Ugrás a tartalomra
Kultúra

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár kiállítást nyitott az 1956-os magyar menekültekről

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Október 14-én kiállítás nyílt az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. Osztrák fotóriporterek 1956-os felvételeit mutatja be, amelyek a budapesti forradalomról és a nagyjából 200 ezer magyar menekült Ausztriába érkezéséről készültek. Az emberség hídja című tárlat 2027. január 10-ig tekinthető meg Bécsben.

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár Állami termében október 14-én nyílt meg Az emberség hídja című kiállítás. Az anyagot osztrák fotóriporterek 1956-os képeiből válogatták, és sok felvétel most először kerül a nyilvánosság elé. A fényképek a könyvtár gyűjteményéből származnak. Két témát dolgoznak fel: a budapesti forradalmat és azt, ahogyan körülbelül 200 ezer magyar menekült megérkezett Ausztriába.

A háborús fotóriport előzményei

A fotó már jóval 1956 előtt a háborúk dokumentálásának fontos eszközévé vált. Az amerikai polgárháború idején készült az első olyan felvétel elesett katonákról, amely nyomtatásban is megjelent. Ettől kezdve a távoli konfliktusokról az újságolvasók képek alapján is tájékozódhattak. A két világháborút a közönség már nemcsak a hadseregek sajtótisztjeinek beszámolóiból ismerte meg, hanem fotókból is. Ilyen előzmények után 1956 őszén már számos külföldi fotóriporter dolgozott Budapesten, köztük osztrákok is.

A bécsi kiállítás képei sok tekintetben hasonlítanak a Magyarországon készült, közismert forradalmi fotókra. Láthatók rajtuk az utcán vonuló tömegek, a tereken heverő holttestek, a barikádok és a szovjet tankok. A különbség a nézőpontban van: ezeket a jeleneteket külföldi fotósok rögzítették.

Hirdetés

Az 1956-os menekültek Ausztriában

Ausztria számára 1956 jelentette a második világháború utáni legnagyobb humanitárius kihívást. A szovjet beavatkozás és a kommunista rezsim elől menekülők befogadása, elhelyezése és ellátása a szerző értékelése szerint meghaladta volna az ország saját erőforrásait. Ezért Ausztriában is a kollektív emlékezet része lett a forradalom, ugyanúgy, mint Magyarországon. A menekültekről készült képeken családok láthatók vonatok mellett és ablakaiban, csomagokat cipelő férfiak és gyereküket vivő nők, valamint fiatalok, akik téli éjszakán szántóföldeken át igyekeznek a határ felé.

A szerző azt emeli ki, hogy ezeken az arcokon megkönnyebbülés látszik. Szerinte ez különbözteti meg a felvételeket más válságok sajtófotóitól, például a kitelepítésekről vagy természeti katasztrófákról készült képektől, pedig a menekülők teljes bizonytalanságba indultak.

A fényképek szerepe a nemzetközi segítségben

A szerző szerint a világ minden részébe eljutó felvételek döntő szerepet játszottak abban, hogy láthatóvá tették a menekültek tömegét és szükségleteit. Úgy véli, a képek nélkül a nemzetközi segélyek sem indultak volna meg, mert a fotó nyelvi korlátok nélkül képes empátiát kelteni.

A tárlat azt is bemutatja, hogyan viszonyultak az osztrákok a menekültekhez. A szerző szerint a képeken a szolidaritás és az emberség mellett a közöny és talán az elutasítás is felfedezhető. Az 1956-os menekültválság a cikk értelmezésében megmutatta a világnak, mit jelent egyszerre tízezrekről gondoskodni. Az emberség hídja 2027. január 10-ig látogatható Bécsben.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

Az írás egy kiállítást ajánl, de valójában esszé: az 1956-os emlékezetet és a fotó dokumentáló erejét állítja középpontba. Az osztrák segítségnyújtást és a menekültek sorsát érzelmileg erős keretben mutatja be.

Nyelvi eszközök

A szerző szójátékkal él („Szabad nép.”), majd ellentétekre épülő mondattal folytatja: „az itthon maradók nem maradtak szabadok, akik elmentek, nem voltak már nép”. Megfogalmazásai irodalmiak, például „a csikorgó téli éjszakán”, és vannak köztük túlzó, kategorikus állítások is: „A fotók nélkül nem mozdult volna meg a világ”.

Forráskezelés

A cikkben senki nem szólal meg: sem a kurátor, sem a könyvtár munkatársa, sem történész. A fotósok nevei sem szerepelnek. Minden értelmezés a szerzőtől származik.

Hiányzó kontextus

A szöveg nem közli, hány kép látható a kiállításon, és kik a szerzőik. A nyitvatartásról és a belépődíjról sem ír. A segélyek mértékét és a menekültek további útját, például a más országokba való továbbtelepülést sem részletezi.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Kultúra Bírósági úton követeli vissza a Mentőöv-előlegeket a művészektől az Operaház Kultúra Megnyílt az Advent Bazilika és a Vörösmarty Classic Xmas, 1500 forintba kerül a forralt bor Kultúra A Partizán 19 munkatársat bocsát el, a 72 fős stáb 26 százalékát