A vádlott, egy hetvenes éveiben járó nő, 2024. május 4-én az 58-as főúton, Szalánta közelében kísérelt meg balra kanyarodni. A manőver közben a mögötte érkező Audi S5 Sportback, majd a Mercedes-AMG GT63 is nekiütközött a járművének. A Mercedes ezt követően egy fának csapódott, az autó vezetője és utasa a helyszínen életét vesztette . A Suzuki az ütközés erejétől kettészakadt, a vádlott súlyos sérüléseket szenvedett.
Az ügyészség a vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolja. Az indítvány egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztés, valamint a járművezetéstől való végleges eltiltás. A vád alapja az elsőbbségadási kötelezettség megszegése .
Sebességtúllépés és szakértői vizsgálat
Igazságügyi gépjármű műszaki szakértői számítások szerint az Audi 185-195 km/óra, míg a Mercedes 216 km/óra sebességgel közlekedett az ütközés előtt. A szakaszon érvényes sebességhatár 90 km/óra volt. A szakértő szerint a Mercedes 157 km/órás sebességgel találta el a kanyarodó Suzukit .
A védelem álláspontja szerint a vádlott szabályosan, indexelve és a forgalmat ellenőrizve kezdte meg a kanyarodást. A jogi képviselő szerint a jelentős sebességtúllépés megtévesztő lehetett, így az elsőbbségadási kötelezettség megítélése során ez döntő tényező kell, hogy legyen.
Jogi háttér és a bizalmi elv
A közlekedési szabályok a kölcsönös bizalmi elvre épülnek. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők számíthatnak a szabályok betartására. A szakértők szerint azonban az extrém gyorshajtás esetén ez a bizalom nem érvényesülhet. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd rámutatott: a magyar jogrendszerben hiányzik az extrém gyorshajtás elleni hatékony szankciórendszer.
A Kúria 6/1998. számú jogegységi határozata szerint az elsőbbségre jogosult sebességtúllépése önmagában nem mentesíti az elsőbbségadásra kötelezettet, kivéve, ha a sebességtúllépés mértéke olyan, hogy az megtévesztő. A per októberben folytatódik a szakértők és tanúk meghallgatásával.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a vádlottal való szimpátia keltése, a jogi felelősség áthelyezése a gyorshajtókra, és a bírósági eljárás „furcsaságának” hangsúlyozása.
A szerző olyan érzelmi töltetű kifejezéseket használ, mint a „komótosan kanyarodó Suzuki” (szemben a „száguldó erős autókkal”), ami a kiszolgáltatottság képét erősíti. A „furcsa” jelző többszöri használata a bírósági eljárás objektivitásának megkérdőjelezésére irányul.
Bár a cikk hivatkozik a Kúria határozatára, nem tér ki arra, hogy a bírósági gyakorlatban a „megtévesztő sebesség” bizonyítása rendkívül összetett, és nem csak a km/óra értékektől függ, hanem a látási viszonyoktól és a reakcióidőktől is.
