Az Egyesült Államok és Kína gazdasági delegációi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) központjában találkoztak. A tárgyalások célja a kereskedelmi fegyverszünet technikai részleteinek kidolgozása. A megbeszélések közvetlen előzményei Donald Trump elnök tervezett kínai látogatásának, ahol Hszi Csin-ping elnökkel tárgyal majd.

A Scott Bessent pénzügyminiszter vezette amerikai delegáció az exportkorlátozások és a vámtarifák kérdését helyezte a középpontba. Kína elsősorban a ritkaföldfémek és mágnesek amerikai piacra jutását kívánja biztosítani. Cserébe az amerikai fél a mezőgazdasági export növelését és a csúcstechnológiai szállítások ellenőrzését követeli. A kínai állami média szerint az érdemi előrelépés elengedhetetlen a globális piacok stabilitásához.

Geopolitikai feszültségek a háttérben

A gazdasági egyeztetéseket jelentősen befolyásolja a Közel-Keleten zajló katonai konfliktus. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveletei miatt az olajárak emelkedése fenyeget. Kína olajimportjának 45 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik, így Peking érzékenyen reagál a tengeri útvonalak biztonságára. Elemzők rámutatnak, hogy a diplomáciai áttörés esélyeit rontja a washingtoni kormányzat megosztott figyelme.

Scott Bessent a napokban 30 napos szankciómentességet hirdetett meg az orosz olajszállítmányokra. Ez a lépés a globális kínálat fenntartását szolgálja a háborús infláció mérséklése érdekében. A párizsi tárgyalásokon Kína garanciákat vár az energiaellátás zavartalanságára vonatkozóan.

Donald Trump pekingi útja során konkrét vásárlási kötelezettségvállalásokat vár el a kínai vezetéstől. A tárgyalt tételek között szerepelnek új Boeing repülőgépek, valamint jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz és szójabab. Az amerikai engedmények mértéke ugyanakkor a technológiai exportkorlátozások terén továbbra is a tárgyalások legnehezebb pontja marad.

(Forrás: telex.hu)

(A kép illusztráció, AI által generált)

A Financial Times értesülései szerint Jurij Uszakov külpolitikai főtanácsadó határozottan visszautasította a francia delegáció közeledését Moszkvában. Emmanuel Bonne és Bertrand Buchwalter, a francia elnök tanácsadói azért érkeztek az orosz fővárosba, hogy európai részvételt kérjenek az ukrajnai konfliktus lezárását célzó egyeztetéseken.

A tárgyalások légkörét jellemzi, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter korábban hatástalannak minősítette a francia erőfeszítéseket. A lapnak nyilatkozó diplomáciai források szerint Uszakov szokatlanul éles és elutasító hangnemet használt a találkozó során.

A Kreml álláspontja és a frontvonalak

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megerősítette, hogy Oroszország nem lát pozitív jelzést az európai partnerek részéről. Peszkov szerint az európai országok a harcok folytatására ösztönzik Ukrajnát, ami hátráltatja a békés rendezést.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország magabiztos a katonai helyzetét illetően. Állítása szerint a frontvonalon az orosz erők állnak kedvezőbb pozícióban, de továbbra is nyitottak a diplomáciai megoldásokra, amennyiben azok figyelembe veszik az orosz érdekeket.

Megrekedt tárgyalási folyamat

A diplomáciai párbeszéd jelenleg holtponton van. A legutóbbi, február közepén Genfben tartott kétnapos ukrán-orosz találkozó érdemi eredmény nélkül zárult. A felek nem tudtak megállapodni a tűzszünet alapvető feltételeiben sem.

A folyamatot külső tényezők is hátráltatják. A március 5-re Abu-Dzabiba tervezett újabb fordulót a közel-keleti konfliktus eszkalációja miatt bizonytalan időre elhalasztották. Az új időpontról és helyszínről egyelőre nem született döntés a hadviselő felek között.

(Forrás: telex.hu)