A MÁV decemberben Szolnokon teszteli két drónját, jövőre 20-25 pályaudvaron használná
A MÁV drónokkal egészíti ki a vasúti üzemi területek őrzését: Hegyi Zsolt vezérigazgató szombaton Facebook-oldalán jelentette be, hogy év végétől olyan eszközök segítik az őrök munkáját, amelyek egy magyar mesterségesintelligencia-technológia segítségével felismerik a gyanús mozgást. Bejegyzésében arról írt, hogy a nagy kiterjedésű üzemi területeken a régi problémák mellett új veszélyek is megjelentek, amelyek az elmúlt évben több halálos balesethez vezettek. A vezérigazgató szerint az a cél, hogy a kockázatot még azelőtt észleljék, hogy baleset történne, és ebben ma már a technológia is segít.
Szolnokon indul a MÁV drónos tesztüzeme
Az RTL Híradó beszámolója szerint a próbaüzem december elején indul Szolnokon, ahol a vasúttársaság két, egyenként tízmillió forint értékű drónt bérel. Ha a rendszer beválik, a MÁV jövőre már 20-25 pályaudvaron alkalmazná, elsősorban ott, ahol nagy üzemi területek vannak. A tesztidőszak hosszáról és arról, hogy milyen szempontok alapján értékelik majd az eredményeket, a nyilvános információk nem szólnak.
Hegyi az RTL Híradónak azt mondta, hogy a drónok előre programozott útvonalon repülnek, és automatikusan szállnak fel és le. Az eszközök a képfelvételek alapján azonosítják a kritikus mozgást, de maguk nem avatkoznak be. „Ha bármi olyan dolgot lát, minthogy illegális behatolás van a területen vagy olyan dolog történik, ami balesethez vezetne, akkor értesíti az őr kollégáinkat és ők mennek a helyszínre” – mondta a vezérigazgató.
Életveszélyes a vonatok teteje
A vasúttársaságnak a betörések és a lopások mellett az is gondot okoz, hogy sokan felmásznak a vasúti kocsik tetejére. A felsővezetékek közelében tartózkodni életveszélyes, mivel azokban több mint 25 ezer voltos feszültség van, és az áramütéshez nem is kell hozzáérni a vezetékhez. A MÁV adatai szerint idén eddig tíz alkalommal értek tetten embereket az üzemi területeken várakozó vonatok tetején. Ezek közül több eset súlyos égési sérüléssel végződött, és olyan is előfordult, hogy valaki nem élte túl az áramütést.
A drónos MÁV-megfigyelés tehát egyszerre szolgálná a vagyonvédelmet és a balesetmegelőzést, ugyanakkor a beavatkozás továbbra is az emberi őrökön múlik: a rendszer csak jelez, a helyszínre a személyzetnek kell kimennie. Ezért a hatékonyság attól is függ majd, milyen gyorsan érnek oda az őrök a riasztás után. A magyar fejlesztésű mesterségesintelligencia-technológia szállítójáról, valamint a felvételek adatvédelmi kezeléséről egyelőre nincs nyilvános információ.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A cikk egy vállalati bejelentést ismertet: a MÁV új biztonsági technológiát vezet be. A szöveg nagyrészt átveszi a vasúttársaság nézőpontját, a fejlesztést a balesetek megelőzésére adott válaszként mutatja be.
Nyelvi eszközök
Hatásos nyitás, hogy a vezérigazgató drámai hangvételű bejegyzésével kezdődik („Óriási üzemi területek, régi problémák”), így az első benyomást a cég kommunikációja adja. A narrátor saját szóhasználata visszafogott: a „életveszélyes” minősítést a feszültségadat támasztja alá, és a „nem élte túl az áramütést” fordulat is tényközlő.
Forráskezelés
Kizárólag a MÁV hangja jelenik meg: Hegyi Zsolt Facebook-bejegyzése, az RTL Híradónak adott nyilatkozata és a vállalat adatai. Független biztonsági szakértő, adatvédelmi szakember vagy a vasúti dolgozók képviselője nem szólal meg.
Hiányzó kontextus
Nem derül ki, ki fejlesztette a mesterségesintelligencia-rendszert, és mennyibe kerülne a 20-25 pályaudvaros bővítés. Arról sem esik szó, hogyan kezelik a felvételeket adatvédelmi szempontból, és hogy a tízmillió forint vételár vagy bérleti díj. A halálos balesetek pontos száma szintén hiányzik.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.