OkosHír: A Fővárosi Törvényszék adatai alapján a kormányközeli médiatermékek 49 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek el a tavalyi évben. Ezzel szemben a függetlenként definiált szerkesztőségek ellen indított eljárások többsége a médiumok győzelmével zárult. A Fővárosi Törvényszék statisztikái szerint 2025-ben összesen 62 sajtó-helyreigazítási eljárás indult a kormányzati irányultságú médiavállalatok ellen. Ebből 49 esetben a bíróság jogerősen elmarasztalta a kiadókat, ami 79 százalékos veszteségi arányt jelent. A legtöbb elmarasztaló ítéletet a Magyar Nemzet kapta, amely 18 ügyben kényszerült helyreigazításra. A rangsorban a Magyar Nemzetet az Origo és a HírTV követi, mindkét szerkesztőség 9-9 pert veszített el. A Ripost 8, a Pesti Srácok pedig 5 alkalommal maradt alul a bíróságon. Utóbbi két médium esetében az összes ellenük indított sajtóper elmarasztalással végződött, így 100 százalékos veszteségi rátát mutattak fel a tavalyi évben.

Eltérések a szerkesztőségi típusok között

A független sajtótermékek esetében a peres eljárások száma és kimenetele jelentősen eltér a kormányközeli média adataitól. Az Átlátszó, a Magyar Hang, az RTL és a Telex ellen indított keresetek közül egyetlen alkalommal sem ítélt a bíróság helyreigazítást. Ezen orgánumok közül több ellen – például az Átlátszó vagy a Telex ellen – egyáltalán nem is kezdeményeztek eljárást 2025-ben.

A 24.hu ellen 6 eljárás indult, ebből egyet veszített el a lap. A 444 és a HVG ellen indított 4, illetve 3 perből mindkét szerkesztőség 2-2 esetben kényszerült helyreigazításra. Összességében a független lapok a peres ügyeik 70 százalékát megnyerték a bíróságon.

Hirdetés

Időbeli tendenciák és rekordok

A 2025-ös adatok illeszkednek az elmúlt évek trendjeibe, bár némi csökkenést mutatnak a korábbi csúcsértékekhez képest. A kormányközeli média 2024-ben 67, 2023-ban pedig 22 elvesztett perrel zárta az évet. A negatív rekordot továbbra is 2018 tartja, amikor 109 esetben marasztalták el a kormányzati irányultságú sajtót.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A hír célja a sajtóetikai és ténybeli megfelelőség számszerűsítése a hazai médiapiac két nagy szegmense között. A narratíva a jogerős bírósági döntéseket használja mérőszámként a hitelesség megállapításához.
Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás érzelmileg telített, informális kifejezéseket használt a kormányközeli média kudarcainak hangsúlyozására (pl. „bukta”, „toplistások”). Ezzel szemben a független médiát passzívabb, pozitív kontextusú szerkezetekkel írta le.
Forráskezelés
A cikk kizárólag a Fővárosi Törvényszék adataira támaszkodik, amely objektív forrás. Ugyanakkor nem szólaltatja meg az érintett szerkesztőségeket, akik esetleg a peres eljárások politikai motivációjával vagy jogi értelmezési kérdésekkel indokolhatnák a statisztikát.
Hiányzó kontextus
Az elemzés nem tér ki a perek tárgyára. Nem mindegy, hogy egy technikai hiba (pl. rossz név) vagy szándékos dezinformáció miatt történt-e a helyreigazítás. Továbbá hiányzik a megnyert perek részletezése a kormányközeli oldalon (a 62-ből 13 per), ami árnyalná a képet.

(Forrás: telex.hu)