OkosHír: Bár a szabadkai helyi közösségi tanácsok mandátuma már 2023-ban lejárt, új választásokat azóta sem írtak ki. A városvezetés többször is meghosszabbította a testületek megbízatását, amit független civil szervezetek politikai alapú akadályozásnak tartanak.

A szabadkaiak utoljára 2019-ben szavazhattak arról, hogy kik képviseljék őket a városrészeikben működő helyi közösségi tanácsokban. A négy évre szóló mandátumok 2023-ban lejártak, az új választásokat azonban azóta sem írták ki. A városi képviselő-testület ehelyett többször is meghosszabbította a megbízatást, legutóbb idén júliusban.

A helyi közösségi tanácsok a lakók érdekeit képviselik az önkormányzat felé. Gyakran ezek jelentik az egyetlen fórumot, ahol a helyiek pártpolitikai címkék nélkül szerveződhetnek egy park, egy út vagy egy utcai lámpa ügyében. A belvárosban és több városrészben közel húsz emberrel beszélgettek az újságírók, de a legtöbben elzárkóztak a nyilatkozattól.

Politikai érdekek a háttérben

Azok a lakosok, akik ismerték a helyzetet, elfogadhatatlannak tartják a három éve lejárt mandátumú működést. Egy helyi lakos szerint a választások elmaradása mögött az áll, hogy a jelenlegi tanácstagok féltik a pozíciójukat, és nem lehetnek biztosak abban, hogy új választáson bizalmat kapnának.

Hirdetés

A demokratikus intézmények működését vizsgáló Center for Research, Transparency and Accountability (CRTA) civil szervezet hangsúlyozza, hogy a szabadkai eset messze túlmutat egy adminisztratív késedelemen. A szerb jog értelmében a mandátum lejárta után a testületet fel kell oszlatni, és 15 napon belül ki kell írni a választásokat. A szabadkai képviselő-testület azonban 2026 júliusában olyan rendeletmódosítást fogadott el, amely szerint a lejárt mandátumú tanácsok az új választásokig továbbra is ellátják feladataikat.

Országos jelenség

A CRTA szakértői szerint a jogszabályok nem akadályozzák meg a választások kiírását, így az akadály nem jogi, hanem politikai jellegű. Megjegyzik: „olyan választást, amelyet soha nem írnak ki, nem lehet elveszíteni.” Szabadka nem kivétel, hasonló helyzet alakult ki Nagybecskereken, Zomborban, Inđijában és Újvidéken is, ahol szintén rendeletmódosításokkal tartják hivatalban a lejárt mandátumú testületeket. A szabadkai városvezetés és a képviselő-testület elnöke a megkeresésekre a cikk megjelenéséig nem válaszolt.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja annak bemutatása, hogy a helyi önkormányzati döntéshozók adminisztratív eszközökkel, a törvényi határidőket figyelmen kívül hagyva miként kerülik el a demokratikus megmérettetést Szabadkán és egész Szerbiában.
Főbb elemzési pontok

  • Nyelvi eszközök: Az eredeti szerző erős metaforákkal és sarkos kijelentésekkel él (pl. „Itt semmi sem jó”, „Féltik a foteljaikat”), amelyek a lakossági frusztrációt és a rendszerrel szembeni tehetetlenséget dramatizálják.
  • Forráskezelés: A cikk kettős forrásbázisra épül: egyrészt névtelenül vagy keresztnéven nyilatkozó helyi lakosokra, akik a félelem miatt óvatosak, másrészt a CRTA nevű független civil szervezet szakmai, jogi elemzésére. A hivatalos oldal (városvezetés) hallgatása éles kontrasztot teremt.
  • Hiányzó kontextus: A cikk nem mutatja be a kormánypárti vagy a helyi önkormányzati tisztségviselők hivatalos indoklását a késlekedésre vonatkozóan, mivel ők elzárkóztak a válaszadástól, így a narratíva egyoldalúan a kritikus álláspontot támasztja alá.

(Forrás: telex.hu)