Három nőjogi szervezet egyeztetett Gárdos-Orosz Fruzsina államtitkárral a távoltartás szigorításáról

Szerdán a NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös delegációja szakmai megbeszélést folytatott dr. Gárdos-Orosz Fruzsina közigazgatási államtitkárral és munkatársaival. A nők elleni erőszak visszaszorításához szükséges jogszabály-módosítások kerültek napirendre, köztük a távoltartás, a szülői felügyelet rendezése, a kapcsolattartás és a szexuális bűncselekmények szabályozása. A szervezetek részletes javaslatokat mutattak be. Közlésük szerint ezek a nők biztonságát, az áldozatok hatékonyabb védelmét és az elkövetők felelősségre vonását szolgálnák.

A távoltartás hatékonysága volt a fő téma

A megbeszélés egyik kiemelt kérdése a távoltartás volt. A résztvevők arról beszéltek, hogyan nyújthatna ez a jogintézmény a gyakorlatban is megfelelő védelmet a bántalmazással szemben. A szervezetek szerint ehhez a jelenlegi szabályok nem elegendők. A család- és büntetőjogi kérdések, például a szülői felügyelet és a kapcsolattartás rendezése szorosan összefüggnek a távoltartással. A bántalmazó és az áldozat közös gyermekei ugyanis gyakran a kapcsolattartás miatt továbbra is kapcsolatban maradnak egymással.

A szervezetek közlése szerint az elmúlt években többször kezdeményeztek egyeztetést a korábbi kormányzattal. Törvénymódosítási javaslatokat, szakpolitikai csomagokat és jogszabálytervezetekhez fűzött véleményeket is eljuttattak az illetékesekhez, de érdemi visszajelzést ritkán kaptak. Azt is kifogásolták, hogy több esetben a javaslataikkal ellentétes megoldásokat fogadtak el. A mostani egyeztetésen kiderült, hogy a minisztérium jelenlegi munkatársai nem kapták meg elődeiktől a korábban beküldött anyagokat.

Az isztambuli egyezmény ratifikálása nyitott kérdés maradt

A minisztérium képviselői nem foglaltak egyértelmű álláspontot az isztambuli egyezmény ratifikálásáról. Azt viszont közölték, hogy a nők elleni erőszak területén intenzív törvényalkotási munka folyik, a dokumentum szellemiségével összhangban. A szervezetek szerint a nyitottság elengedhetetlen, de csak az első lépés. Úgy látják, hogy a szakmai javaslatoknak konkrét jogszabályokban és a gyakorlatban is érezhető eredményekben kell megjelenniük.

A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményt Magyarország 2014-ben aláírta, de azóta sem ratifikálta, így nem lépett hatályba. Október közepén tizenhárom magyar női lap szerkesztősége közös közleményben és kampányban állt ki a ratifikálás mellett. Varga Judit volt igazságügyi miniszter korábban „politikai hisztinek” nevezte a kihirdetés követelését, és úgy fogalmazott, hogy a nők helyzete Magyarországon a legjobb állapotban van.

A Tisza Párt még nem döntött

Az áprilisi kormányváltás után ismét előkerült a téma. A 2026-os WMN Fesztiválon D. Tóth Kriszta megkérdezte Forsthoffer Ágnest, az Országgyűlés elnökét és a Tisza Párt alelnökét, mikor ratifikálják az egyezményt. Forsthoffer azt válaszolta, hogy a kérdést még nem tárgyalták, ez előttük áll, ezért akkor nem tudott választ adni. A szerdai egyeztetés alapján a kormány egyelőre nem kötelezte el magát a ratifikálás mellett, de jelezte, hogy az egyezmény szellemében dolgozik a jogszabályokon.