékkal marad el a 2021-es év átlagától. A legnagyobb mértékű elmaradást 2024 decemberében regisztrálták, amikor 6,5 százalékos volt a visszaesés. A feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt, nyolcban pedig csökkent a termelés. A legnagyobb visszaesés a villamos berendezés gyártásában volt tapasztalható. Ezen belül az akkumulátorgyártás teljesítménye 2024 februárja óta nem mutatott növekedést.

A legfrissebb adatok szerint az akkumulátorgyártásban 46 százalékos volt a visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A járműgyártásban a termelés volumene 3 százalékkal csökkent 2024 januárjához képest. Ezen belül a közúti gépjármű gyártása 0,1 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása pedig 6,2 százalékkal csökkent.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 15,4 százalékos növekedést mutatott. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,6 százalékkal, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,9 százalékkal, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása pedig 9,9 százalékkal csökkent.

A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység területén 13,6 százalékkal nőtt a kibocsátás, a vegyi anyag, termék gyártása pedig 11,3 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari ágazatok új rendelései 2,6 százalékkal csökkentek 2024 januárjához képest. A belföldi rendelések 4,4 százalékkal, az exportrendelések pedig 2,4 százalékkal csökkentek. Január végén az ipar teljes rendelésállománya 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. A rendelésállomány 2023 szeptembere óta folyamatosan csökken.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel próbálta befolyásolni az olvasót. Például a „szenved a magyar ipar, mélyrepülésben az akkugyártás” cím negatív konnotációt hordoz, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozza. A „vesszőfutás” kifejezés is hasonló célt szolgál.

A cikk feltételezésként tálalja, hogy a kormány az akkumulátorgyártást „csodafegyvernek szánta a gazdaság jövőjét tekintve”. Ez egy vélemény, melyet tényként közöl. A cikkben megfogalmazott állítások a KSH adataira hivatkoznak, így azok megfelelnek a valóságnak, feltéve, hogy a KSH adatai helyesek.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar ipar, különösen az akkumulátorgyártás, nehézségekkel küzd. Ez a helyzet kihathat a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is.

Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormány gazdaságpolitikája kritikák tárgyává válhat, és a jövőbeli iparfejlesztési stratégiák átértékelésére kényszerítheti a döntéshozókat.

(Forrás: 444.hu)

Tovább