Ugrás a tartalomra

A Diáklista 140 mandátummal abszolút többséget szerzett a szerbiai választáson

· 7 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A szerbiai előrehozott parlamenti választáson a Diáklista 140 mandátummal abszolút többséget szerzett, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pedig hat helyett csak két képviselőt küldhet a belgrádi parlamentbe. A november 8-i Magyar Nemzeti Tanács-választáson nem hivatalos becslések szerint a VMSZ nyert, de az új Vajdasági Magyar Újrakezdés is tíz helyet szerzett.

A szerbiai választás eredménye átrendezte a belgrádi parlamentet: az október 25-én tartott előrehozott voksoláson a Diáklista (Studentska lista) a szavazatok 53,01 százalékával 140 mandátumot szerzett a 250 fős törvényhozásban, míg az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista 38,98 százalékkal 103 helyet kapott. A vajdasági magyar közösség számára a legfontosabb fejlemény, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség korábbi hat képviselője helyett kettőt küldhet Belgrádba.

Ladóczki Gyula, a Köztársasági Választási Bizottság tagja szerint a magyar párt a korábbi 65 ezer helyett 35 ezer szavazatot kapott, a harmadik mandátumhoz pedig 2032 voks hiányzott. A magyarlakta településeken a részvételi arány megfelelt az országos átlagnak. A bizottsági tag hozzátette, hogy a választás szabályosságát senki nem vitatta, kisebb szabálytalanságok miatt azonban 53 szavazóhelyen meg kellett ismételni a szavazást.

A tiltakozásokból kinőtt Diáklista összetétele

A győztes mozgalom az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után indult országos tiltakozásokból nőtt ki. A diákok először a felelősök elszámoltatását követelték, később blokádokat és tüntetéseket szerveztek a jogállamiság, a korrupcióellenesség és az európai orientáció jegyében, ezzel pedig széles társadalmi támogatást szereztek.

Hirdetés

Kávai Szabolcs, Magyarkanizsa volt önkormányzati képviselője és egykori tartományi parlamenti képviselő úgy látja, hogy egyetlen egyetemista sincs a listán. Elmondása szerint a parlamentbe jutott képviselők többsége 50 és 70 év közötti, köztük elismert egyetemi szakemberekkel, a háttérben viszont a korábban megbukott Demokrata Párt politikusai is jelen vannak. Példaként a zentai születésű Bojan Pajtićot, Vajdaság egykori vezetőjét említette, aki szerinte jelentős befolyással volt a lista összeállítására. Kávai úgy fogalmazott, hogy a diákok elvégezték a „piszkos munkát”, majd a tapasztalt volt demokrata politikusoknak adták át a terepet.

A Diáklista a kampányban nem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, és nem foglalt állást olyan megosztó kérdésekben sem, mint az Oroszország elleni szankciók, Koszovó vagy a Boszniai Szerb Köztársaság helyzete. Kávai ezt azzal magyarázta, hogy a szerb társadalom erősen oroszbarát, ugyanakkor arra számít, hogy az új kormány idővel inkább az Európai Unió felé közeledik. Úgy véli, a választók elsősorban a korrupciós ügyeket és a hatalomgyakorlás visszásságait utasították el, ezért a lista a konkrétumok helyett a Szerb Haladó Párt leváltására építette kommunikációját. A volt képviselő szerint a Diáklista és a magyarországi Tisza Párt kampánya között feltűnő hasonlóságok voltak.

Hogyan szavaztak a vajdasági magyarok

Kávai becslése szerint a vajdasági magyarok közül is sokan a Diáklistára szavaztak, így a VMSZ a magyar szavazatoknak legfeljebb a felét kapta meg. Ezt azzal támasztja alá, hogy szerinte a 86 százalékban magyarlakta Magyarkanizsa volt az egyetlen község, ahol a VMSZ relatív többséget szerzett, míg a 75 százalékban magyar Zentán a Diáklista nyert. Úgy látja, a Haladó Párt korrekt volt a magyarokkal, de a magyarok többsége kormányváltást akart, és a VMSZ-t is büntették a Vučić-kormány korrupciós ügyei miatt.

Bodzsoni István publicista, a Pannon RTV volt igazgatója szerint a változás igénye az egész társadalmat áthatotta, ezért több korábban meghatározó párt, köztük a Szerb Szocialista Párt sem jutott be a parlamentbe. Ilyen körülmények között a VMSZ szereplése szerinte „csak feltételes módban nevezhető kudarcnak”. Bodzsoni nem számít a Demokrata Párt politikusainak visszatérésére. A Diáklista két magyar nemzetiségű jelöltet is befutó helyen indított, de mindkét elemző úgy véli, hogy egy szerb pártban ülő magyar képviselő nem garantálja a valódi érdekképviseletet.

Új szereplő: a Vajdasági Magyar Újrakezdés

A VMSZ mellett új magyar párt is megjelent, a Vajdasági Magyar Újrakezdés, amely nem indult a parlamenti választáson, a november 8-i Magyar Nemzeti Tanács-választáson viszont igen. Ladóczki szerint a párt összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat. Bodzsoni emlékeztetett arra, hogy a VMSZ mellett korábban is működtek más magyar pártok, ám az utóbbi évtizedben mozgásterük beszűkült. Szerinte az Újrakezdés mögött a megszűnt Magyar Mozgalom néhány vezetője áll, a jelöltek többsége azonban ismeretlen a közösség előtt. A kampányt egy áprilisi videó is beárnyékolta, amelyen az Újrakezdés jelöltje, Joó Bence a középső ujját mutatva szidalmazta Pásztor Bálint VMSZ-elnök édesanyját, Rózsa Zsombor pártelnök pedig ezt elfogadhatónak tartotta.

A Magyar Nemzeti Tanács és az intézmények jövője

A Magyar Nemzeti Tanács az oktatásban, a kultúrában, a tájékoztatásban és a hivatalos nyelvhasználatban rendelkezik törvényben rögzített hatáskörökkel, intézményeket alapíthat és működtethet, valamint Belgrádtól és Budapesttől is kap támogatást. Nem hivatalos becslések szerint a 35 fős testületben a VMSZ 25, az Újrakezdés tíz mandátumot szerzett. Bodzsoni szerint egy kisebbségnek a saját érdekei feladása nélkül is jó viszonyt kell ápolnia Belgráddal és Budapesttel. Úgy véli, az új szerb kormány nyitott lesz a párbeszédre, a kérdés csak az, kivel hajlandó tárgyalni. A vajdasági magyar intézmények sora a budapesti átvilágítások eredményére vár. Bodzsoni arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt 30 évben a délvidéki magyarság lélekszáma a felére csökkent.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
D Forrás: demokrata.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A Demokrata cikke a szerbiai hatalomváltást és az új magyar pártot a magyarországi Tisza-kormány párhuzamaként értelmezi, és a VMSZ gyengülését a budapesti fordulattal hozza összefüggésbe. Az írás végig a Fidesszel szövetséges VMSZ szemszögéből vizsgálja a változást.

Nyelvi eszközök

A szerző saját hangján is minősít: szerinte „a budapesti gyors így tényleg megérkezett Szerbiába”, a délvidéki vita hangneme pedig „kísértetiesen emlékeztet” az anyaországi tavaszi kampányra. A „rossz nyelvek szerint” fordulat forrás nélkül vet fel budapesti támogatást az Újrakezdés mögött, az „Ursulához simul” kifejezés pedig gúnyos színezetű.

Forráskezelés

A lap két kommentátort szólaltat meg: Kávai Szabolcs a VMSZ kampányában vett részt, Bodzsoni István a magyar kormány által finanszírozott Pannon RTV volt igazgatója. Sem a Diáklista, sem az Újrakezdés, sem a magyar kormány nem kapott szót.

Hiányzó kontextus

Nem esik szó arról, hogy a vasútállomás balesetének hány halálos áldozata volt, és a VMSZ saját politikai felelősségéről sincs szó, pedig korábban a Vučić-kormány koalíciós partnere volt. Az Újrakezdés álláspontját és a budapesti átvilágítások okait sem ismerteti.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Külföld Orosz drón csapódott egy munkácsi gyártelep udvarába Külföld Hamis bázisállomással küldött rendőrségnek álcázott SMS-eket egy 27 éves kínai férfi, kilenc embert károsított meg Külföld Az orosz állami média „színes forradalomnak” nevezte 1956-ot a 70. évfordulón