Magyar Péter szerint a Tisza-kormány első költségvetése harmadára csökkenti a hiányt

A Tisza-kormány első költségvetési tervéről beszélt Magyar Péter miniszterelnök egy keddi, élő interjúban. Magyar szerint olyan költségvetést nem lehet összeállítani, amely mindenkinek jó. A kormány mozgásterét az utolsó Orbán-kormány költségvetései is szűkítik: elmondása szerint az előző kabinet nem tudta teljesíteni korábbi terveit, és négy év alatt alig volt gazdasági növekedés. Úgy véli, ha a Fidesz kormányon marad, az ország közel kerülhetett volna az államcsődhöz. Ez az állítás a miniszterelnök saját értékelése. Az interjú egy pontján tréfásan azt is megjegyezte, csoda, hogy Kármán András pénzügyminiszternek még maradt haja.

Viták a kormányon belül a költségvetésről

A miniszterelnök elmondta, hogy a kormányon belül a családtámogatás egyes elemei és ezek időzítése okozták a legnagyobb vitát. Volt olyan kormánytag, aki élt a vétójogával, de vele is sikerült kompromisszumot kötni. A kormányfő szerint a nagy pártok általában nem a ciklus elején teljesítik a vállalásaikat. A Tisza-kormány viszont szerinte nem halogathatja az ígéretei megvalósítását, mert a társadalom jelentős része nagyon nehéz helyzetben van. A fő kérdés az volt, hogyan lehet a vállalásokat úgy teljesíteni, hogy közben csökkenjen a hiány és legyen gazdasági növekedés. Magyar szerint ez sikerült, Kármán tervét pedig „mesterműnek” nevezte.

Honnan jön a fedezet: leépítés és vagyonadó

A kormányfő szerint a nyugdíjasokra, a családokra, a munkavállalókra, az egészségügyre és a szociális területre is többet költenek, az államháztartási hiány mégis harmadára csökken. Ennek egyik eszköze a kormányzati működés költségeinek radikális csökkentése. Magyar elismerte, hogy egyes minisztériumokban lehetőség szerint nem töltik be a megüresedett státuszokat, mert szerinte a közigazgatás, elsősorban a minisztériumok, túl vannak duzzasztva. A bevételi oldalon a vagyonadó nagyjából annyit hoz majd, amennyibe a minimálbért érintő szja-csökkentés kerül a kiadási oldalon.

A vagyonadó és a reklámadó bevezetését a társadalmi igazságossággal és a szolidaritással indokolta, és szerinte ezeket nem kell büntető adónak tekinteni. Az állam szerepéről azt mondta, nem híve sem a túl nagy, sem a túl kicsi államnak: szociális hálót és működő piacgazdaságot képzel el.

Bérek és rezsicsökkentés a költségvetésben

A rendvédelmi dolgozók elégedetlenek a béremelés mértékével. Erre reagálva Magyar azt mondta, szívesen adna mindenkinek nagyobb fizetésemelést, de négy év múlva is a választók szemébe kell tudnia nézni, ezért nem engedheti, hogy összeomoljon a költségvetés. Szerinte egyetlen területet sem soroltak hátrébb, mert minden miniszter kiállt a saját ágazatáért. Jelenleg sem a minimálbérre vonatkozó szja-csökkentés kiterjesztését, sem a rezsicsökkentés kivezetését nem tartja reálisnak. Az utóbbit a rosszul szigetelt magyar lakásállománnyal indokolta, és hozzátette, hogy a rezsicsökkentés megtartásáról nem volt vita a kormányban.

A tervezetet a kormány először a Költségvetési Tanácsnak küldi meg, az Országgyűlés elé várhatóan október végén kerülhet. A miniszterelnök szerint egyes részletek még változhatnak, a fontos számok viszont már véglegesek.