Gazdaság

Olav Thon életútja: Az ingatlanszakma meghatározó alakja

Közzétéve: 2 éve – Szerkesztő: Okoshír

Olav Thon 1923-ban született az Oslótól északnyugatra fekvő Hallingdal-völgyben. Orvosi pályára készült, azonban a második világháború miatt kénytelen volt más irányba fordulni, és szőrmés állatok tenyésztésével kezdett foglalkozni otthoni farmján.

A bőr- és rókabőr-kereskedelemből szerzett tapasztalatait hamarosan kamatoztatta az ingatlanpiacon. 1950-ben vásárolta meg első lakóházát, ami egy hatalmas birodalom kezdetét jelentette. Az évek során felépített vállalkozása ma már több ezer alkalmazottat foglalkoztat, és több mint 80 bevásárlóközpontot üzemeltet Norvégiában és Svédországban.

Hirdetés

A cégcsoport tulajdonában mintegy 90 szálloda is található, nemcsak Norvégiában és Svédországban, hanem Belgiumban, Dániában és Hollandiában is. 2013-ban vagyonának jelentős részét az általa alapított Olav Thon Alapítványra ruházta át.

Thon a természetjárás szerelmese volt, és sokat tett a norvégiai turizmus és túrázás népszerűsítéséért. Jótékonysági tevékenysége kiterjedt az orvosi kutatások támogatására is, különös tekintettel az izom- és csontrendszeri rendellenességek területére.

Hirdetés

Magánélete is figyelemre méltó volt. Miután 2018-ban elvesztette feleségét, Inge-Johanne Thont, a következő évben, 95 éves korában újra megnősült. Sissel Berdal Hagával kötött házasságot az oslói Hotel Bristolban, amely történetesen az első szálloda volt, amit 1974-ben megvásárolt.

A fenti adatok alapján egyértelmű, hogy Olav Thon a norvég ingatlanszakma meghatározó alakja, aki nemcsak üzleti sikereiről, hanem jótékonyságáról és személyes történetéről is ismert.

Hirdetés

(Forrás: portfolio.hu)

Fotó: Pixabay: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/varos-autok-ut-jarmuvek-280221/

Hirdetés

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Gazdaság

Pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza az önkormányzati iparűzésiadó-többlet befizetését

Közzétéve: 5 napja – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: Kármán András pénzügyminiszter rendelete határozza meg a 2025-ös helyi iparűzésiadó-többlet utáni befizetési kötelezettségeket. A június 10-én megjelent szabályozás alapján Budapest és a megyei jogú városok mentesülnek a fizetés alól.

A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében az érintett önkormányzatoknak 2026. június 30-ig kell rendezniük a 2025-ös évre vonatkozó iparűzésiadó-többlet befizetését. A minisztérium társadalmi egyeztetést követően véglegesítette a rendeletet, amely meghatározza az elvonások pontos mértékét és a kötelezettek körét.

A fizetési kötelezettség megoszlása

Az ország 854 önkormányzata közül 652 mentesül a befizetés alól. A rendelet alapján összesen 202 településnek kell befizetnie az összesen 5,8 milliárd forintnyi többletet. A szabályozás kiemelten kezeli a nagyobb közigazgatási egységeket, így Budapest és a megyei jogú városok esetében nem keletkezik fizetési kötelezettség.

Hirdetés

A listát Kazincbarcika vezeti 787,6 millió forintos befizetési kötelezettséggel, amelyet Berente követ 469,5 millió forinttal. A harmadik helyen Vecsés áll 185 millió forinttal, míg a lista végén Balatonfüred szerepel 7689 forintos összeggel. A szabályozás egységes keretek között kezeli az eltérő gazdasági erejű településeket.

A rendelet hatása

Az előírt befizetések a helyi iparűzési adó (HIPA) többletbevételéből származnak. A kormányzati döntés érinti az önkormányzatok szabadon felhasználható költségvetési forrásait, miközben a gazdaságilag aktívabb településekre hárítja a befizetési kötelezettség zömét.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a kormányzati rendelet ismertetése, ugyanakkor az eredeti szöveg egyértelműen a „forráselvonás” narratíváját erősíti a „lemondaniuk kell” kifejezés használatával.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás „lemondaniuk kell” kifejezése érzelmi töltetű, amely a fiskális elszámolást veszteségként keretezi. A szerkesztés során ezt semleges, technikai megfogalmazásra cseréltük.

Forráskezelés
A szöveg kizárólag a minisztériumi rendeletre támaszkodik. Nem szólaltat meg ellenzéki vagy önkormányzati érdekeket képviselő feleket, így a rendelet társadalmi-gazdasági hatásairól szóló vita hiányzik.

Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hogy a 202 település számára ez a befizetés milyen mértékben befolyásolja az éves költségvetési egyensúlyt, illetve mi a gazdasági indoklása annak, hogy a megyei jogú városok mentesülnek a fizetés alól.

(Forrás: 444.hu)

Kép: KÁRMÁN ANDRÁS/Facebook

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Gazdaság

Több mint 170 ezer autósnak rendezetlen a gépjárműadója

Közzétéve: 5 napja – Szerkesztő: Kovács Krisztián

Kovács Krisztián

OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 170 ezer üzembentartó nem fizette be az idei gépjárműadót. Az érintettek június 30-ig kérhetnek pótlékmentes részletfizetést.

Jelentős számú, mintegy 170 ezer gépjármű-üzembentartó nem rendezte az idei évre előírt gépjárműadót. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai tájékoztatása alapján a mulasztás pénzügyi következményekkel járhat.

Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy június 30-ig még fennáll a lehetőség az öthavi, pótlékmentes részletfizetés igénylésére. Aki elmulasztja a fizetést és nem él a részletfizetés lehetőségével, az késedelmi pótlék megfizetésére kötelezhető.

Hirdetés

Szankciók és eljárási következmények

A rendezetlen adótartozás miatt az adóhatóság további szigorúbb intézkedéseket is kilátásba helyezett. A jogszabályi előírások értelmében a hatóság akár a jármű forgalomból történő kivonását is kezdeményezheti a tartozás behajtása érdekében.

Az adóügyi kötelezettségek teljesítése minden gépjármű-üzembentartó számára kötelező. A hatóság a folyamatos tájékoztatással törekszik a hátralékok csökkentésére.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk elsődleges célja az adóhatósági tájékoztatás közvetítése, amely a lakosságot a fizetési kötelezettségek teljesítésére és a határidők betartására ösztönzi.

Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg „figyelmeztetett” igéje és a szankciók (késedelmi pótlék, forgalomból való kivonás) hangsúlyozása egyértelműen a hatósági kényszerítő erőre fókuszál. A szerző a „még mindig nem rendezte” fordulattal sugallja a mulasztás súlyát.

Hiányzó kontextus
A szöveg nem részletezi, hogy a 170 ezres szám a teljes gépjárműparkhoz képest milyen arányt képvisel, illetve nem tér ki a fizetési nehézségek mögöttes gazdasági okaira, kizárólag a jogi következményekre koncentrál.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább