A Tudományos és Technológiai Minisztérium átveszi a Gondosórát, jövőre 13 milliárdból működtetné

A Gondosóra program a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerül. Tanács Zoltán miniszter bejelentése szerint a tárca jövőre 13 milliárd forintból üzemeltetné a rendszert, ez kevesebb mint fele a 2026-ra szánt 26,8 milliárd forintnak. A miniszter fontos és megőrzendő szolgáltatásnak nevezte a programot, és hozzátette, hogy a világban kevés hasonló működik. Úgy látja ugyanakkor, hogy a szolgáltató „nagyon túlárazottan” kínálta a szolgáltatást az államnak. Hosszú távon a minisztérium a szolgáltatás fejlesztését is tervezi.

Alvállalkozói láncok és dubaji beszerzés

Bicskei László parlamenti államtitkár elmondta, hogy több ezer dokumentumot néztek át. Szerinte a rendszer nagyrészt külső szolgáltatókra épül, átláthatatlan alvállalkozói láncokkal és túlárazásokkal. A Kormányzati Szolgáltató Központ Kft. (KSZK) a feladatok nagy részét a 4iG-nek szervezte ki. A 4iG a diszpécserszolgáltatást egy olyan céggel végeztette, amelynek árbevétele 90–95 százalékban ebből az egy projektből származik. Az eszközöket a 4iG egy kínai viszonteladón keresztül vásárolta egy olyan cégtől, amely a dubaji szabadkereskedelmi övezetben működik.

A program 2022-ben indult. Célja az volt, hogy 2025 végéig másfél millió 65 év feletti ember kapjon ingyenes segélyhívó eszközt, amelyhez éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálat tartozik. A csuklón vagy a nyakban hordható jelzőeszközzel a felhasználó vészhelyzetben segítséget kérhet. A rendszert a KSZK tartotta fenn. Az informatikai hátteret, valamint az adat- és diszpécserközpontokat a 4iG építette ki.

Feljelentések és adatvédelmi vizsgálat a Gondosóra ügyében

A kormányváltás után az Integritás Hatóság feljelentést tett, majd a minisztérium is, utóbbi költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Ebben az ügyben már nyomozás folyik. Tanács a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) is bejelentést tett, mert felmerült, hogy a Fidesz aktivistái hozzáférhettek egyes felhasználók személyes adataihoz. A hatóság szeptember 22-én hivatalból ellenőrzést indított a KSZK-val és a Fidesszel szemben.

A program eredetileg 108,7 milliárd forintos keretből indult, az uniós Helyreállítási Alap részeként. Az új kormány kivette a tervből, Magyar Péter miniszterelnök szerint azért, mert biztos forrásvesztéssel járt volna. A kormányfő szerint az Európai Bizottság is bírálta a programot, Tanács szerint többek között a beszerzések miatt. Mivel az előző kormány nem kapta meg a helyreállítási forrásokat, a programot teljes egészében a központi költségvetés fizette. A KSZK adatai szerint 2025 végéig 79,26 milliárd forint projektköltség elszámolását nyújtották be, ehhez jön a 2026-os 26,8 milliárd, így összesen mintegy 106 milliárd forint jutott a programra. A célt nem érték el: 2025 végére valamivel több mint egymillió ember csatlakozott.

A 4iG kapta a kifizetések nagy részét

A KSZK adatai szerint 2026. július 31-ig 77 milliárd forintot fizettek ki a 4iG-nek a programhoz kapcsolódóan. A 2026-os fenntartási időszak 26,8 milliárdjából 23,676 milliárd forint jutott a cégcsoportnak. 2025. november 4-én a KSZK négy új kommunikációs szerződést kötött 2,26 milliárd forint értékben. Ebből 1,6 milliárd forint a New Land Mediához és a Lounge Designhoz került, ezekhez a beszerzésekhez Balásy Gyula neve is kapcsolódott. Az új kormány ezeket a szerződéseket felmondta.

Bicskei szerint a szolgáltatás informatikai és logisztikai szempontból nagyon bonyolult, ezért az átvétel sem egyszerű. Elmondta, hogy az eredeti szerződésben az átadás-átvételről csak egy négysoros bekezdés szólt. A szolgáltató hozzáállásával eleinte gondok voltak, de az államtitkár szerint ez azóta javult, és az átadás most a menetrend szerint halad. A 4iG-vel kötött szerződés az év végén megszűnik, és nem hosszabbítható meg. A szoftverkörnyezetet és az architektúrát a cég nem adta át, mert a KSZK szolgáltatást vásárolt. Az alkalmazások forráskódját, leírását és technológiai útmutatóját viszont átadta. A jövőben a hardvert a Nemzeti Infokommunikációs Zrt., a szoftvert az IdomSoft kezeli. Bicskei szerint a KSZK költségei nagyjából harmadával csökkenthetők.

200 ezer bekapcsolatlan készülék

Vitkovics Péter, a KSZK ügyvezetője azt mondta, hogy a rendszert a nulláról kellett újjáépíteni. A tesztidőszak hamarosan kezdődik, és az átállás decemberig befejeződhet. Két nagy telefonszolgáltató jelezte, hogy nem emel árat. Vitkovics szerint a szolgáltatások szétbontásával már korábban is olcsóbban lehetett volna működtetni a rendszert. Úgy látja, hogy az előző vezetés a helyreállítási célszámok teljesítése érdekében az utolsó hónapokban sok olyan készüléket küldött ki, amelyet azóta sem kapcsoltak be. Egy kampánnyal a mintegy 200 ezer ilyen készülék tulajdonosát keresik meg: arra kérik őket, hogy használják az eszközt, vagy küldjék vissza, hogy más felhasználókhoz kerülhessen. Bicskei szerint 400 ezer készülék több mint három hónapja nincs bekapcsolva, sokan azért, mert politikai üzenetektől tartottak. Az államtitkár azt ígérte, hogy a készülékeken keresztül nem küldenek politikai vagy közéleti tartalmat.

Egészségügyi funkciók 2027-től

A minisztérium azt tervezi, hogy a Gondosóra-eszközök összetettebb funkciókat kapnak, például krónikus betegek, megváltozott munkaképességűek és demens idősek számára. A konkrét funkciók tervezése 2027 második felében kezdődhet. Az órákban már most is van gyorsulásmérő. Vizsgálják, hogy a COPD-s betegeknél a véroxigénszintet, a szívbetegeknél pedig a szívritmust mérő eszközöket lehetne-e a rendszerhez kapcsolni. Az ország lakosságának nagyjából tíz százalékánál van ilyen készülék, ezért az anonimizált adatok kutatásra is felhasználhatók lennének, akár az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) rögzített egészségügyi eseményekkel összevetve. Bicskei szerint a technológia 2022 óta sokat fejlődött, a gyártás olcsóbb lett, és a felhasználók digitális jártassága is javult. Mivel a készülékek által használt 2G-hálózatot 2030 után kivezetik, mindenképpen új megoldásra lesz szükség.