Az orosz állami média „színes forradalomnak” nevezte 1956-ot a 70. évfordulón

Az 1956-os forradalom értelmezése idén ősszel két, egymásnak ellentmondó formában jelent meg az oroszbarát információs térben. Az orosz nyelvű állami médiában a régi szovjet olvasat tért vissza: eszerint a felkelést nyugati titkosszolgálatok szították, és a modern „színes forradalmak” előképének tekinthető. A magyar szélsőjobboldali közönségnek szóló oroszpárti felületek ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a forradalmat leverő Szovjetunió és a mai Oroszország nem azonos.

Toroczkai beszéde és a reakciók

A hazai vita Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének beszéde körül robbant ki. A párt Facebook-oldalán október 23-án olyan videó jelent meg, amely Toroczkai tavalyi ünnepi beszédéből tartalmaz részleteket. Ebben azt mondta, hogy ’56-ban a magyarok „nem Oroszország ellen lázadtak fel”, hanem egy gyarmatosító, internacionalista birodalom ellen, amelyet szerinte ma Brüsszel testesít meg. Magyar Péter miniszterelnök és Schmidt Mária történész is történelemhamisításnak nevezte a beszédet. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy „szánalmas és egyben vérlázító, ahogyan nyíltan Oroszország érdekében, orosz narratívát közvetítve beszél egy magyar politikus október 23-án.”

A videó gondolatmenete erősen hasonlít az Oroszok az Igazság Oldalán nevű Telegram-csatorna egyik bejegyzésére. Ez az egyik legnagyobb magyar nyelvű oroszpárti csatorna, és azt állítja, hogy ha 1956-ban Putyin Oroszországa létezett volna, nem lett volna megszállás. Hasonló üzenet jelent meg a Szent István Légiója nevű VKontakte-oldalon is. Az oldal szerkesztői egy orosz oldalon harcoló magyar egység tagjainak mondják magukat, de ilyen alakulat létezését eddig semmi nem bizonyította. Az oldal mögött a szerző korábbi kutatásai szerint valószínűleg Alexander Kiszeljov és Tanaj Csolhanov áll. Csolhanov volt imám, aki 2014-ben a krími szakadárokat segítette. A légió a bejegyzésben is elválasztja a mai Oroszországot a Szovjetuniótól, a felelősséget pedig elsősorban a magyar kommunista vezetőkre hárítja.

Az orosz állami média 1956-értelmezése

Borisz Jelcin orosz elnök 1992-ben bocsánatot kért az ’56-os beavatkozásért, 2006-ban pedig Vlagyimir Putyin is elítélte azt. A szerző szerint az ukrajnai háborúk után ugyanakkor visszaszivárgott a szovjet értelmezés. Amikor 2023-ban egy új orosz állami tankönyv fasisztáknak nevezte a felkelőket, a budapesti orosz nagykövetség közleményben jelezte, hogy Oroszország tiszteletben tartja a magyar történelmi emlékezetet. Szergej Lavrov külügyminiszter később egy interjúban felidézte Putyin 2006-os gesztusát. A 70. évfordulón ilyen nyilatkozat nem hangzott el.

Az állami rendelettel létrehozott Orosz Hadtörténeti Társaság október 19-én konferenciát rendezett, és címében a hidegháború színes forradalmának nevezte 1956-ot. A TASS hírügynökség idézte Mihail Mjagkov kutatási igazgatót, aki szerint a felkelés „a nyugati titkosszolgálatok által gondosan megtervezett művelet volt”. Mjagkov arról is beszélt, hogy a felkelés magját Ausztriából és Németországból átdobott 4000 veterán adta, ezt az állítást a szerző alaptalannak nevezi. Október 23-án a TV Centr csatornán Jevgenyij Szpitszjin történész nyilas és horthysta lázadásról beszélt. A RIA Novosztyi a Fidesz ellenzéki zászlómenetéről készült riportjában azt írta, hogy a tüntetés „brutális mészárlások” kezdetét jelentette.

Oroszpárti csoportok a szélsőbaloldalon

Ezek az értelmezések egy kisebb, magát radikális baloldalinak tartó hazai közegben is megjelentek. Ide tartozik a Munkáspárt, a Munkásőr Emléktársaság, a Magyar Antifasiszta Liga és a Stromfeld Egyesület. Az egyesület videójában „csőcseléknek” nevezte a forradalmárokat. A Munkásőr Emléktársaság több alkalommal részt vett az orosz nagykövetség megemlékezésein. A hozzá köthető „Ellenforradalom 1956” oldal ellen feljelentést tett a szintén oroszpárti Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A szerző szerint ez a kettősség nyugaton is megfigyelhető: a szélsőbal és a szélsőjobb egyaránt rokonszenvez Oroszországgal, csak egymással ellentétes okokból, és az orosz propaganda mindkét oldalt igyekszik megnyerni.