OkosHír: Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) elismerte, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal vonatbefolyásoló rendszerének telepítése nem fejeződött be határidőre. A személyforgalom megindítása legkorábban 2026 tavaszán, a húsvéti időszakban várható a hatósági engedélyek beszerzését követően.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium hétfő esti közleményében megerősítette, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonalon az európai szabványoknak megfelelő vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) kiépítése még folyamatban van. A tárca korábbi kommunikációjával szemben a projekt lezárása kitolódik. A minisztérium tájékoztatása szerint a személyszállító vonatok indítása a tesztelési folyamatok sikerességétől függ.

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerint a rendszer tesztelése jelenleg is zajlik. A személyforgalom elindításának feltétele a jogszabályban előírt használatbavételi engedély megszerzése. Mivel az eljárás az Európai Unió biztonsági előírásai szerint történik, a folyamat heteket vagy hónapokat vehet igénybe. A hatóságok egyelőre nem jelöltek meg fix dátumot az átadásra.

Technológiai kihívások és a kínai kivitelezés

A vasútvonal magyarországi szakaszát egy kínai–magyar konzorcium építi. Míg a pályaépítési munkákért a V-Híd felel, a biztosítóberendezés fejlesztését a China Railway Signal & Communication (CRSC) végzi. Ez a vállalat első alkalommal dolgozik az európai uniós ETCS-szabványok szerint.

Hirdetés

A fejlesztést nehezíti, hogy a magyar szakaszon számos szintbeni útátjáró található. Ezzel szemben Kínában és a vonal szerbiai szakaszán jellemzően külön szintű kereszteződéseket alkalmaznak. Sajtóinformációk szerint a kormány korábban mérlegelte, hogy európai beszállítóra cseréli a kínai partnert, ám ez végül nem valósult meg.

Üzemeltetési lehetőségek a rendszer engedélyezéséig

A vasútvonalon a tervek szerint 160 km/h sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok. Az ETCS-rendszer hiányában azonban a biztonsági előírások jelentős sebességkorlátozást írnának elő. Szakértői vélemények szerint elméletileg lehetséges a forgalom megindítása a teljes rendszer nélkül is, de ez a követési távolságok növelésével járna.

Ebben az esetben a vonatok közötti távolságot a szokásos 2,5 kilométerről 40-50 kilométerre kellene növelni. Ez a megoldás óránként legfeljebb hat vonat közlekedését tenné lehetővé irányonként. A minisztérium korábban hangsúlyozta, hogy a cél a teljes értékű, 160 km/h-s közlekedés biztosítása az indulástól kezdve.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A forrásanyag elsődleges célja a kormányzati és minisztériumi transzparencia hiányának kritizálása. A cikk a technikai késést a politikai felelősségvállalás elkerüléseként keretezi.
Nyelvi eszközök
Az eredeti szerző erősen szubjektív, konfrontatív kifejezéseket használ a semleges tájékoztatás helyett. Például: „Többévnyi mellébeszélés”, „csúsztatásokkal teli álcáfolat”, vagy „érdemi válaszra azonban egyszer sem méltattak minket”. Ezek a fordulatok az újságírói szerepkört az aktivizmussal mossák össze.
Hiányzó kontextus
Bár a cikk említi a technikai nehézségeket, kevesebb hangsúlyt fektet az ETCS-rendszerek integrációjának általános európai nehézségeire, amelyek más, nem kínai projekteknél is gyakoriak. A szöveg a késést kizárólag a kínai fél tapasztalatlanságának és a minisztérium titkolózásának tulajdonítja.

(Forrás: telex.hu)

Kép: ÉKM / FB