Az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Szakbizottsága (LIBE) hétfőn 41 igen szavazattal, 31 nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá álláspontját. A döntés a 2023-as migrációs paktum egyik lezáratlan elemét, a visszaküldési rendeletet érinti. A szavazás során együtt szavazott a Tisza Pártot soraiban tudó Európai Néppárt, a Patrióták Európáért és a Mi Hazánk képviselőit tömörítő Szuverén Nemzetek Európája frakció.
Az Európai Bizottság 2025-ben vonta vissza a korábbi javaslatot, hogy egy szigorúbb szabályozást terjesszen elő. A testület azzal indokolta a váltást, hogy jelenleg ötből csak egy elutasított menedékkérőt sikerül ténylegesen visszaküldeni. Az új tervezet közös eljárásrendet vezetne be, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára egymás kiutasítási határozatainak elismerését.
Kényszerítő eszközök és Unión kívüli központok
A rendelet értelmében a hatóságok kényszert is alkalmazhatnának azoknál, akik nem távoznak önként vagy biztonsági kockázatot jelentenek. A szabályozás előírja az együttműködési kötelezettséget, amelynek megszegése esetén az utazási okmányok elkobozhatók. Az illegálisan tartózkodókat, akikről végleges kiutasítási döntés született, EU-n kívüli központokba is szállíthatnák.
A szakbizottság módosításai hangsúlyozzák a nemzeti szuverenitás és a rendfenntartás tiszteletben tartását. A képviselők törölték azt az előírást, amely kötelezte volna a tagállamokat az illegálisan tartózkodók aktív felderítésére. A nemzeti hatóságok saját hatáskörben dönthetnének a maximum két évig tartó őrizetről, de alternatívaként elektronikus megfigyelést vagy óvadékot is alkalmazhatnának.
Politikai törésvonalak és a jelentéstevő tartózkodása
A javaslat jelentéstevője, a liberális Malik Azmani tartózkodott a szavazáson, mivel elégedetlen volt a kialakult kompromisszummal. Azmani szerint a folyamat során nehéz volt minden frakció igényét kielégíteni. A képviselő hiányolta az önkéntes visszatérés hangsúlyozását, amelyet a leginkább költséghatékony módszernek nevezett.
A jobboldali frakciók az eredményt a hatékonyabb visszaküldés alapkövének tekintik. Alessandro Ciriani, az Olasz Testvérek képviselője szerint a szöveg elismeri az úgynevezett Albánia-modellt. Ezzel szemben a szélsőbaloldali GUE/NGL frakció élesen bírálta a döntést. Estrella Galán spanyol képviselő szerint a tervezet tömeges kitoloncoláshoz és az alapjogok sérüléséhez vezethet.
A javaslatról a következő szakaszban az EP plenáris ülése dönt, majd megkezdődnek a tárgyalások az uniós kormányokat képviselő Tanáccsal. Az Európai Bizottság korábbi jelzései szerint a cél egy teljes paradigmaváltás elérése a migrációs politikában.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk elsődleges célja a jobboldali összefogás (az úgynevezett „venezuelai többség”) bemutatása volt, hangsúlyozva a magyar kormánypárt és a Tisza Párt közötti szavazategyezőséget. A szöveg a keményvonalas migrációs politika előretörését egyfajta politikai fordulatként tálalja.
Az eredeti forrás erősen szubjektív és érzelmileg telített kifejezéseket használt a tények leírására. Például: „kormánypárti körökből terjesztett hazugságról” – ez a megfogalmazás újságírói véleményt tükröz ahelyett, hogy az állítások cáfolatát tényekkel támasztaná alá. A „szélsőjobboldali deportálógép” idézése kontextus nélkül alkalmas a félelemkeltésre.
A forrásszöveg keveset foglalkozik a javaslat jogi garanciáival vagy a visszaküldési központok pontos működési feltételeivel. Elhallgatja, hogy az „Unión kívüli központok” koncepciója nemzetközi jogi egyezményeken alapul, és helyette a politikai címkézésre (pl. „szent szövetség”) fókuszál. Nem részletezi, miért tartózkodott pontosan a jelentéstevő, csak a „nehéz folyamatra” utal.
