A 2027-es költségvetés 80 milliárdot szán a közmédiára, 61 milliárddal kevesebbet az idei összegnél
A közmédia támogatására a 2027-es költségvetési törvényjavaslat 80 milliárd forintot irányoz elő, míg idén 141 milliárd 268 millió forint jutott erre a célra. A különbség 61,27 milliárd forint, vagyis 43,4 százalékos csökkentés. A kormány a 2026-os költségvetés októberi módosításakor nem változtatott a közmédia előirányzatán, pedig a TISZA a választási kampányban a támogatás gyors csökkentését ígérte. A javaslat nem bontja le a 80 milliárd forintot az egyes közszolgálati feladatokra, és az ismét önállóvá váló MTI finanszírozására sem tartalmaz külön azonosítható összeget.
Létszámleépítés a Duna Médiaszolgáltatónál
A megszorítások hatása már a költségvetés benyújtása előtt látszott. Október elején megkezdődött a csoportos létszámleépítés előkészítése a Duna Médiaszolgáltatónál, és nem hivatalos értesülések szerint ez akár száznál több dolgozót érinthet. A munkavégzés alól korábban felmentett alkalmazottak egy részének közös megegyezést ajánlottak, és figyelmeztették őket arra is, hogy ha bizonyos munkavállalói magatartásokra hivatkozva mondanak fel nekik, végkielégítés nélkül távozhatnak. A közmédia vezetése megerősítette, hogy szervezeti átalakítással és létszámcsökkentéssel számol, de az elbocsátások pontos mértékét nem közölte.
Megszűnő műsorok, felbontott szerződések
Október 31-ével megszűnik a Nemzeti Sportrádió. Egyes sporttartalmai a Kossuth Rádióhoz kerülnek, a külsős műsorkészítők szerződései viszont megszűnnek. Felbontják a szerződést az M2 Petőfi TV és a Petőfi Rádió műsorait eddig gyártó IKO-val is, így a gyártást ezentúl belső kapacitásból oldják meg, a Petőfi Rádió stábja ugyanakkor nem változik. A közmédia közlése szerint a két intézkedéssel évente több mint kétmilliárd forintot takarítanak meg, és a júliusban indított átvilágítás óta az összes megtakarítás már meghaladja a húszmilliárd forintot.
Más műsorokat nem átszerveztek, hanem levettek a műsorról. A Kárpát-medencét bemutató Hazajáró sorozattól a közmédia a nyáron vált meg, tizenegy résszel a tervezett befejezés előtt. A Hagyaték című ismeretterjesztő műsor ismétlése október 12-én került le a műsorrendről, a döntés okát nem hozták nyilvánosságra.
Nyitott kérdések a csatornák és a Nemzeti Sport körül
Korábbi sajtóértesülések szerint felmerült az M1 és a Duna összevonása, valamint a Duna World, az M2 és az M5 átalakítása, ezekről azonban még nincs végleges döntés. Bizonytalan a Csukás és a Szakcsi tematikus rádiók jövője is. A közmédia október 30-án közölte, hogy a Nemzeti Sport nyomtatott kiadásának sorsáról a december 31-ig elkészülő stratégia alapján döntenek, az M4 Sport esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre pedig nem adott választ. A finanszírozás összege tehát már megvan, az új működési modell több részletét viszont még ki kell dolgozni.
Új intézményrendszer a közmédia élén
A nyáron elfogadott médiatörvény-módosítás nyomán az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összevonásából létrejött a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda pedig önálló nonprofit társaságként működik tovább. Mindkét szervezet felett a Független Közmédia Testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat: ez a testület választja ki a vezérigazgatókat, a felügyelőbizottságokat és a könyvvizsgálókat, és a jelentősebb gazdálkodási ügyeket is ő hagyja jóvá. Az Országgyűlés szeptemberben választotta meg a testület első hat tagját, miután a tiszás többség a parlamenti bizottságban kétszer is leszavazta az ellenzéki frakciók jelöltjeit.
A Médiatanács továbbra is hatósági feladatokat lát el, a költségvetés előkészítésében pedig a Közszolgálati Költségvetési Tanács vesz részt: véleményezi a társaságok pénzügyi terveit, a támogatás összegéről azonban az Országgyűlés dönt. A törvénymódosítás szerint 2028-tól külön törvényben, három évre előre fogadják el a közmédia költségvetését, és abban az egyes szolgáltatások támogatását is meg kell nevezni. A 2027-es év így átmeneti időszak lesz, amikor az új intézményeknek már a csökkentett keretből kell gazdálkodniuk.
A kampányígérettől az átvilágításig
Magyar Péter, a TISZA elnöke, jelenleg miniszterelnök, a kampányban azt ígérte, hogy győzelme esetén átalakítja a közmédiát, és a közszolgálati hírszolgáltatás felfüggesztését is felvetette. A közmédiát rendszeresen a Fidesz propagandagépezetének nevezte. A választás után, július 7-én leállították az M1 folyamatos hírcsatorna-funkcióját, és megkezdődött az intézmény átvilágítása. Az átmeneti vezetés szerint a változtatások célja a korábbi működés lezárása és egy független közszolgálati média létrehozása, a kormány pedig a korábbi pazarlás felszámolásával indokolja a forráscsökkentést.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A Magyar Nemzet anyagát közlő, a Demokrata kiadójához köthető cikk azt sugallja, hogy a Tisza-kormány a megújulás helyett a közmédia leépítését végzi. Ezt a zárómondat foglalja össze: „Az ígért megújulásból egyelőre leginkább a leépítések és a megszüntetések láthatók.”
Nyelvi eszközök
A szerző kétszer is „drasztikus” csökkentésről ír, a kampányígéretre a „fenyegetőzött” igét használja, a csatornák helyzetét pedig „sem megnyugtató” értékeléssel írja le. A „Különösen figyelemre méltó” fordulat következetlenséget sugall, a „politikai viták kereszttüzébe került” kifejezés pedig a testület függetlenségét kérdőjelezi meg úgy, hogy ezt semmilyen konkrétummal nem támasztja alá.
Forráskezelés
Az adatok a költségvetési javaslatból, a közmédia közléseiből és a lap saját, meg nem nevezett forrásaiból származnak. A kormány, a TISZA vagy a Független Közmédia Testület egyetlen képviselője sem szólal meg, és nincs független médiaszakértő sem. Az érintett dolgozók véleményét sem ismerhetjük meg.
Hiányzó kontextus
A cikk nem említi, hogy a közmédia az elmúlt években mekkora támogatást kapott, és hogyan viszonyul ez más európai közmédiákhoz. Arról sem esik szó, mit tárt fel eddig az átvilágítás, és miért utasították el a bizottságban az ellenzéki jelölteket. Végül hiányzik az is, hogy a lap maga is politikailag elkötelezett szereplő.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.