A felvételizők maximum hat szakot jelölhetnek meg az online rendszerben. A sorrend meghatározása döntő jelentőségű. Minden jelentkezőt az első olyan helyre vesznek fel, ahol eléri a meghatározott ponthatárt. A jelentkezési kedv több mint egy évtizedes csúcsra ért.
A tavalyi 129 730 fős létszám után idén várhatóan 130 ezer felett alakul a létszám. A növekedés hátterében kormányzati intézkedések állnak. Eltörölték a kötelező minimumponthatárokat és az emelt szintű érettségi követelményét. A nyelvvizsga-kötelezettség megszűnése szintén tömegesebb jelentkezéshez vezetett.
Rövidebb karrierutak és gyors váltások
A munkaerőpiaci szakértők szerint a fiatalok ma már 2–3 évente váltanak munkahelyet. A pályakezdők elsősorban a fejlődési lehetőséget és a magasabb fizetést keresik. A rugalmasság a modern karrier alapvető részévé vált. A teljes szakmaváltás sem ritka jelenség a digitális szektorokban.
A munkáltatók transzparens kommunikációval próbálják megtartani a fiatal tehetségeket. A fejlődési ív hiánya gyors fluktuációt eredményez a vállalatoknál. A Randstad 2026-os kutatása szerint 434 hazai vállalat küzd hasonló kihívásokkal.
A diploma értéke és a piaci igények
A toborzók szerint a diploma megítélése ma már pozíciófüggő. A tradicionális cégek ragaszkodnak a végzettséghez, a startupok viszont kompetenciaalapon választanak. A mérnöki, pénzügyi és informatikai területeken továbbra is elengedhetetlen a szakirányú papír.
Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője szerint a cégek ma már kész szakembereket keresnek. A „majd betanítjuk” szemléletet felváltotta a tapasztalat iránti igény. Az értékesítési és marketing szakmák iránti kereslet csökkenését jelzik egyes előrejelzések.
A legkeresettebbek a villamosmérnökök, az adattudósok és a kiberbiztonsági szakértők. A pályakezdők helyzete ugyanakkor nehezebbé vált. A gazdasági válság és a technológiai automatizáció miatt kevesebb junior pozíciót hirdetnek meg a cégek.
Mesterséges intelligencia a munkahelyeken
A hazai vállalatok 37 százaléka már használ mesterséges intelligenciát (MI). További 35 százalékuk nyitott a technológia bevezetésére. Az MI-t elsősorban adminisztratív és HR-feladatokra alkalmazzák. A cégek 54 százaléka a létszámcsökkentés eszközét látja az automatizációban.
Szakértők szerint az MI nem feltétlenül váltja ki az embert. A technológia inkább az automatizálható részfeladatokat veszi át. Ez növeli a hatékonyságot, de komplexebb tudást igényel a munkavállalótól. A kétkezi, magas szakértelmet igénylő munkák iránti kereslet folyamatosan nő.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős üzenetet közvetít: egyrészt ünnepli a felvételi rekordot, másrészt figyelmeztet a diploma utáni piaci nehézségekre. A cél a jelentkezők terelése a hiányszakmák és a technológiai tudatosság felé.
Az eredeti szöveg vészjósló és kategorikus kijelentéseket használ bizonyos szakmák kapcsán, például: „senkinek nem ajánlaná a marketinges szakmát”. Ez a megfogalmazás érzelmi alapú elrettentést alkalmaz a tényalapú pályaorientáció helyett.
A cikk kizárólag nagy toborzócégek (Hays, Randstad, Karrier Hungária) vezetőit szólaltatja meg. Hiányoznak az oktatáspolitikai szakértők, az egyetemi képviselők vagy maguk a pályakezdők, így a kép kizárólag a munkáltatói oldal igényeit tükrözi.
A szöveg említi a minimumponthatárok eltörlését, mint a létszámnövekedés okát, de nem részletezi ennek hosszú távú hatását az oktatás minőségére. Idézet az eredetiből: „A jelentkezők száma több mint egy évtizede nem volt ilyen magas, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány eltörölte a minimumponthatárokat”. Ez elhallgatja azt a kockázatot, hogy a tömegképzés a diploma piaci értékének további hígulásához vezethet.
