Ugrás a tartalomra
Közélet-Politika Kép: KDNP/Facebook

Melléthei-Barna Márton lemondásra szólította fel Juhász Hajnalkát a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságban

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló parlamenti bizottság ülésén Melléthei-Barna Márton arra szólította fel a KDNP-s Juhász Hajnalkát, hogy mondjon le bizottsági tagságáról. Juhász korábban a Tisza-kormány egyik legnagyobb hazugságának nevezte a bicskei gyermekotthon ügyét. Ugyanezen az ülésen a minisztérium egyik főosztályvezetője arról beszélt, hogy a gyermekvédelemben évek óta sok az állás betöltetlen.

Az Országgyűlés gyermekvédelmi vizsgálóbizottsága, amely a gyermekvédelem rendszerszintű válságát hivatott feltárni, legutóbbi ülésén politikai vita is kirobbant. Melléthei-Barna Márton arra szólította fel Juhász Hajnalkát, az ellenzéki KDNP politikusát, hogy mondjon le bizottsági tagságáról. A felszólítás oka Juhász egy korábbi kijelentése volt: a képviselő a bicskei gyermekotthon ügyéről azt mondta, hogy az „a Tisza-kormány egyik legnagyobb hazugsága, amivel megnyerték a választásokat”. Juhász reakciójáról a felszólításra nincs információ.

A bicskei ügy a 2026. április 12-i választás előtti kampány egyik legfontosabb témája volt. A választást a TISZA Párt nyerte meg, a kormányt azóta Magyar Péter vezeti, a Fidesz–KDNP pedig ellenzékbe került. A gyermekvédelmi vizsgálóbizottság munkája így egy olyan területet érint, amely a választás előtt erős politikai töltetet kapott.

Betöltetlen állások a gyermekvédelemben

Az ülésen gyermekvédelmi szakemberek is meghallgatáson vettek részt. Andráczi-Tóth Veronika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője, aki az előző kormány idején az Emberi Erőforrások Minisztériumában is dolgozott, a munkatársak leterheltségéről beszélt. Az MTI beszámolója szerint azt mondta, hogy a területen sok az üres álláshely, és nehéz megtartani a régi kollégákat, valamint újakat felvenni. Az elmúlt években a betöltetlen állások aránya 7 és 16 százalék között mozgott. A főosztályvezető hozzátette, hogy az ellátásban dolgozók munkáját a velük szemben tanúsított verbális és fizikai agresszió is nehezíti.

Hirdetés

Kórházban élő csecsemők

A vizsgálóbizottság szeptember végén több mint három órán át foglalkozott a kórházban rekedt csecsemők ügyével és a hazai örökbefogadás rendszerszintű problémáival. Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársai akkor részletesen elmondták, hogyan alakult ki az a helyzet, hogy országszerte 301 gyereket gondoznak kórházakban, főként Budapesten és az ország keleti felében.

A kormány gyermekvédelmi jelentése szeptemberben készült el. Ehhez kapcsolódva a Tisza Párt szeptember 14-én átfogó gyermekvédelmi törvényjavaslatot nyújtott be. Október közepén szakmai testület alakult a kórházban hagyott csecsemők ügyének rendezésére, október 13-án pedig az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosításait, amelyek a kórházban élő csecsemők helyzetén is segíthetnek.

Az uniós bírósági ítélet és a gyermekvédelmi törvény

A törvénymódosítás egyik előzménye az Európai Unió Bíróságának április 21-i döntése. A testület kimondta, hogy a 2021-ben elfogadott magyar gyermekvédelmi szabályok nem egyeztethetők össze az uniós alapértékekkel és joggal. A 2021-es szabályozás és a mostani módosítások pontos kapcsolatát a rendelkezésre álló információk nem részletezik.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A cikk egy bizottsági konfliktust, egy szakmai meghallgatást és a kormányzati intézkedések felsorolását köti össze. Az összkép az előző kormányt hibáztatja, az új kormány lépéseit pedig megoldásként mutatja be.

Nyelvi eszközök

A szerző saját szóhasználata több helyen értékel: „a Fidesz által elbukott választások” fordulat felesleges politikai jelző egy dátum megadásához. Az uniós ítéletről azt írja, hogy az Orbán-kormány törvényével Magyarországnak „még a tagjelöltségre sem lett volna esélye”. Ez a szerző saját feltételezése, amelyet nem támaszt alá forrással.

Forráskezelés

Az MTI és a meghallgatott szakemberek szerepelnek forrásként. Juhász Hajnalkát csak egy korábbi, utólag beillesztett idézettel jeleníti meg a lap, a lemondási felszólításra adott válaszát nem közli. Melléthei-Barna Márton érveit és pártállását sem ismerteti.

Hiányzó kontextus

A szöveg nem magyarázza el, mi történt a bicskei ügyben, és nem írja le, mit szabályozott a 2021-es törvény. Így az olvasó nem tudhatja, hogy az uniós ítélet nem a gyermekvédelmi ellátórendszerről, hanem a szexuális kisebbségeket érintő tartalmak korlátozásáról szólt.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Közélet-Politika Schmidt Mária kettős mércével vádolja kritikusait a fiatalok szexuális szokásairól írt cikkében Közélet-Politika Cser-Palkovics András szerint önálló egységet kell felállítani a székesfehérvári adatigénylések miatt Közélet-Politika Egyetlen ellenzéki képviselő sem megy el az 1956-os forradalom 70. évfordulós parlamenti emlékülésére