OkosHír: Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) bejelentése alapján a Budapest-Belgrád vasútvonalon nem indul el a 160 km/órás személyforgalom az április 12-i választásokig. A technikai tesztelési folyamatok és a biztonsági tanúsítások lezárása legkorábban a nyári időszakra várható. Az Építési és Közlekedési Minisztérium hétfő délutáni tájékoztatása szerint jelenleg nincs olyan forgatókönyv, amely lehetővé tenné a 160 kilométer per órás üzemi sebesség bevezetését az április 12-i választások előtt. A szaktárca nem jelölt meg konkrét új céldátumot, de a közlemény alapján a forgalomfelvétel legkorábban nyáron valósulhat meg. A késlekedés elsődleges oka az ETCS (European Train Control System) vonatbefolyásoló rendszer telepítése és validálása. A minisztérium közlése szerint a szoftver első tesztelési köre lezárult, a feltárt hibák kijavítását a kínai kivitelező április 7-ig vállalta. A javított szoftver átadását követően kezdődhet meg a számítógépes szimuláció, majd a valós pályán történő fizikai tesztelés, az úgynevezett sötétüzem.

A biztonsági tanúsítás feltételei

A 160 kilométer per órás sebesség engedélyezéséhez a tesztjárműveknek összesen 20 ezer kilométert kell megtenniük a vasútvonalon hibamentesen. Az ÉKM hangsúlyozta, hogy hasonló rendszerek esetében a sötétüzem és a hibajavítás időigénye korábban legalább negyedévet vett igénybe. Bár a minisztérium törekszik a folyamat gyorsítására, kijelentették, hogy a közlekedésbiztonsági előírásokból nem engednek a határidők tartása érdekében.

A műszaki folyamatokat tovább bonyolítja a TÜV-audit, amely egy független mérnöki vizsgálat a rendszer megfelelőségéről. Bár ez a lépés jogilag nem minden esetben kötelező, a tárca egy korábbi döntése értelmében a 160 km/órás forgalom feltételévé tette. A minisztérium tájékoztatása szerint ez a folyamat jelenleg is ütemesen halad.

A projekt előrehaladását hátráltatják a humánerőforrás-problémák is. Az elmúlt negyedévben távozott a MÁV állományából két meghatározó ETCS-szakértő, ami lassíthatja a kínai alvállalkozók által szállított rendszerek európai szabványosítását.

Hirdetés

A Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése során korábban is merültek fel nehézségek a kínai technológia és az Európai Uniós vasútbiztonsági szabványok összehangolásával kapcsolatban. A céldátumok az elmúlt évben többször módosultak: a tavaly októberben jelzett február-márciusi időpont után a minisztérium fokozatosan vezette ki a konkrét határidőket a kommunikációjából, az átadást a hatósági engedélyek megszerzésétől téve függővé.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
Az eredeti forrásszöveg elsődleges célja a kormányzati ígéretek és a valóság közötti ellentmondás feltárása. A narratíva a projektet egyfajta „be nem váltott ígéretként” kezeli, különös tekintettel a közelgő választásokra, hangsúlyozva a kínai kivitelezők és a magyar döntéshozók felelősségét.
Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg szubjektív, ironikus és számonkérő fordulatokat használ. Például: „amit mi is több cikkben pedzegettünk” – ez az újságírói szerepvállalást és az önigazolást erősíti. A „kormánypárti politikusok következetesen hallgattak” fordulat morális ítéletet hordoz, míg a „legprofibb ETCS-szakértő” jelző érzelmi alapú minősítés, nem pedig objektív rangsor.
Hiányzó kontextus
A szöveg nem tér ki arra, hogy a 20 ezer kilométeres hibamentes futás (sötétüzem) nemzetközi sztenderd-e, vagy egyedi magyar szigorítás. Szintén hiányzik a kínai fél álláspontja a szoftverhibák jellegéről; a szöveg kizárólag a minisztériumi posztra és meg nem nevezett forrásokra támaszkodik, így a technikai akadályok valódi mélysége (pl. hardveres vagy szoftveres inkompatibilitás) rejtve marad.

(Forrás: telex.hu)