A NAV 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglalt le a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében
Bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és más bűncselekmények miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya a koronavírus-járvány idején lebonyolított állami lélegeztetőgép-beszerzések ügyében. Az adóhatóság keddi közleménye szerint a nyomozók október 27-én több magyarországi helyszínen és Ausztriában is összehangolt akciót hajtottak végre. A beszerzett eszközök miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is eljárást folytat, ők hűtlen kezelés gyanújával. Az NNI vizsgálata a túlárazásra és arra is kiterjed, hogy a megvásárolt eszközök mennyire voltak használhatók.
Hogyan működhetett a lélegeztetőgép-ügy céghálózata
A NAV közleménye szerint a bűnszervezet irányítói 2020-ban kötöttek szerződést a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM), valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal lélegeztetőgépek és egészségügyi maszkok szállítására. Ennek eredményeként 800 lélegeztetőgép és 3 millió maszk érkezett Kínából, amelyekért a magyar állam összesen 15,6 milliárd forintot fizetett. Az adóhatóság szerint az elkövetők az eladásokon többmilliárd forintot kerestek, miközben az adó elkerülése érdekében valódi tevékenységet nem folytató társaságokból álló céghálózatot hoztak létre. A hálózat csúcsán a hatóság szerint egy korábban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság állt.
A gyanú szerint a szervezet tagjai fiktív számlákat állítottak ki, így jogosulatlanul csökkentették az eszközök értékesítését terhelő áfát, és ezzel több mint 660 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek. A haszon egy részét az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett társaságnak utalták át, a másik részét pedig Magyarországon vették fel készpénzben.
Őrizetbe vételek és nemzetközi elfogatóparancs
Az adóhatóság az üggyel összefüggésben eddig 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglalt le, illetve vett zár alá. Egy férfit európai elfogatóparancs alapján Ausztriában fogtak el és vettek őrizetbe, további 11 embert pedig gyanúsítottként hallgattak ki, közülük kettőnek elrendelték az őrizetbe vételét. A bűnszervezet egyik irányítója szökésben van. Ellene nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, mivel a NAV feltételezése szerint jelenleg Indonéziában tartózkodik.
A KKM 2020-as beszerzései
2020-ban, amikor a KKM-et Szijjártó Péter vezette, a minisztérium közvetlenül és magyar cégeken keresztül is nagy számban rendelt elsősorban kínai lélegeztetőgépeket. A járványhelyzet miatt ezt közbeszerzés nélkül, jogilag védhető módon tehette meg. Korábbi sajtóbeszámolók szerint 10 magyar közvetítőn keresztül 6 ezer gépet vásároltak 90 milliárd forintért, további 11 ezret pedig közvetlenül szereztek be. A legnagyobb közvetítő a Fourcardinal nevű társaság volt, amelynek tulajdonosai a Válasz Online értesülése szerint közeli kapcsolatban álltak az akkori miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójával. A céghez azon a napon szállt be egy éppen akkor alapított társaság, amikor a lélegeztetőgépekről szóló szerződést aláírták a KKM-mel.
Szeptemberben Velkey György László, a Külügyminisztérium jelenlegi államtitkára a közösségi médiában azt írta, hogy a Szijjártó vezette minisztérium jóval drágábban vásárolta meg a lélegeztetőgépeket és a védőeszközöket, mint amennyiért a közvetítő cégek külföldről beszerezték azokat. Szijjártó Péter ma már az ellenzéki Fidesz politikusa. A NAV közleménye nem állítja, hogy a minisztérium bármely munkatársa gyanúsított volna, az ügyben pedig eddig senkit nem ítéltek el.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A cikk első fele szinte teljes egészében a NAV közleményét ismerteti. A második fele viszont a nyomozást Szijjártó Péter korábbi minisztériumának beszerzési gyakorlatához kapcsolja, így a hatósági eljárásból politikai felelősség kérdése lesz.
Nyelvi eszközök
A szerző saját szövegében mennyiséget sugalló, pontatlan kifejezéseket használ, például a „rengeteg megrendelést” fordulatot. Szijjártó nevét többször is a minisztérium mellé teszi, például „a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumnak”, ami még akkor is személyhez köti az ügyet, ha a közlemény nem nevesíti őt. Előfordul pontatlanság is: a „több mint hárommilliárd forintot meghaladó” forma szóismétlő, a bevezető pedig úgy fogalmaz, hogy a pénzmosás után „majd” következett az adókár, ami időrendet sugall.
Forráskezelés
A lap a NAV közleményére, a Válasz Online értesülésére és a jelenlegi kormány államtitkárának bejegyzésére támaszkodik. Sem a gyanúsítottak, sem a korábbi KKM-vezetés, sem a Fourcardinal álláspontja nem szerepel a cikkben, és arra sem utal, hogy megkeresték volna őket.
Hiányzó kontextus
A cikk nem tisztázza, hogy a Fourcardinal kapcsolódik-e a mostani eljáráshoz. Nem nevezi meg a tőzsdén jegyzett társaságot, és nem ír a 2020-as járványhelyzet beszerzési piacának körülményeiről, például a világpiaci árakról. Arról sem esik szó, hogy az NNI eljárása milyen szakaszban tart.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.
