OkosHír: Az ügyészség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította a Pócs János fideszes országgyűlési képviselő ellen tett feljelentést. Lakatos Ádám gyermekvédelmi aktivista azt állította, hogy a képviselő és környezete pénzzel bírt rá fiatalokat hamis bizonyítékok és megrendezett interjúk készítésére. Nyomozás nem indul.

Pócs János, a jelenleg ellenzékben politizáló Fidesz országgyűlési képviselője Facebook-oldalán közölte, hogy az ügyészség elutasította az ellene tett feljelentést. Bejegyzésében így fogalmazott: „Elutasította az ügyészség az ellenem tett feljelentést. Nem bűncselekmény, hogy bemutattam a valóságot a Zsolti bácsi ügyben”. A döntés azt jelenti, hogy a hatóság nem rendel el nyomozást, mert a rendelkezésére álló adatok alapján nem állapította meg bűncselekmény gyanúját.

Mivel vádolta Pócs Jánost a feljelentő

Az eljárást Lakatos Ádám gyermekvédelmi aktivista kezdeményezte szeptemberben. Azt állította, hogy a képviselő és a környezetéhez tartozók pénzzel befolyásoltak fiatalokat, hogy hamis bizonyítékokat és megrendezett interjúkat készítsenek. Állításai alátámasztására banki bizonylatokat és üzenetváltásokat tartalmazó adathordozót adott át a hatóságnak, ezért az ügyészség harmincnapos feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek során a feljelentőt személyesen is meghallgatták.

A kiegészítés lezárultával az ügyészség úgy döntött, hogy bűncselekmény gyanújának hiányában nem indít nyomozást. Hogy a döntés pontosan milyen indokokon alapult, és a benyújtott bizonylatokat hogyan értékelte a hatóság, az a nyilvánosságra került információkból nem derül ki. Arról sincs nyilvános adat, hogy Lakatos Ádám élt-e panasszal a határozat ellen.

Hirdetés

A Zsolti bácsi-ügy politikai háttere

A Zsolti bácsi-ügyként ismertté vált botrány a budapesti Szőlő utcai javítóintézet körül robbant ki, majd hamar országos politikai vitává vált. A Fidesz–KDNP kezdettől fogva a pártszövetség elleni lejáratókampányként értékelte az eseményeket, míg más szereplők az intézményben történtek kivizsgálását sürgették.

A vita tovább éleződött, miután a Kontroll nevű internetes médiafelület, amelyet Magyar Márton, Magyar Péter miniszterelnök testvére alapított, interjút közölt a javítóintézet egykori lakójával, Bangó Sándorral. A beszélgetésben jobboldali politikusokat ért vádak hangzottak el.

Pócs János és a hangfelvétel

Pócs János az elmúlt hónapokban többször is nyilvánosan cáfolta a vádakat. Bemutatott egy hangfelvételt is, amelyen szerinte Bangó Sándor arról beszél, hogy pénzt kapott a Tisza Párttól a terhelő nyilatkozatért cserébe. A Kontroll és Bangó Sándor tagadja ezeket az állításokat. A felvétel eredetét és hitelességét független forrás nem erősítette meg, és a Tisza Párt álláspontja sem ismert az ügyben.

Az ügyészség döntése így csak azt a kérdést zárja le, hogy a feljelentésben leírt cselekmények miatt indul-e büntetőeljárás. A javítóintézet körüli eredeti vádakra, illetve Pócs János és a Kontroll kölcsönös állításaira a határozat nem ad választ.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A Demokrata írása Pócs János igazolásaként mutatja be az ügyészségi döntést, és a Zsolti bácsi-ügy egészét a Fidesz elleni koncepcióként keretezi. A feljelentés elutasítását a vádak teljes cáfolataként tálalja.
Nyelvi eszközök A narrátor saját hangján állítja, hogy a határozat „egyértelműen tisztázta az ellenzéki politikust a vádak alól”, holott a hatóság csak a nyomozás elrendelését utasította el. A Kontrollt „internetes propagandafelületnek” nevezi, az ott elhangzottakat pedig forrás nélkül „semmivel nem alátámasztott vádakkal” minősíti. Pócs nyilvános szerepléseiről úgy ír, hogy a képviselő a „hamis állítások cáfolatával” állt elő, vagyis a vitatott kérdést eldöntöttként kezeli.
Forráskezelés A lap egyetlen közvetlen forrása Pócs János Facebook-bejegyzése. Sem a feljelentő, sem az ügyészség, sem a Kontroll nem szólal meg, az érintettek tagadása pedig egyetlen rövid mondatot kap a cikk végén. Ráadásul a szöveg két különböző ügyészi szervet nevez meg a döntés meghozójaként.
Hiányzó kontextus A cikkből nem derül ki, mi történt a Szőlő utcai javítóintézetben, és kire utal a „Zsolti bácsi” elnevezés. Arról sincs szó, ki hitelesítette a bemutatott hangfelvételt, és megtámadható-e a határozat. A cikket a kiadó támogatásra felszólító szövege zárja számlaszámmal, ami a hírközlés és a kiadói érdek elválasztására is rávilágít.

(Forrás: demokrata.hu)