Ismét gyorsult az európai infláció: szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves pénzromlás üteme az Európai Unióban. Magyarország ugyanakkor a legalacsonyabb inflációjú tagállamok között szerepel. Az Eurostat október 16-án közzétett adatai szerint hazánkban 2,1 százalékos volt a harmonizált infláció. Ennél csak Svédországban mértek alacsonyabb értéket.
Az európai gazdaságban ismét erősödött az áremelkedés üteme. Az Eurostat friss jelentése szerint az euróövezetben és az Európai Unió egészében egyaránt 3,8 százalékos volt az éves infláció 2026 szeptemberében. Ez jelentős gyorsulás az augusztusi 3,2 százalékhoz képest.
A drágulásban az energiaárak emelkedése játszotta a legnagyobb szerepet, de a szolgáltatások is hozzájárultak a pénzromláshoz. Az egyes tagállamok között ugyanakkor jelentős különbségek alakultak ki. Míg több országban 5 százalék feletti inflációt mértek, Magyarország az uniós rangsor legalacsonyabb értéket mutató országai között szerepel.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb az infláció az EU-ban
Az Eurostat adatai alapján szeptemberben Svédországban volt a legalacsonyabb az éves infláció, mindössze 1 százalék. Magyarország és Dánia egyaránt 2,1 százalékos értékkel követte az északi országot.
A legnagyobb áremelkedést Romániában regisztrálták, ahol az infláció elérte a 6,5 százalékot. Litvániában 6,1, Bulgáriában pedig 5,6 százalékos pénzromlást mértek. A nagyobb európai gazdaságokban szintén gyorsult az infláció. Spanyolországban 5 százalékra, Olaszországban 4,2 százalékra emelkedett a mutató. Franciaországban 3,4, Németországban pedig 3,3 százalékos volt az éves drágulás.
A szeptemberi adatok alapján az Európai Unió 27 tagállamából 23-ban emelkedett az infláció az előző hónaphoz képest. Három országban nem változott, egyetlen tagállamban pedig csökkent a mutató.
Az energiaárak hajtják az európai inflációt
Az infláció gyorsulásában meghatározó szerepet játszott az energia drágulása. Az euróövezetben az energiaárak szeptemberben 18,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Augusztusban még 14,3 százalékos volt az éves növekedés.
Az Eurostat számításai szerint az energia 1,71 százalékponttal járult hozzá az euróövezet teljes inflációjához. A szolgáltatások további 1,52 százalékponttal növelték a mutatót. A szolgáltatások éves drágulása 3,2 százalékot ért el. Az élelmiszerek, az alkoholos italok és a dohánytermékek együttes áremelkedése 1,3 százalékos volt.
A növekvő energiaárak a vállalkozások számára is kockázatot jelenthetnek. A magasabb szállítási és termelési költségek ugyanis később más termékek és szolgáltatások árában is megjelenhetnek. Ennek mértéke azonban ágazatonként eltérő lehet.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaMiért más a magyar infláció a KSH és az Eurostat adataiban?
A Központi Statisztikai Hivatal október 7-én közzétett jelentése szerint Magyarországon szeptemberben 1,6 százalékos volt az éves infláció. Ez elsőre ellentmondhat az Eurostat 2,1 százalékos adatának, valójában azonban két eltérő módszertannal számított mutatóról van szó.
Az Eurostat a harmonizált fogyasztóiár-indexet (HICP) használja, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok adatainak összehasonlítását. A KSH által közölt hazai fogyasztóiár-index ettől módszertanában és egyes tételek kezelésében is különbözik. A magyar statisztikai hivatal adatai szerint az élelmiszerek átlagosan 1,3 százalékkal olcsóbbak voltak szeptemberben, mint egy évvel korábban. A szolgáltatások ára viszont 4,9 százalékkal emelkedett, a járműüzemanyagok pedig 6,9 százalékkal drágultak.
A két mutató közötti különbség tehát nem adathibát jelez, hanem az eltérő számítási módszerekből ered. Nemzetközi összehasonlításokhoz ezért az Eurostat harmonizált indexe használható.
Az alacsony infláció nem jelenti az árak csökkenését
Bár Magyarország kedvező helyen szerepel az európai összehasonlításban, az infláció mérséklődése önmagában nem jelenti azt, hogy a termékek és szolgáltatások általában olcsóbbá váltak.
Az infláció az árak változásának ütemét mutatja. Vagyis a 2,1 százalékos éves infláció azt jelenti, hogy a harmonizált fogyasztói kosár árszínvonala átlagosan ennyivel magasabb az egy évvel korábbinál. Az országok közötti inflációs különbségek ráadásul nem mutatják meg, hol mennyibe kerülnek a termékek, illetve milyen vásárlóerővel rendelkeznek a háztartások.
A szeptemberi adatok mindenesetre jelentős eltérést jeleznek a magyar és az európai árfolyamatok között. Miközben az uniós infláció ismét gyorsult, Magyarország továbbra is az alacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.
