OkosHír: A Kúria jogerős döntése értelmében a kisbéri biogázüzem üzemeltetőjének és tulajdonosának összesen 200 millió forintot kell fizetnie a környéken lakóknak. A bíróság megállapította, hogy a létesítmény működése során keletkező bűz sértette a lakók személyiségi jogait. A Bakony Bio Zrt. tizenöt évvel ezelőtt kezdte meg egy biogázüzem működtetését Kisbér határában, egy meglévő sertéstelep szomszédságában. A beruházás már az előkészítő szakaszban lakossági tiltakozást váltott ki. Pongrácz Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója a tervezés idején biztosította a helyieket a zavartalan üzemeltetésről. A technológia alapját egy fermentálótartály adja, amelyben trágya és egyéb szerves anyagok erjesztésével állítanak elő energiát. Bár léteznek műszaki megoldások a szaghatás mérséklésére, a kisbéri létesítmény esetében ezek alkalmazása elmaradt. Az üzem beindulását követően a lakók rendszeres bűzhatásra panaszkodtak, amely korlátozta az ingatlanok rendeltetésszerű használatát. A helyzet kezelésére a lakók petíciókat nyújtottak be a környezetvédelmi hatósághoz, ám az eljárások nem hoztak érdemi változást. A hatóságok korábban több alkalommal szabtak ki bírságot, de a százezer forintos nagyságrendű összegek nem kényszerítették ki a technológiai korszerűsítést. A cégvezetés és a lakosság közötti kommunikáció idővel megszakadt.

Csoportos per és szakértői bizonyítás

A fordulat 2021-ben következett be, amikor 119 helyi lakos közösen indított személyiségi jogi pert. A felperesek képviseletét dr. Szentkláray Bence és dr. Jilling Szilárd Ferenc látta el. A keresetben fejenként 3 millió forint sérelemdíjat követeltek az otthon nyugalmához és az egészséghez fűződő jogok sérelme miatt.

A bírósági eljárás során a bűz mérése jelentette a legnagyobb technikai kihívást. Az olfaktometriás vizsgálatok magas költsége és pillanatnyi jellege miatt a bíróság elméleti számításokra alapozta döntését. A szakértő a sertésállomány és a kibocsátási adatok alapján egy 1,3 kilométer sugarú hatásterületet jelölt ki az üzem körül.

A Győri Ítélőtábla és végül a Kúria döntése értelmében a 119 felperes közül 59-en váltak jogosulttá a kártérítésre. Ők azok, akik az igazolt hatásterületen belül élnek. A bíróság fejenként 3 millió forint sérelemdíjat ítélt meg, és kimondta a tulajdonos magánszemélyként fennálló felelősségét is.

Hirdetés

A döntés következményei és a jövőbeli kilátások

A jogerős ítélet szerint a vállalkozónak a perköltségekkel együtt összesen 200 millió forintot kell kifizetnie. A bíróság elutasította a részletfizetési kérelmet, így az összeget egyben kell rendezni. A tulajdonos eddig 30 millió forintot utalt át, amely a pervesztes lakók költségeinek fedezésére szolgál.

A Kúria határozata elvi jelentőségű: rögzíti, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenység bűzhatása alkalmas a személyiségi jogok megsértésének megállapítására. Ez a döntés megkönnyítheti a hasonló ügyek bírósági rendezését a jövőben.

A kisbéri lakók célja elsősorban nem az üzem bezárása, hanem a szaghatás megszüntetése. Amennyiben a cég nem hajtja végre a szükséges műszaki fejlesztéseket, a felperesek jogi képviselője szerint a birtokukban lévő ítélet alapján kezdeményezhetik a létesítmény bezárását. Pongrácz Péter az ügy kapcsán nem kívánt nyilatkozni.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
Az eredeti cikk a „Dávid és Góliát” harc narratíváját építi fel, ahol a kiszolgáltatott lakók állnak szemben egy érzéketlen, a párbeszédtől elzárkózó nagyvállalkozóval. A cél a lakossági összefogás sikerének bemutatása és a jogi győzelem erkölcsi igazolása.
Nyelvi eszközök
A forrásszöveg erősen szubjektív, dehumanizáló és érzelmi reakciót kiváltó kifejezéseket használ. Például: „kisbériek kálváriája”, „brutális bűz”, „helyiek legrosszabb rémálma”, valamint a „szarszag” vulgáris használata az objektivitás rovására fokozza a drámai hatást. A szerző a tulajdonost passzív, elutasító figuraként festi le („elzárkózott a párbeszédtől”, „semmibe veszi őket”).
Forráskezelés
A cikk egyoldalúan a felperesi oldal ügyvédjére, dr. Szentkláray Bencére támaszkodik. Bár megemlíti, hogy a másik fél nem reagált a megkeresésre, a szöveg nem tartalmazza az üzem technológiai érveit vagy a gazdasági fenntarthatóság szempontjait, így a tulajdonos motivációi csak az ügyvéd tolmácsolásában (pl. „gazdaság érdekei fontosabbak az egyéni kényelemnél”) jelennek meg.
Hiányzó kontextus
Nem kapunk információt arról, hogy az üzem milyen engedélyekkel rendelkezett a 15 év során, és a hatóságok miért tartották elégségesnek a kiszabott bírságokat. Hiányzik a technológiai háttér részletesebb ismertetése is: pontosan milyen beruházás mulasztása vezetett a bűzhöz, és az mekkora költséggel járt volna a cégnek.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Google Street View