Az amerikai igazságügyi minisztérium péntek este hárommillió oldalnyi dokumentumot hozott nyilvánosságra a Jeffrey Epstein-ügy nyomozati anyagaiból. A hatalmas adatmennyiségben olyan nevek szerepelnek, mint András herceg, Elon Musk vagy Miroslav Lajčák szlovák tanácsadó. Utóbbi a dokumentumok publikálása után azonnal benyújtotta lemondását hivataláról.
A dokumentumok jelentős része Magyarországhoz köthető eseményeket és személyeket is érint. Az iratokban több száz említés szerepel Budapestről, magyar állampolgárokról és Orbán Viktor miniszterelnökről is. A dokumentumok nagy számát részben az magyarázza, hogy számos üzenetváltás többször is szerepel a különböző fájlformátumok miatt.
Budapesti ingatlanok és norvég kapcsolatok
Az e-mailek tanúsága szerint Epstein többször is meglátogathatta a magyar fővárost. A milliárdos Haakon Gundersen norvég filmproducerrel tartott fenn kapcsolatot, aki több magyar produkción is dolgozott. A levelezések alapján a két fél között hierarchikus viszony rajzolódik ki.
2016 októberében Epstein utasította Gundersent egy Király utcai lakás átírására egy bizonyos „Edward” nevére. A 2017-es adatok szerint az ingatlan a Király utca 70. szám alatt található. A Nemzeti Cégtár adatai megerősítik, hogy a cím jelenleg is Gundersen produkciós cégének székhelye. Epstein később a lakás azonnali eladását sürgette, amelyért a producer 240 ezer eurót várt.
A milliárdos 2017-ben és 2018-ban több alkalommal is jelezte, hogy Budapestre érkezik vagy már ott tartózkodik. Egy 2018. júniusi üzenetben konkrétan a lakás holléte felől érdeklődött. A dokumentumokból nem derül ki, hogy Epstein pontosan mennyi időt töltött Magyarországon, vagy milyen tevékenységet folytatott a látogatások alatt.
Politikai hálózatok és a CEU ügye
Az iratok Terje Rød-Larsen norvég diplomata és Epstein kapcsolatára is rávilágítanak. 2017-ben Rød-Larsen a CEU Budapestről Bécsbe költözésével kapcsolatban kereste meg a milliárdost. A diplomata Sebastian Kurz osztrák kancellárra hivatkozva állította, hogy kedvező pozícióban vannak az egyetem segítésére. Az üzenetben magyarországi felső körökből származó hírekre is utalt.
A dokumentumok szerint Epstein kapcsolatban állt Steve Bannonnal, Donald Trump korábbi tanácsadójával is. Bannon a 2018-as magyar választások előtt azzal érvelt, hogy több európai párttal együtt Orbán Viktornak is tanácsokat ad. Az üzenetváltásokban Bannon optimista volt a 2019-es EP-választásokkal kapcsolatban, ahol a kriptovaluta-szabályozás befolyásolását is célul tűzte ki.
Tudományos élet és modellügynökségek
Epstein érdeklődést mutatott neves magyar tudósok munkássága iránt is. Barabási Albert László hálózatkutatóval 2014-ben váltott néhány e-mailt egy esetleges találkozó ügyében. A fizikus válaszában jelezte, mikor tartózkodik Bostonban vagy Budapesten, de a személyes találkozóra végül nem került sor. Barabási a megkeresésre közölte, hogy mélyen elítéli Epstein bűncselekményeit, és nem volt tudomása a dokumentumokban való szerepléséről.
A nyomozati anyagok egy 2005-ös számlát is tartalmaznak, amely szerint Epstein csomagot küldött Kornai János közgazdásznak. A küldemény tartalma és a kapcsolat jellege ismeretlen. Emellett magyar modellek, köztük Palvin Barbara és Mihalik Enikő neve is felbukkan egy-egy üzenetben. Palvin esetében Epstein nemleges választ adott az ismeretséget firtató kérdésre, míg Mihalik neve egy külső szemlélő listáján szerepelt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg célja a globális Epstein-botrány magyarországi relevanciájának megteremtése. A narratíva a „bűnös hálózat” koncepciójára épít, ahol a puszta említés vagy egy közvetett e-mail is az érintettség látszatát keltheti a gyanútlan olvasóban.
Az eredeti forrás olyan kifejezésekkel operál, mint az „azzal kérkedett” (Bannon esetében) vagy az „alá-fölé rendeltségi viszony fedezhető fel”. Ezek a fordulatok érzelmi töltetet adnak a tényeknek, és előrevetítik a szereplők megítélését. A „magyar szálakra bukkantunk” fordulat oknyomozói sikerként tálalja a puszta névkeresést az adatbázisban.
A cikk nem hangsúlyozza eléggé, hogy a „hárommillió oldal” jelentős része irreleváns vagy duplikált tartalom. Elhallgatja, hogy a networking világában a nevek említése nem jelent bűnrészességet. Például a modellek vagy tudósok esetében a „kapcsolat” egyoldalú érdeklődés vagy harmadik fél általi említés szintjén maradt, amit a szöveg csak a részletekben tisztáz, a leadben nem.
Kép: Stockvault
