A Pénzügyminisztérium 2030-ra 2,8 százalékra szorítaná le az idén 7,5 százalékos hiányt

A Pénzügyminisztérium által közzétett, 35 oldalas középtávú program gazdaságpolitikai rendszerváltást ígér, és 2030-ra 3 százalék alá vinné a költségvetési hiányt, ami az euró bevezetésének egyik feltétele. A dokumentum fő számai megegyeznek azzal, amit Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter az elmúlt két hétben bejelentett. Eszerint az idén 7,5 százalékra emelt államháztartási hiány jövőre 4,9 százalékra, 2028-ban 4,0, 2029-ben 3,4, 2030-ban pedig 2,8 százalékra mérséklődne.

A tárca a dokumentumban a hiánycsökkentés fő forrásaként az állam működési kiadásainak 1465 milliárd forintos visszafogását és a túlárazott beszerzések felszámolását jelöli meg. A bevételi oldalon azonban jelentős a teher: a kormány korábbi sajtótájékoztatóin elhangzott, hogy a kabinet bruttó 929 milliárd forintos adóemelési csomagot készít elő. A minimálbér kétszereséig járó adójóváírás levonása után ez nettó 665 milliárd forint többletterhet jelent a háztartásoknak és a vállalkozásoknak.

Adóemelések a Pénzügyminisztérium programjában

A program a bejelentett, nagyjából húszpontos bevételnövelő listából név szerint a vagyonadót, a nagyvállalati adó és a társaságiadó-kedvezmények szigorítását, valamint a dohány- és alkoholtermékek novemberi, illetve jövő év eleji jövedékiadó-emelését említi. A többi intézkedést, köztük a kiskereskedelmi különadó, a cégautóadó, a bányajáradék, a tranzakciós illeték és a népegészségügyi termékadó emelését, a dokumentum gyűjtőfogalmakkal írja le: „arányosabb teherviselésként” és „kiskapuk megszüntetéseként”. A táblázatok szerint a termelési és importadók GDP-arányos szintje az idei 16,6 százalékról 2027-ben 17 százalékra emelkedik, a vagyonadó pedig új sorként, a GDP 0,2 százalékával jelenik meg.

Változások a családi és lakhatási támogatásokban

A dokumentum „egyszeri, átmeneti tételek kieséseként” számol el két megszűnő támogatást: a közszolgálati otthontámogatást és a Vidéki Otthonfelújítási Programot. Az előbbi több tízezer közszolgálati dolgozónak jelentett évi egymillió forintos lakhatási segítséget. Az szja-rendszer „célzottabbá tétele” alatt a program azt a már bejelentett szigorítást érti, amelynek nyomán a negyven év feletti kétgyermekes anyák elveszítik az szja-mentességet, és minden érintett anyánál havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárhoz kötik a kedvezményt. A kamattámogatások felülvizsgálata a fiatalok lakhatását segítő korábbi konstrukciók szűkítését és drágítását is jelenti.

Nyugdíjak és infláció

A minisztérium előrejelzése szerint a dezinfláció véget ért. Az árrésstop kivezetése, az élelmiszerárak emelkedése és a jövedékiadó-emelések miatt az éves átlagos infláció az idei 1,7 százalékról 2027-ben 3 százalékra nő, és jövő év közepén átmenetileg ennél is magasabb lehet. Emiatt a januári háromszázalékos nyugdíjemelés lényegében csak az áremelkedést ellensúlyozza. A 14. havi nyugdíjból a program csak a már bevezetett egyheti részt tartja meg, a második hét összegét készpénz helyett SZÉP-kártyán kapják meg a nyugdíjasok.

Lassuló bérnövekedés

A program függelékében szereplő makrogazdasági táblázat szerint a versenyszféra bérdinamikája jövőre hat százalékra lassul. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset növekedése az idei 9,2 százalékról 5,6 százalékra csökken. A nettó reálbérek a 2026-os 9,5 százalékos emelkedés után 2027-ben 3,1, 2028-ban 2,5 százalékkal nőnek a kormány számításai szerint.

A pénteken késő este benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint az egyházak jövőre nagyjából az ideivel azonos támogatást kapnak. Szja-kiegészítésre, fakultatív hitoktatásra és egyházi gyűjteményekre valamivel több pénz jut, az egyházi épített örökség védelmére viszont a kormány jövőre nem tervez kiadást.