A székesfehérvári osszárium leleteinek archeogenetikai vizsgálata során a szakemberek hétre bővítették az ismert, férfiági Árpád-házi (R-ARP) haplocsoportba tartozó egyének számát , amely eddig négy főt számlált. Az új eredmények alapján az egyik azonosított személy II. (Vak) Béla király, aki 1131 és 1141 között uralkodott.
A kutatócsoport a rokonsági fokok vizsgálatára többféle módszertant alkalmazott, lehetővé téve a dinasztikus kapcsolatok pontosabb feltérképezését. A vizsgálatok szerint az egyik újonnan azonosított egyén Szent László király másodfokú rokona, feltehetően apai nagybátyja. A harmadik egyén az Árpád-vonalhoz kapcsolódik, amely egy távolabbi dinasztikus rokonságra utal. Az Árpád-ház férfivonala az R1a-Z93 haplocsoportba tartozik, amelynek eredete a bronz- és vaskori eurázsiai sztyeppei népekhez köthető. A genetikai mintázatok párhuzamokat mutatnak a Déli-Urál és a Kaukázus térségével. A kutatás során azonosított további mutációk pontosítják az Árpád-dinasztia genetikai kialakulásának vizsgálatát.
Európai integráció és történelmi következtetések
Az elemzések rámutattak arra, hogy az Árpád-ház korai tagjai erőteljesebb keleti genetikai komponensekkel rendelkeztek. A későbbi uralkodók genetikai állománya azonban fokozatosan az európai térségbe illeszkedett. A vizsgálatok emellett megerősítették Macsói Béla herceg Rurikida-származását, mivel Y-kromoszóma-haplocsoportja megegyezik a Rurik-dinasztiára jellemző ággal.
Érdekesség, hogy II. Béla, III. Béla és a HU52 jelzésű minta esetében északi, viking kori egyénekkel kimutatható a rokoni kapcsolat. A kutatás eredményei egyúttal tudományos alapot biztosítanak a székesfehérvári nemzeti emlékhely kialakításához és az érintett történelmi személyek újratemetéséhez.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk elsődleges célja a Magyarságkutató Intézet által elért tudományos eredmények népszerűsítése, valamint a nemzeti identitáshoz kötődő történelmi kutatások legitimitásának erősítése.
Az eredeti szöveg „DNS-szenzáció” és „tudományos áttörés” kifejezéseket használ, amelyek a tudományos hírt érzelmileg felértékelik. A semleges beszámoló ezeket a szubjektív elemeket a konkrét genetikai eredmények ismertetésével váltja ki.
A forrásszöveg nem tér ki a vizsgált mintaállomány reprezentativitásának korlátaira vagy a genetikai vizsgálatok esetleges bizonytalansági tényezőire, kizárólag a pozitív azonosítási eredményekre fókuszál.
A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés
